Jelen tanulmány témája a végrehajtási lap visszavonásával kapcsolatos törvényi szabályozás, a bírósági, valamint közjegyzői gyakorlat bemutatása. A végrehajtási lap visszavonásának és a végrehajtási záradék törlésének történeti kialakulását követően kerül bemutatásra a hatályos szabályozás. Ennek során a kialakult bírósági és közjegyzői gyakorlat is feldolgozásra kerül. A törvény megsértésével kiállított végrehajtási lapok bemutatásának körében kiemelt figyelmet kap az adósként megjelölt személy jogképességének hiánya miatt történő végrehajtási lap visszavonása. Ebben a részben elsősorban a fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtásokat vesszük górcső alá. Ezt követően elhatárolásra kerül a végrehajtási lap visszavonásának és a végrehajtási lap kijavításának jogintézménye. A végrehajtási lap visszavonására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság, valamint a végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosult személyek körének bemutatását követően kerül sor a végrehajtási költségek viselésének vizsgálatára. Az Európai Uniós jogforrások alapján kiállított végrehajtási lapok visszavonásával kapcsolatos szabályozás és a hozzá kapcsolódó bírósági gyakorlat bemutatása - annak csekély gyakorlati jelentőségére tekintettel - jelen írás keretein belül elmarad. A szerző (önálló bírósági végrehajtó-helyettesként) elsősorban a végrehajtó jelentése alapján történő végrehajtási lap visszavonásának bemutatására koncentrál.
A végrehajtási lap, valamint a közjegyző által kiállított végrehajtási záradék - mint végrehajtható okirat - az 1955. VI. 26. napján kihirdetett bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelettel (a továbbiakban: Vhtvr.(1955)) került be a magyar jogrendszerbe,[1]
- 22/23 -
mely "szinte teljes egészében átvette a szovjet végrehajtási jogot".[2] Erre tekintettel a végrehajtási lap visszavonásáról és a végrehajtási záradék törléséről is ettől az időponttól beszélhetünk. A Vhtvr.(1955) szerint amennyiben a végrehajtási lap kiállítása illetőleg a végrehajtási záradéknak az okiratra vezetése a Vhtvr.(1955)-ben foglalt rendelkezések megsértésével történt, a végrehajtási lap visszavonásának, illetve a végrehajtási záradék törlésének volt helye.[3] Megállapítható, hogy a Vhtvr.(1955) kizárólag akkor tette lehetővé a végrehajtási lap visszavonását és a záradék törlését, ha a végrehajtási lap kiállítása és a végrehajtási záradék okiratra vezetése a Vhtvr.(1955)-ben foglalt szabályok megsértésével történt. Ekkor még nem volt lehetőség más törvény megsértése miatt a végrehajtási lap visszavonására. A jogalkotó ekkor még nem különítette el kifejezetten a végrehajtás elrendelésével és a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatokat. A Vhtvr.(1955) X. fejezetében tartalmazta a jogorvoslatokra vonatkozó szabályokat, melyek közül egyesek - a hatályos csoportosítás szerint - a végrehajtás elrendelésével, mások pedig a végrehajtás foganatosításával voltak kapcsolatosak. A bíróság, vagy a közjegyző a végrehajtási lap visszavonását (a végrehajtási záradék törlését) hivatalból, továbbá a végrehajtó észrevétele alapján, vagy a felek kérelmére végzéssel bármikor elrendelhette[4] A végzést a feleknek kézbesíteni kellet. Ezen végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós fellebbezéssel élhetett. A fellebbezésnek a végrehajtási eljárás folytatására vonatkozólag nem volt halasztó hatálya, de a bíróság (közjegyző) a fellebbezés elbírálásáig felfüggeszthette a végrehajtási eljárást.
A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vhtvr.(1979)) önálló alcímben - Jogorvoslat a végrehajtható okirat ellen - szabályozta a végrehajtási lap visszavonásának, valamint a végrehajtási záradék törlésének jogintézményét.
