A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 32. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a cégeljárásban - eltérő Ctv.-rendelkezés hiányában - a Pp. szabályai megfelelően alkalmazandóak. A cégalapítás bejegyzése iránti eljárásban azonban felfüggesztésre csak törvény által meghatározott esetekben kerülhet sor, míg a változásbejegyzési ügyekben ilyen korlátozást a jogszabály nem tartalmaz.
A Ctv. 32. § (1) bekezdés értelmében az eljárás felfüggesztésére
a) a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelem benyújtása esetén,
b) az állami adóhatóság értesítése alapján a cég adószámának megállapítása érdekében,
c) változásbejegyzési eljárásban, illetve a cég bejegyzése esetén, amennyiben átalakulás bejegyzése történik, valamint
d) az elektronikus ügyintézést támogató rendszer kommunikációs hibája miatt kerülhet sor.
Figyelmet érdemel a Ctv. 78. §-ában szabályozott esetkör is, amely a Ctv. 32. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakat részletezi, nevezetesen a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálási ideje alatt, arra vonatkozóan benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem elintézésének módját.
Miután ilyen esetekben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem valamely cég alapításának vagy megváltozott cégadatának bejegyzését, az azzal összefüggésben előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelem pedig éppen e bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elutasítását célozza, a Ctv. 78. § (2) bekezdése e kérelmek együttes elbírálását teszi a cégbíróság kötelezettségévé.
Tekintve, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás 1 munkaórás, illetve 15 munkanapos bírósági ügyintézési ideje lényegesen rövidebb, mint a törvényességi felügyeleti eljárásé, a jogalkotó gondoskodott arról is, hogy e különbség ne akadályozza az együttes elbírálást.
A Ctv. 78. § (3) bekezdése ugyanis azt deklarálja, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására tekintettel a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.
A fentiekből látható, hogy a cég- és változásbejegyzési eljárásban különféle okokból történhet meg az eljárás felfüggesztése. Az alapítás bejegyzése iránti ügyekben legfeljebb hatvan napra (vagyis meghatározott időtartamra) történhet, a bejegyzési eljárás alatt indult, ahhoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti ügy miatt, melynél a felfüggesztés tartama a hatvan nap elteltével a törvényi rendelkezés szerint meg kell szűnjön.
Ha az eljárási akadályt az adószám hiánya okozza, a felfüggesztés oka az adószám megérkeztével, vagy kiadásának végleges megtagadásával elenyészik, az eljárást emiatt folytatni kell.
Az eljárást támogató informatikai rendszer hibája, összeomlása esetén a felfüggesztés oka a hiba elhárításával megszűnik.
A változásbejegyzési eljárásban (és a magam részéről ide sorolnám az átalakulás bejegyzésével kapcsolatos ügyeket is)[1] a Pp. 152. § megfelelő alkalmazásával is sor kerülhet az eljárás felfüggesztésére, és értelemszerűen itt is okot szolgáltathat a felfüggesztésre az informatikai rendszer meghibásodása, vagy az eljárás tartama alatt, arra vonatkozóan előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelem.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 155. § (1) bekezdése szerint a felfüggesztéssel minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésétől a határidő újra kezdődik. Kérdés azonban, hogy a felfüggesztés megszűnése hogyan történik, szükséges-e a felfüggesztést megszüntető, és az eljárást ismét megindító bírói intézkedés, vagy ez - különösen a Ctv. 78. § (3) bekezdése szerinti hatvan napra történő felfüggesztés esetében - automatikusan - bekövetkezik?
Komoly jelentősége van ennek a kérdésnek a cégeljárásban, mivel ezen múlhat ügyek százainál a kérelem szerinti bejegyződés, ami a cégjegyzék közhitelességét komolyan befolyásolhatja. Ráadásul - tudomásom szerint - a cégbíróság belső ügyintézését segítő informatikai programjai jelenleg nem képesek az elektronikus cégügyek hatvan napos nyilvántartását kezelni, így nagyon valószínű, hogy ezen ügyek határidő szerinti figyelemmel kísérése csak papír alapon lehetséges.
A kérdésben jogszabályi rendelkezésre nem támaszkodhatunk, mert sem a Pp., sem a bíróságok ügyvitelét szabályozó 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) nem foglal állást erre nézve.
A Fővárosi Ítélőtábla két fellebbviteli tanácsa is eltérő álláspontra helyezkedett e kérdésben. A 13. Cgf. 43.442/2010/2. számú ügyben eljáró tanács szerint a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás lényeges szabályait sértette meg - egyebek közt - azzal is, hogy a változásbejegyzési eljárást a Ctv. 78. § (3) bekezdésében meghatározott 60 nap elteltével, 2009. július 27-én nem, csak lényegesen később, 2010. február 2-án indította újra.
