A hosszas előkészítő munka után elkészült, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény nagyban megváltoztatta a jogi személyekkel kapcsolatos megszokott szabályozási környezetet; azzal, hogy az új kódex egyrészt a gazdasági társaságok valamennyi formáját, tehát a bt.-t és a kkt.-t is jogi személlyé nyilvánította, másrészt pedig a civil szervezetekre vonatkozó szabályokat a társasági joghoz közelítette, elmondható, hogy a jogalkalmazók sok esetben gyökeresen új helyzet elé kerültek. A jogi személyek törvényes működésének biztosítékai szerteágazóak; e körben beszélhetünk szervezeten belüli, illetve azon kívüli jogintézményekről. A jogi személyeken belül az egyre (jog)tudatosabb tagság, illetve a jogi személy erre szolgáló szervei (felügyelőbizottság, könyvvizsgáló) egyre több eszközzel bírnak, ha a szervezet működésének zavarait észlelik.
A jogi személy törvényes működését külső tényezők is segítenek védeni, a skála eddig meglehetősen széles volt: a cégbíróság törvényességi felügyeletet lát el a cégjegyzékbe bejegyzett jogalanyok (gazdasági társaságok, szövetkezetek, víziközmű-társulatok... stb.) felett; a civil szervezetek, és egyéb cégnek nem minősülő jogi személyek (köztestületek, kölcsönös biztosító egyletek... stb.) törvényességi felügyeletét egyelőre az ügyészség látja el[1], illetve egyes közjogi jogi személyek felett egyéb állami szervek bírnak felügyeleti hatáskörrel.[2] A törvényességi felügyelet, mint bírósági feladatkör a társadalom számára sajnálatos módon csaknem ismeretlen terület - törvényességi felügyelet általános, és alaki jellegű felügyelet,[3] amely elsődlegesen papír alapú, a felügyeleti eljárás alá vont által átadott dokumentumok vizsgálatán alapul. A vizsgált intézményre is igazak Pintérné dr. Hunyadi Orsolya 2006-ban, az ügyészség törvényességi felügyeletével kapcsolatban tett megállapítá-
- 7/8 -
sai,[4] azaz elmondható, hogy nem egy esetben gyakorló jogászok sincsenek tisztában a (cég)bírósági törvényességi felügyelet tartalmával, gyakran csupán érintőleges ismeretekkel rendelkeznek. A közeljövőben - hasonlóan a civil szervezetek megszűnésére vonatkozó joganyag változásakor tapasztaltakhoz - nagyszámú, eddig ezzel nem találkozó jogalany fog bekerülni az eddig a cégjog területén ismert törvényességi felügyelet hálójába, és e mellett pedig az új Ptk. elfogadását követően a cégeljárást szabályozó jogszabályi háttér is jelentős módosulások előtt áll. Véleményem szerint a bíróságok által nyilvántartott jogi személyek törvényességi felügyeletének főbb szabályai - így az eljárás szabályai, valamint a szervezetekkel szemben alkalmazható intézkedések - mind a cégjegyzékben, mind pedig a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezetekkel szemben egyaránt alkalmazhatóak, hiszen a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok valódiságának védelme, a forgalom biztonsága, mind a for-profit, mind pedig a non-profit szervezetek esetében társadalmi érdek, amelynek fokozottabb védelme civil szervezetek erőteljesebb törvényességi felügyeletét is jelenti.
Az új Ptk. 3:34. § (1) bekezdése szerint pedig az adott jogi személyt nyilvántartó bíróság bír törvényességi felügyeleti jogkörrel, azaz tehát a cégeket és cégjegyzékbe bejegyzett egyéb szervezeteket - a fentebb kifejtettek szerint - a cégbíróság felügyeli, míg a cégnek nem minősülő, de a bíróság által nyilvántartásba vett szervezetek felett a nyilvántartó bíróság, azaz a törvényszék bír felügyeleti jogkörrel.