A Vhtvr.(1979) rendelkezései szerint amennyiben a végrehajtási lapot a tvr. végrehajtási lap kiállítására vonatkozó rendelkezéseinek megsértésével állították ki, a végrehajtási lapot vissza kellett vonni. Amennyiben a végrehajtási záradékot a tvr. végrehajtási záradékkal vonatkozó rendelkezéseinek megsértésével vezették az okiratra, a végrehajtási záradékot törölni kell. Ez volt az irányadó a végrehajtási jog elévülése esetén is. A bíróság, vagy a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése iránt saját kezdeményezéséből, a bírósági végrehajtó észrevétele alapján vagy az érdekelt fél kérelmére végzéssel bármikor intézkedhetett. A végzést kézbesíteni kellett a végrehajtást kérőnek és az adósnak, akik a végzés ellen fellebbezéssel élhettek. A végzéssel szemben benyújtott fellebbezésnek a végrehajtás folytatására nem volt halasztó hatálya.[5] A Vhtvr.(1979) módosításáról szóló 1991. évi LXXVII. törvény a közjegyzői végrehajtási záradékolás megszűnése, illetve a feladatok bírósági hatáskörbe kerülése miatt hatályon kívül helyezte a tvr. egyes rendelkezéseit. Erre tekintettel a közjegyzők végrehajtási záradék törlésével kapcsolatos hatásköre - átmenetileg - megszűnt.
- 23/24 -
Hatályos jogunkban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok körében a XV. fejezetben tartalmazza a végrehajtási lap visszavonására, valamint a végrehajtási záradék törlésére vonatkozó szabályokat.[6]
Amennyiben a végrehajtási lap kiállítására, vagy az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátására a törvény megsértésével került sor, úgy a végrehajtási lapot vissza kell vonni, illetve a végrehajtási záradékot törölni kell. A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését (a továbbiakban együtt végrehajtási lap visszavonása) bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti, mely végzést kézbesíteni kell a feleknek. A felek a végzéssel szemben fellebbezéssel élhetnek.[7] A Vht. nem a végrehajtási lap visszavonását szabályozó szakaszaiban, hanem a Vht. 49. § (1) bekezdésében[8] foglaltak alapján biztosítja a jogorvoslatot elbíráló bíróság számára a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét.
A végrehajtási lapot vissza kell vonni, ha a végrehajtás elrendelésekor az általános, vagy különös feltételek valamelyike hiányzott. A végrehajtás általános feltételeit a Vht. 13. § (1) bekezdése tartalmazza.[9] Amennyiben például a 2011. december 1. napján jogerőre emelkedett lakásügyben hozott bírósági határozat szerint a kötelezett 2012. július 31. napjáig köteles a lakást kiürített állapotban a jogosult részére átadni, de a végrehajtási lap kiállítása - valamilyen hibából eredően - 2012. április 1. napján megtörtént, úgy a végrehajtási lap visszavonásának van helye arra hivatkozással, hogy a teljesítési határidő még nem telt le,
- 24/25 -
így a végrehajtás általános feltételei nem álltak fenn. Hangsúlyozandó, hogy az így elrendelt végrehajtás esetén nem a végrehajtás megszüntetésének, hanem a végrehajtási lap visszavonásának van helye.
A végrehajtás különös feltételeinek (Simon Károly definíciója szerint a végrehajtás elrendelésének egyéb tartalmi feltételei)[10] megsértésével kiállított végrehajtási lap esetén is a végrehajtási lap visszavonásának lehet helye.[11]
A végrehajtás különös feltételei közé sorolható a követelés elévülésének hiánya. A Vht. már nem tartalmazza azt a kifejezett rendelkezést, amelyet a Vhtvr.(1979) még tartalmazott, hogy a végrehajtási jog elévülésére is a végrehajtási lap visszavonására és a végrehajtási záradék törlésére rendelkezésre álló jogorvoslatot kell alkalmazni.[12] Bajory Pál már a Vhtvr.(1979)-hez fűzött magyarázatában rávilágított arra, hogy "az elévülés kérdésének a perben való eldöntése valójában megnyugtatóbb is, mert a peres eljárás lényegesen több adatot és bizonyítékot tár fel, egyben az ítélethez a jogerő is fűződik."