A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolata mindig is neuralgikus kérdés volt, hiszen mi másért biztosítaná valaki a követelését kezességgel, mint azért, hogy a kötelezett nem fizetése esetén a kezestől a követelését be tudja hajtani. Ugyanakkor a csődeljárás, felszámolási eljárás a maga speciális szabályaival egy külön világot teremt a "rendes" polgári jogi szabályokhoz képest, s gyakran a polgári jogi szabályok a fizetésképtelenségi eljárásokban nem úgy működnek, mint rendesen. Ezért nagyon fontos annak vizsgálata, hogy a két szabályozás hogyan működik együtt.
Elsősorban a készfizető kezességgel kapcsolatban merültek fel problémák, s az új Ptk.-t megelőzően létrejött kezességi szerződések alapján a készfizető kezes csődeljárásában bejelenthető hitelezői igénnyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.126/2011/6. számú végzésében fejtette ki jogi álláspontját (www.lb.hu/Fizetésképtelenségi ügyek).
Az új Ptk. hatálybalépése - 2014. március 15. - után a helyzet megváltozik. A kezességi szerződést a Hatodik Könyvben a Biztosítéki szerződések között találjuk meg. A kezes kötelezettsége továbbra is járulékos, azaz a főkötelezettséghez igazodik, ez a járulékosság azonban - a csődeljárás és a felszámolási eljárás tekintetében kialakult gyakorlat vonatkozásában - tartalmában eltér a korábbbitól.
Az új rendelkezések a sortartó kezesség esetében megtartották a sortartási kifogás lehetőségét (Ptk. 6:419. §), a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. A kötelezett és a kezes együttes perlése továbbra is megengedett.
Ugyanakkor az új Ptk. létrehoz egy újfajta kezességet is, amely a kezes számára a sortartó kezesnél kedvezőbb helyzetet teremt: a kártalanító kezességet (6:421. §). Kártalanító kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult nem bizonyítja, hogy végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. "Kártalanító kezesség esetén a jogosult csak akkor fordulhat a kezes ellen, ha igazolja, hogy sikertelenül vezetett végrehajtást a követelés behajtása végett a kötelezett vagyonára. A jogosultnak a kötelezett elleni végrehajtást akkor is le kell folytatnia, ha nem várható, hogy az eredményes lesz, illetve felszámolási eljárás esetén ennek befejezését is be kell várnia. Kártalanító kezesség esetén tehát a kezes nem pusztán kifogásként érvényesítheti a sortartás kedvezményét, hanem a főadós elleni sikertelen végrehajtás előfeltétele annak, hogy a jogosult a kezestől a követelés kielégítését követelje. A jogosultnak a kezes számára igazolnia kell, hogy a végrehajtást lefolytatta, és el kell számolnia annak eredményével. A kártalanító kezesség kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését, utóbbi csak akkor perelhető, ha az előbbi ellen a jogosult már sikertelen végrehajtást vezetett" (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerk.: Vékás Lajos,. 887. oldal).
A kártalanító kezességnél tehát a kezesnek nem sortartási kifogása van, hanem egyáltalán idő előtti az esetleges vele szembeni fellépés akkor, ha a főadóssal szemben a végrehajtás még nem fejeződött be, illetve a felszámolási eljárást nem fejezte be a bíróság.
Nem lehet a kezesnek sortartási kifogása, ha a felek készfizető kezességben állapodtak meg. Jóllehet az új Ptk. kifejezetten nem hívja fel erre a figyelmet a kezességi szerződéssel kapcsolatos szabályoknál, azonban az új Ptk. diszpozitivitással kapcsolatos rendelkezései [6:1. § (3) bekezdés] miatt a felek továbbra is megállapodhatnak abban, hogy a kezes készfizetői kezességet vállal. A törvény ugyan a készfizető kezesség címszó alatt az eredetileg sortartó kezességként létrejött, de a szerződéskötés után bekövetkező fejlemény következtében készfizetővé alakuló kezességet szabályozza külön (6:420. §), ez azonban nem teszi kizárttá azt, hogy a felek már eredetileg is készfizető kezességben állapodjanak meg.
- 9/10 -
Mely esetekben válik az eredetileg sortartó kezesség készfizető kezességgé?
(a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült - azaz, például a kötelezett eltűnt;
(b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést - tehát próbált végrehajtani a jogosult, de nem volt min. Itt kérdésként merülhet fel, hogy vajon milyen mélységig kell eljutni a végrehajtás során, elegendő a pénzforgalmi számlával szembeni eredménytelen végrehajtás, vagy meg kell kísérelni a bírósági végrehajtást is, s azon belül is az ingó vagy az ingatlan végrehajtást? Figyelemmel a kezes érdekeire is, azaz, hogy kevesebb költség terhelje az egyébként is fizetendő kötelezettséget, feltehetően az lesz a megoldás, hogy elegendő lesz a pénzforgalmi számlával szembeni végrehajtási kísérlet;
(c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. Ehhez a ponthoz - a kezes kötelezettségének a mértéke miatt - figyelembe kell venni a Ptk. 6:417. § (4) bekezdésének rendelkezéseit is.
Mit tartalmaz konkrétan ez a Ptk. 6:417. § (4) bekezdés?
A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti.
Ha a kezesség már eleve nem készfizető kezességként volt kikötve, akkor a Ptk. 6:420. §-sal egységben szemlélve, a sortartó kezesség készfizető kezességgé alakul át abban a pillanatban, amikor a kötelezett megkapja a bíróságtól a fizetési haladékot (moratóriumot). A felek jogai és kötelezettségei azonban annak megfelelően alakulnak, hogy a kötelezettel szembeni követelés a csődeljárás kezdő időpontjában már lejárt, vagy pedig az még nem járt le. (Ez a megállapítás nem helytálló a kártalanító kezességre, melyet külön vizsgálunk meg.)
A kötelezettel szemben már lejárt követelés tekintetében a jogosult azonnal fordulhat a kezessel szemben, és az nem hivatkozhat arra, hogy először a kötelezettel szemben kell fellépni, hanem fizetnie kell.
- A jogosult megteheti az adóssal szemben lejárt követelés esetén, hogy a kötelezett csődeljárásának kezdő időpontjától számított 30 napon belül lép fel a kezessel szemben - akkor neki magának nem kell hitelezővé válnia a csődeljárásban.
- A jogosult megteheti azt is, hogy a csődeljárásban bejelenti a hitelezői igényét, s ilyen esetben a Ptk. 6:417. § (4) bekezdésének további rendelkezései szerint jár el.
- Ha nem jelenti be 30 napon belül a követelését és az adós és bejelentkezett hitelezői között bíróság által jóváhagyott egyezség jön létre, akkor a Cstv. 20. § (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését, mert itt kimondja a törvény, hogy bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A Cstv. 20. § (3) bekezdése szerint - amennyiben a bíróság által jóváhagyott csődegyezség jött létre - az, aki a követelését a csődeljárásban nem érvényesíthette, az adóssal szemben a követelését többet nem érvényesítheti, csak egy esetleges - a követelésének elévülési idején belül indított - felszámolási eljárásban jelentheti be a tőke-, ügyletikamat- és költségigényét (a késedelmi kamatot nem). Ez a törvényi rendelkezés jóváhagyott csődegyezség esetén a be nem jelentett követeléseket - álláspontom szerint - naturális obligációvá teszi, ezért ez a be nem jelentett követelés a kezessel szemben sem érvényesíthető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