A cégek és a civil szervezetek törvényességi felügyelete sok tekintetben azonos, azonban - egyelőre - lényeges különbségek fakadnak a nyilvántartás különbözőségéből. A cégbíróság törvényességi felügyeleti szerepe ugyanis általános: elsősorban vizsgálja a cégnyilvántartásban szereplő adatok valóságtartalmát, és szükség esetén gondoskodik azok kijavításáról, másodsorban pedig széles körű, a társaság törvényes működéséhez kapcsolódó felügyeleti tevékenységet lát el, és ebbéli tevékenységében törvényességi felügyeleti eljárást folytat le. A korábbi felfogás szerint a cégjegyzék adatai ugyanis bejegyzésükkel csak azt bizonyítják, hogy a tényre vonatkozó nyilatkozatot megtették, a cégjegyzék "magának a ténynek vagy a bejegyzés alapját tevő jogviszonyoknak valódiságát és a jogügyletek érvényességét nem bizonyítja."[5] A törvényességi felügyeleti eljárás egyik fontos feladata a cégjegyzék tartalmának "karbantartása", az abba bejegyzett adatok jogszerűségének, illetve tényszerűségének vizsgálata. Nyilvánvaló, hogy a cégnyilvánosság elvéből és a cégjegyzék közhiteles nyilvántartási voltából fakadóan a cégjegyzékben szereplő adatoknak a forgalom biztonsága és a jól működő gazdasági környezet érdekében meg kell felelniük mind a valóságnak, mind pedig az irányadó jogszabályi környezetnek. Erre tekintettel rendelkezik úgy a Ctv. 74. § (1) bekezdésében a törvény, hogy a cégbíróságnak ezen eljárás keretein belül kell intézkednie a törvényesség helyreállításáról. Azt, hogy a probléma egyáltalán nem új keletű, jól jelzi az is, hogy már a kereskedelemről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk (Kt.), illetve a kereskedelmi és váltóügyekben követendő nemperes eljárás szabályairól szóló 68.300/1914. IM rendelet is rendelkezett a jogszabálysértő adat határidő nélkül, hivatalból a bejegyzési eljárásra visszamenően történő kiküszöböléséről.[6]
A cégjegyzéki adatok "karbantartására" irányuló törvényességi felügyeleti eljárás messze nem új jogintézmény, és a elmondható az is, hogy mind a cégbíróságok, mind pedig a cégek megismerték az eljárás rendjét, ettől kissé eltérő helyzet az, ha a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását nézzük, ugyanis e szervezetek nyilvántartása közhiteles ugyan, azonban a nyilvántartás adattartalma sok kivetnivalót hagy maga után. Egyrészt - szankció hiányában - eleddig a késve, vagy egyáltalán be nem nyújtott változás bejelentések következmény nélkül maradtak, másrészt pedig - köszönhetően a nyilvántartásban szereplő adatok többszöri migrálásának is - a rendelkezésre álló adatok sem hiánytalanok. Kérdéses tehát, hogy a nyilvántartáshoz képest eltérő adatok bejegyzéséről, és így a valótlan, vagy változás folytán valótlanná vált adatok törléséről a bíróság milyen eljárásban fog határozni, illetve lesz-e lehetősége hivatalból e körben felügyeleti eljárást indítani, illetve, hogy pontosan mely adatok lesznek kötelező elemei a nyilvántartásnak. Jelenleg azonban sem e szervezetek nyilvántartásának technikai háttere nem felel meg a cégjegyzékének, sem pedig a nyilvántartott adatok köre sem felel meg a cégjegyzék egyes rovataiban találhatóknak. Az Ectv. III. fejezete a civil szervezetek törvényességi felügyelete körében pedig elsősorban az ügyész törvényességi ellenőrzését, másodsorban pedig a törvényes működés hibáit kiküszöbölendő a peres eljárás kezdeményezését nevesíti, hallgat azonban a lényegesen egyszerűbb, a cégek törvényességi felügyeletének lehetőségéről.[7] A peres
- 8/9 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