[13] A hatályos Vht. szabályainak értelmében[14] különbséget kell tenni a végrehajtási jog elévülésének hivatalból, valamint kérelemre történő vizsgálata között. Ennek megfelelően amennyiben a végrehajtási jog elévülését hivatalból kell figyelembe venni, de ennek ellenére a már elévült követelés vonatkozásában a végrehajtási lap kiállításra kerül, úgy a végrehajtási lap visszavonásának van helye, arra tekintettel, hogy a végrehajtást elrendelő bíróság megsértette a Vht. 57. §-ában foglaltakat. "Ilyen eset az, ha a tartásdíj esetén a végrehajtási lapot a Vht. 14. §-ában írtak megsértésével állította ki a bíróság a 6 hónapnál régebbi tartásdíj részletekre."[15] Amennyiben a végrehajtást elrendelő bíróság hivatalból nem köteles a végrehajtási jog elévülését vizsgálni, vagy a végrehajtási jog elévülése a végrehajtás elrendelését követően történt meg, úgy értelemszerűen nem beszélhetünk törvény megsértésével kiállított végrehajtási lapról. Ebben az esetben a kötelezett a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerint végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthat.[16] A Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a másod-
- 25/26 -
fokú bíróság azon határozatát, melyben a végrehajtást arra tekintettel szüntette meg, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti per alperesének (végrehajtást kérő) követelése már a végrehajtás iránti kérelem előterjesztésekor elévült. A felperes (adós) kereseti kérelme az ellene folyamatban levő végrehajtás megszüntetésére irányult. Keresete alapjaként - összhangban a Pp. 368. §-ban foglaltakkal - a végrehajtási jog elévülését jelölte meg.[17]
A szakirodalomban ismert a fentiekkel ellentétes olyan álláspont is mely szerint akkor is a végrehajtási lap visszavonásának van helye, ha a végrehajtás foganatosítása során derül ki, hogy a követelés - már a végrehajtás elrendelésekor - elévült, de azt hivatalból nem lehetett figyelembe venni. "Az elévülés alapján visszavonásra és törlésre sor kerülhet minden olyan esetben, amikor akár hivatalból, akár kérelemre kellett a végrehajtási jog elévülését figyelembe venni."[18] Ezzel az állásponttal kapcsolatban az a probléma merül fel, hogy ilyen esetben gyakorlatilag csak az adós kérheti a végrehajtási lap visszavonását, hiszen sem az elrendelő bíróság, sem az eljáró végrehajtó nem jogosult arra, hogy a végrehajtás foganatosítása során vizsgálja a követelés esetleges elévülését. Amennyiben pedig a törvény szerint sem a végrehajtást elrendelő bíróság, sem a végrehajtó nem kezdeményezheti a végrehajtási lap visszavonását, úgy a Vht. 212. § (1) bekezdésében foglaltak egyáltalán nem teljesülnek. Erre tekintettel a végrehajtási lap visszavonásának, mint jogorvoslatnak a törvényi feltételei sem valósulnak meg maradéktalanul. Ez a tény is arra enged következtetni, hogy amennyiben az elévülést hivatalból nem lehet vizsgálni és a végrehajtást - az elévült követelésre - elrendelik, úgy nem a végrehajtási lap visszavonása, hanem a végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának lehetősége áll az adós rendelkezésére (erről részletesebben lásd később a végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosult személyek körénél írtakat).
A Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntésében kimondta, hogy a végrehajtási lapot vissza kell vonni akkor is, ha azt nem a Vht., hanem bármely más törvény megsértésével állította ki a bíróság.[19] A történeti tényállás szerint az elsőfokú bíróság végrehajtási lapot bocsátott ki az adóssal szemben. Az adós a végrehajtási lap visszavonását kérte arra hivatkozva, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése volt, mely tényt az ítélet is tartalmazta. A 2012. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében[20] végrehajtási eljárás nem lett volna indítható, és miután a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével bocsátotta ki, így azt a Vht. 211. § (1) bekezdése alapján vissza kell vonni. A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott arra, hogy a Vht. 211. § (1) bekezdésének szövegezéséből az derül ki, hogy nem csupán akkor kell a végrehajtási lapot visszavonni, ha a Vht. rendelkezéseinek
- 26/27 -
megsértésével lett kiállítva, hanem akkor is, ha bármely más törvény megsértésével történt a végrehajtás elrendelése.