Kifejtette továbbá, hogy "A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 155. § (1) bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakadt, de a határidők folyása csak a felfüggesztés megszűnésétől kezdődik újra. Így a jelen ügyben a felfüggesztés 8 hónapos időtartama
3/4
alatt a Ctv. 47. § (2) bekezdése alapján nem következett be az automatikus bejegyződés, ugyanis a változásbejegyzési eljárás továbbfolytatásához szükséges a bíróság intézkedése, a változásbejegyzési eljárás újraindulása nem következik be önmagában a törvényben meghatározott, legfeljebb 60 napos határidő leteltével.
Ezzel szemben a 16. Cgf. 47.084/2011/2. számú ügyben határozatot hozó tanács a fentiekkel ellentétes álláspontra jutott. Kimondta: ha a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemre tekintettel a változásbejegyzési eljárást 60 napra felfüggesztette, a 60 nap elteltével a változásbejegyzési eljárás felfüggesztése minden külön bírói intézkedés nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, a változásbejegyzési határidő újraindul, a cégbíróságnak a felfüggesztés megszűnésétől számított 18 munkanapon belül a kérelemről dönteni kell, annak hiányában a változásbejegyzés a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal, a törvény erejénél fogva létrejön a határidő elteltét követő munkanapon.
Nem jutott egyező álláspontra a Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Szakágának értekezlete sem, megállapítva, hogy e kérdésben jogszabályi rendelkezésre volna szükség. Valóban szükséges lenne, hogy a vonatkozó eljárási szabályok a felfüggesztés megszüntetésével kapcsolatos bírói teendőket rendezzék, legalább a bírósági ügykezelési előírások szintjén. Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, feloldható lenne e dilemma az alábbiakra tekintettel:
A cégeljárás (illetve az ahhoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti ügy) specialitásaira tekintettel a jogalkotó által elrendelt, kivételesnek, az általánostól eltérőnek nevezhető meghatározott idejű cégeljárás - felfüggesztés esetében elfogadhatónak tartom a külön bírói intézkedés nélkül, a hatvan nap elteltével folytatódó eljárást, vagyis azt, hogy a felfüggesztés pusztán az időmúlás következtében véget érjen, s akár az automatikus bejegyződés is bekövetkezhessen, ha a bíróság az eljárás folytatásával késlekedik.
A felfüggesztés egyéb eseteiben azonban a felfüggesztés határozatlan időtartamra történik, nem látható előre, hogy mikor érkezik meg az adószám, meddig tart az informatikai rendszer üzemzavara, vagy fejeződik be az előkérdésnek minősülő egyéb eljárás. Az utóbbi esetben mindenképpen indokolt az eljárás újraindulását elrendelő külön bírói intézkedés, mivel nincs olyan jogszabályi vagy technikai mechanizmus, amely a felfüggesztés okaként jelentkező, eljárást gátló akadály elhárultát meghatározná a cégeljárás számára. Az előkérdésnek minősülő egyéb (peres vagy államigazgatási) eljárás jogerős befejeztét csak utóbb, bejelentés alapján észleli a cégbíróság, így eshetőleges, hogy mikor jut ezen információ birtokába. Az adószámmal kapcsolatos felfüggesztésnél és az informatikai rendszer üzemzavaránál már beépülhet az eljárásba olyan technikai eredetű mozzanat, amely az akadály elhárítását észlelve az ügyintézési idő folytatásának lehetőségét jelzi, esetleg azt gépi úton megindítja és a bírót erről nyomban értesíti. Nem kétséges azonban, hogy a fentiek szerint legalább három markánsan elkülönülő csoportra oszlanak a cégeljárási felfüggesztések megszüntetésével kapcsolatos ügykezelési teendők, és ezeket a Ctv.-ben, vagy legalább a BÜSZ-ben kifejezett jogszabályi rendelkezéssel kezelni kellene. (Nem ártana egyébként, ha a felfüggesztés megszüntetésének részletesebb szabályozását a Pp. is tartalmazná.)
Nem oldható fel egyébként - véleményem szerint - jogegységi döntés hozatalával sem az ellentétes jogorvoslati határozatok között feszülő ellentmondás, mivel a két álláspont különböző volta nem értelmezési problémából, hanem joghézagból ered. Erre tekintettel úgy vélem, az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó Ctv.-módosítás révén adódna alkalom a joghézag kitöltésére. ■
JEGYZETEK
[1] Bánki-Horváth-Bodor-Gál-Koday-Pethőné dr. Rózsa-Vezekényi: A Cégtörvény magyarázata 200. old. (Complex Kiadó, Bp. 2009.)
Visszaugrás