A Vht. 26. §-ának b) pontja értelmében kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi. Amennyiben az előbbi esetben a közvetlen letiltó végzés meghozatala helyett a bíróság végrehajtási lapot állít ki, úgy a Vht. 26. § b) pontjának megsértése miatt a végrehajtási lap visszavonásának van helye. "A bírói gyakorlat szerint a végrehajtási lap visszavonására, illetve a végrehajtási záradék törlésére okot adó körülmény az is, ha a bíróság végrehajtási lapot állított ki, vagy záradékolta az okiratot, holott átutalási végzés hozatalának, munkabér letiltásnak lett volna helye."[21]
A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a végrehajtási lap kiállításának megtagadására kerülhet sor, ha a választottbíróság ítélete nem tartalmazza a végrehajtható okirat kiállításának a törvényben meghatározott feltételeit.[22] A Vht. 16. §-ának d) pontja biztosítja a megyei bíróság (ma már törvényszék) részére a választottbírósági határozat alapján a végrehajtási lap kiállítását. A történeti tényállás szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság ítéletével kötelezte az I. és II. r. alperest, hogy fizessenek meg felperesnek X forintot. Az ügy I. rendű alperese a T. Bt, II. rendű alperese a Bt beltagja volt. Az elsőfokú bíróság a végrehajtást kérő kérelmére végrehajtási lapot bocsátott ki a beltaggal, mint adóssal szemben a választottbíróság ítéletének rendelkező részében feltüntetett teljes marasztalási összeg behajtására. A végrehajtási lap 5. pontjában egyetemleges adóstársként a T. Bt-t tüntette fel. Az elsőfokú bíróság a kiállított végrehajtási lapot visszavonta. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a beltag mögöttes felelősségére figyelemmel a végrehajtást először a társasági vagyonra kell megkísérelni, és csak ennek eredménytelensége esetén lehet végrehajtási lap kiállítását kérni a beltaggal szemben. A végrehajtható okirat kiállításának általános feltételeit a Vht. 13. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja határozza meg. A Legfelsőbb Bíróság rávilágított arra, hogy a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezéséből az következik, hogy a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelynek alapján kétséget kizáróan megállapítható - az 1959. évi IV. törvény teljesítésre vonatkozó szabályait is figyelembe véve - az adós kötelezettsége. A végrehajtani kért határozat rendelkező része nem tartalmazta a teljesítési határidőt. A határozat rendelkező részéből nem volt kiolvasható az, hogy a marasztalási összeg megfizetésére az I. rendű alperes a II. rendű alperessel egyetemlegesen köteles, így abból kétséget kizáróan nem volt megállapítható az sem, hogy T.-né K. J. II. rendű alperes a marasztalás teljes összegével tartozik-e helytállni. Ebből következik, hogy a végrehajtási lap kiállításának nem volt meg a jogszabály szerinti valamennyi feltétele, ezért az elsőfokú bíróság az ügy érdemét tekintve helyesen döntött a végrehajtási lap visszavonásáról.[23] A hivatkozott ügyben a végrehajtás alapjául szolgáló
- 27/28 -
határozat nem tartalmazta a végrehajtás elrendelésének a Vht. 13. § c) pontjában foglalt azon általános feltételét, hogy a teljesítési határidőt letelt. Erre tekintettel a végrehajtási lap a Vht. 13. § c) pontjában foglalt feltétel megsértésével került kiállításra, mely körülmény alapján a végrehajtási lap visszavonásának volt helye. A hivatkozott határozatból megállapítható továbbá az is, hogy a társaság tartozásaiért a közkereseti társaság tagjával, valamint a Bt beltagjával szemben végrehajtás elrendelésére csak a társasággal szemben folytatott végrehajtás eredménytelensége esetén van lehetőség. A régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) hatálya alatt kialakult bírói gyakorlat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) hatálybalépésével jogszabályi szinten került rögzítésre. Az Új Ptk. 3:139. § (3) bekezdésének második mondata értelmében a bíróság a tagokkal szemben hozott marasztaló ítélet végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt. "A mögöttesség a taggal szemben meghozott marasztaló ítélet végrehajtásának elrendelésekor nyilvánulhat meg hiszen a végrehajtás elrendelésének feltétele, hogy a végrehajtás a társasággal szemben eredménytelen legyen".[24]
A végrehajtási lap visszavonásának van helye, ha annak kiállítása a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban Csődtörvény) 38. § (1)-(3) bekezdésében[25] foglaltak megsértésével került kiállításra, vagyis a pénzkövetelés végrehajtását felszámolás alatt álló céggel szemben rendelték el. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, azaz pénzkövetelés végrehajtására irányuló eljárás nem indítható. "A felszámolás, mint az adós vagyonára folyó totális végrehajtás kizárja, hogy ugyanakkor egyes vagyonelemeket érintő egyedi végrehajtás is folyjék, ezért a felszámolás kezdő időpontjától az adós felszámolás körébe tartozó vagyonával kapcsolatban végrehajtás nem indítható és a már folyamatban levő végrehajtásokat is meg kell szüntetnie a végrehajtást foganatosító bíróságnak."[26] Erre tekintettel felszámolás alatt álló céggel szemben a pénzkövetelés végrehajtására irányuló végrehajtási lap kiállítása csak a Csődtörvény megsértésével történhet meg és emiatt végrehajtási lap visszavonásának van helye. Az adós céggel szemben a felszámolás kezdő időpontját követően kizárólag pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás nem
- 28/29 -
rendelhető el. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a felszámolás alatt álló adós céggel szemben meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében végrehajtható okirat kerüljön kiállításra. Kiemelendő, hogy amennyiben az adós céggel szemben a pénzkövetelés végrehajtásának elrendelését követően indul meg a felszámolás úgy nem a végrehajtási lap visszavonásának, hanem a végrehajtási eljárás megszüntetésének van helye a Vht. 55. § (1) bekezdésének b) pontja[27], valamint a Csődtörvény 38. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. Ez értelemszerűen nem vonatkozik az adós céggel szembeni meghatározott cselekmények végrehajtására. A BH 1997.141. szám alatt közzétett eseti döntés értelmében annak folytán nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának, hogy az adós végelszámolás alatt áll.
Amennyiben a végrehajtási lapon megjelölt adós egyéni vállalkozó, úgy a végrehajtási kérelmen szintén meg kell jelölni az anyja nevét és/vagy születési idejét. Az egyéni vállalkozó adósok nyilvántartási számának megadása nem helyettesíti a cégjegyzékszámot. A Vht. 11. § a) pontjában az adós azonosításához - annak neve mellett - szükséges adatok közül hármat nevesít: a cégjegyzékszámot, az anyja nevét, vagy születési idejét. Arra tekintettel, hogy az egyéni vállalkozók cégjegyzékszámmal nem rendelkeznek, így a másik két személyi adat közül kell legalább az egyiket megadni. Amennyiben ez nem kerül megadásra, úgy a végrehajtási lap kiállítását meg kell tagadni, vagy a már kiállított végrehajtási lapot vissza kell vonni.[28]
A végrehajtási lapok visszavonásának leggyakoribb oka az, hogy a végrehajtási eljárás során az eljáró önálló bírósági végrehajtó megállapítja, hogy az előtte folyamatban levő végrehajtási eljárásban az adós nem rendelkezik jogképességgel, vagyis nem létezik. Nem az adós halálára tekintettel szűnt meg a jogképessége, hanem már a végrehajtás elrendelésekor sem rendelkezett jogképességgel. A gyakorlatban ez általában azon ok miatt történik meg, hogy a kötelezett személyi adatai hibásan kerülnek a jogosult (későbbi végrehajtást kérő) által megadásra. Fizetési meghagyás esetén ezt a közjegyző - erre irányuló kötelezett! nyilatkozat hiányában - aligha észlelheti, hiszen a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban Fmhtv.) 21. § (3) bekezdésének értelmében a kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel, továbbá a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek nem kötelező tartalmi eleme sem a kötelezett anyja nevének sem a születési idejének a megadása. Erre tekintettel egy - látszólag - szabályszerűen jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján (melyben a kötelezett születési ideje, vagy anyja neve tévesen, vagy nem került megadásra) is kiállítható a végrehajtási lap egy jogképességgel nem rendelkező személlyel szemben.
- 29/30 -
A Vht. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelem előterjesztésekor közölni köteles az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.
Amennyiben a fizetési meghagyásban hibásan került feltüntetésre a kötelezett anyja neve és/vagy születési ideje (továbbiakban személyi adatok), úgy az nem eredményezheti a fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítását, ugyanis azok nem kötelező tartalmi elemei a kérelemnek, hanem a "kötelezett reakcióját vizsgálva ilyenkor fokozott figyelemmel kell eljárni, körültekintően vizsgálni kell (akár a felek nyilatkoztatása útján is), hogy csak az adathibát kifogásolja, vagy a meghagyásban érvényesített követeléssel szemben is ellentmondással él."[29] Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha a fizetési meghagyás kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedik, vagy azt a címzett átveszi, de sem ellentmondással nem él, sem a hibás személyi adatokat (anyja neve, születési ideje) nem kifogásolja arra hivatkozva, hogy a személyi adatok nem egyeznek meg az ő adataival így nem is vele szemben került kibocsátásra a fizetési meghagyás. Mi történik, ha az így (hibás személyi adatokkal) jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lap szerint folyó végrehajtás foganatosítása során az eljáró végrehajtó megállapítja, hogy a végrehajtási lapon megjelölt adós jogképességgel nem rendelkezik (nem létezik)? Annak ellenére, hogy a fizetési meghagyásnak nem kötelező tartalmi eleme a kötelezett anyja neve és/vagy születési ideje, ekkor megállapítható, hogy a kötelezett jogképességgel nem rendelkezik. Amennyiben a végrehajtási eljárás során kiderül, hogy az adósként megjelölt személy már a fizetési meghagyás kibocsátásakor sem rendelkezett jogképességgel úgy "a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet - szabályszerű kézbesítés nem történvén - el kell utasítani, értelemszerűen a jogerősítő záradék hatályon kívül helyezésével és a fizetési meghagyás hatályvesztésének a megállapításával egyidejűleg. Természetesen ebben az esetben is vissza kell vonni a végrehajtási lapot."[30] Álláspontom szerint amennyiben utóbb kiderül, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló fizetési meghagyásban szereplő kötelezett nem rendelkezik jogképességgel, úgy teljesen irreleváns, hogy az milyen okból történt. Nem lehet különbséget tenni aközött, hogy a kötelezett a fizetési meghagyás kibocsátása előtt elhunyt (és emiatt nem volt jogképes) vagy, hogy eleve nem is létezett (hibásan került az anyja neve és/vagy születési ideje megjelölésre), vagyis soha nem is rendelkezett jogképességgel.
A fenti probléma az alábbi példával szemléltethető. A fizetési meghagyásban szereplő kötelezett neve: Gyovai Márk, anyja neve: Kovács Piroska, születési ideje: 1900.01.01.. A közjegyzőhöz visszaérkező tértivevény szerint a fizetési meghagyást átvette a címzett: Gyovai Márk. Ellentmondással a címzett nem él, a fizetési meghagyásban szereplő adatokat nem kifogásolja. A jogosult végrehajtási kérelmet terjeszt elő, melyben a fenti adatok kerülnek feltüntetésre. A végrehajtási lap a fenti adatokkal kiállításra kerül és megindul a végrehajtási eljárás. Az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtás foganatosítása céljából
- 30/31 -
megjelenik adós címén és átadja részére a végrehajtható okiratot. Gyovai Márk bemutatja személyi igazolványát az eljáró végrehajtónak, mely az alábbi adatokat tartalmazza: Név: Gyovai Márk, anyja neve: Molnár Piroska, születési ideje: 1990.11.11. Tájékoztatja az eljáró végrehajtót, hogy ezen a címen nem lakik a végrehajtási lapon szereplő adatokkal megjelölt személy (ezt időközben a végrehajtó-helyettese a JÜB rendszerből való tudakozódással telefonon keresztül szintén megerősíti az eljáró végrehajtónak). A helyszínen tartózkodó Gyovai Márk (sz.: 1990.11.11.) tájékozatja a végrehajtót, hogy álláspontja szerint olyan személlyel szemben lett kibocsátva a végrehajtási lap, aki soha nem is létezett (így jogképességgel sem rendelkezhetett). Erre tekintettel a végrehajtási lapon adósként megjelölt Gyovai Márk (sz.: 1900.01.01. an.: Kovács Piroska) a Pp. 48. §[31] szerint perbeli jogképességgel soha nem is rendelkezett.[32] Erre tekintettel a helyszínen tartózkodó Gyovai Márk álláspontja szerint a végrehajtónak végrehajtási lap visszavonását kell kezdeményeznie, hiszen ő nem teheti, mivel nem fél az eljárásban, továbbá mindenféle okirat, így a helyszíni jegyzőkönyv aláírását is megtagadja. Tájékoztatja továbbá az eljáró végrehajtót, hogy amennyiben a fentiek ellenére vele szemben végrehajtási cselekményeket foganatosít, úgy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz. (A helyzeten az sem változtatna, ha a fizetési meghagyás kézbesítési vélelem útján emelkedett volna jogerőre.)
A fenti esetben álláspontom szerint a végrehajtó akkor jár el jogszabályszerűen, ha nem foganatosít végrehajtási cselekményeket a helyszínen tartózkodó személlyel szemben, hanem a végrehajtási lap visszavonása céljából beterjeszti az ügyet a végrehajtást elrendelő közjegyzőhöz.
További indok a hibás személyi adatokat tartalmazó végrehajtási lap visszavonása mellett, hogy a végrehajtónak a végrehajtási cselekmények foganatosítása során is gyakran meg kell adnia az adós személyi adatait a végrehajtásban közreműködő társszerveknek. A munkáltató részére kibocsátott végrehajtói letiltásban is meg kell jelölni az adós személyi adatait, ugyanis pusztán a név és lakcím alapján (a személyi adatok nélkül) a gyakorlatban az nem tudja foganatosítani a letiltást. Hasonlóan a végrehajtási jog bejegyzésére irányuló megkereséseknek is tartalmaznia kell a személyi adatokat. Pusztán az a tény, hogy az adós személye beazonosítható a név és lakcím alapján nem jelenti azt, hogy a személyi adatok ismerete nélkülözhető lenne a végrehajtás foganatosítása során. Ezért is követeli meg a Vht. 11. § (2) bek. a) pontja az adóssal kapcsolatos személyi adatokat. A végrehajtó hiába bír tudomással az adós valós adatairól - JÜB tudakozódás, személyi igazolvány bemutatása stb. - nem írhatja át a végrehajtási lapon szereplő adatokat a helyes adatokra, ugyanis az már a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik, így ezzel a végrehajtó a hatáskörét túllépné. Az adós személyes adatainak alkalmazása nélkül a végrehajtás foganatosítása gyakorlatilag lehetetlenné válik.
- 31/32 -
Az adós nevének és lakcímének alapján való azonosíthatósága - a pragmatikus megközelítés ellenére - nem jelenti azt, hogy ezzel felülírható(k) - azaz teljes mértékben figyelmen kívül hagyható(k) - lennének a Vht. 11. § (2) bek. a) pontja szerint kötelezően megadandó, adóssal kapcsolatos személyi adat(ok). Hiába emelkedhetett a perbeli jogképességgel nem rendelkező kötelezettel szemben (látszólag) jogerőre a hibás adatokkal kibocsátott fizetési meghagyás, a végrehajtás nem folytatható, hanem a végrehajtási lap visszavonásának van helye. A hibás személyi adatokkal megjelölt adós (aki nem létezik) a Ptk. szerint nem jogképes, így a Pp. szerinti perbeli jogképességgel sem rendelkezik. A nem jogképes személlyel szemben kiállított végrehajtási lap tehát a Ptk. és a Pp. megsértésével került kiállításra, így azt vissza kell vonni.
Amennyiben a személyi adat tekintetében hibás tartalmú fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtás egy jogképességgel nem rendelkező "adóssal" szemben folyik, úgy ha ezt a tényt a végrehajtó észleli, úgy a Vht. 212. § és 224/A. § alapján a végrehajtási lap visszavonása érdekében az ügyet beterjeszti a végrehajtást elrendelő közjegyzőhöz. A fizetési meghagyás ilyen hibás adatokkal is - látszólag - jogerőre emelkedhetett, hiszen azok nem kötelező tartalmi elemei a kérelemnek és amennyiben a kötelezettként megjelölt személy sem ellentmondással, sem az adatok hibái miatt kifogással nem élt, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének akadálya nem volt.
A látszólagos inkoherencia a következőképpen oldható fel: a fizetési meghagyás a kötelezett hibás személyi adataival is - látszólag - jogerőre emelkedhet arra tekintettel, hogy az nem kötelező tartalmi eleme a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek. Azonban ha utóbb kiderül, hogy a jogerős fizetési meghagyásban szereplő kötelezett nem rendelkezett jogképességgel, úgy a fizetési meghagyás jogerősítő záradékának hatályon kívül helyezésének és a kibocsátott végrehajtási lap visszavonásának van helye. Ekkor a követelés egy újabb - már a helyes személyi adatokat tartalmazó - fizetési meghagyással érvényesíthető. Fokozott szereppel bír ilyenkor az Fmhtv. 21. § (3) bekezdésében rögzített szabály, mely szerint a kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel. A jogosult hibás adatokkal adta be a fizetési meghagyás iránti kérelmet, amely a fent bemutatott jogkövetkezményekkel járt. Erre tekintettel köteles viselni a hibás személyi adatokkal kibocsátott fizetési meghagyással és a végrehajtással kapcsolatos költségeket is (részletesen lásd később). A fenti helyzetre adható megoldást tökéletesen foglalja össze a hasonló tényállás mellett hozott azon határozat indokolása, mellyel a közjegyzőhelyettes visszavonta a végrehajtási lapot: "Mivel a fentiek alapján megállapítható volt, hogy az adós a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésekor sem rendelkezett jogképességgel, a közjegyzőhelyettes a végrehajtás alapjául szolgáló fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasította és a fizetési meghagyás jogerősítő záradékát hatályon kívül helyezte. Mindezekre tekintettel a közjegyzőhelyettes a jelen ügyben kiállított végrehajtási lapot a rendelkező részben foglaltak szerint visszavonta.[33] A közjegyzői gyakorlat - néhány esettől eltekintve (lásd később a jogorvoslatoknál) - egységes abban a tekintetben, hogy a nem jogképes személlyel szemben jogerőre emelkedett
- 32/33 -
fizetési meghagyás jogerősítő záradékának törlésének, valamint a kiállított végrehajtási lap visszavonásának van helye.[34]
Jelen tanulmány nem büntetőjogi tárgyú, azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szabályozza a hivatali visszaélés bűntettét.[35] Amennyiben a végrehajtó tudomására jut, hogy a végrehajtási lapon - hibásan megjelölt személyi adatok miatt - az adós nem létezik (nem jogképes), azonban a név és a lakcím alapján azonosítani tudja az adóst, úgy amennyiben a végrehajtó a végrehajtás foganatosítását folytatja, úgy túllépi a hatáskörét. A végrehajtó ugyanis csak a végrehajtható okiratban adósként megjelölt személlyel szemben járhat el. Amennyiben ez a személy nem jogképes (nem létezik), úgy önkényesen nem járhat el azzal a személlyel szemben, akit a név és lakcím alapján azonosítani tud és (például a bemutatott személyi igazolvány alapján) még a helyes személyi adatokat is megállapítja. A végrehajtó a rendelkezésére álló adatok alapján nem javíthatja át a végrehajtható okiratban szereplő adatokat, hiszen az nem a végrehajtó, hanem a végrehajtást elrendelő bíróság (közjegyző) hatáskörébe tartozik. A személyi adatok ismerete nélkül pedig a végrehajtás aligha foganatosítható, már csak a végrehajtásban közreműködő egyéb szervekhez (földhivatal, lakcímnyilvántartó stb.) kiadandó megkeresésekre tekintettel sem.
Amennyiben a jogerős fizetési meghagyásban hibásan került feltüntetésre a kötelezett születési ideje és/vagy anyja neve, úgy a közjegyző nem fogja a végrehajtási kérelemben más (a már valós) adatokkal megjelölt kötelezettel szemben kiállítani a végrehajtási lapot, hanem megtagadja[36] annak kiállítását, arra hivatkozva, hogy a végrehajtási kérelmen megjelölt fizetési meghagyás nem az adóssal szemben tartalmaz marasztalást. Ilyen esetben - önkéntes teljesítés elmaradása esetének kivételével - a követelés újabb fizetési meghagyás kibocsátásával érvényesíthető. "Amennyiben a közjegyző megállapítja tehát, hogy a jogerős fizetési meghagyás és a végrehajtás elrendelése iránti kérelem tartalmilag egymástól eltér, a végrehajtás iránti kérelem elutasításának van helye."[37] Sem a jogirodalomban, sem a gyakorlatban nem kellően tisztázott a végrehajtási kérelem elutasításának és a végrehajtás megtagadásának elhatárolása."[38]
Amennyiben a fizetési meghagyás helyesen tartalmazta a kötelezett anyja nevét és/vagy születési idejét, de azok a végrehajtási kérelemben kerültek hibásan feltüntetésre, úgy a fentiekre tekintettel a közjegyző szintén megtagadja a végrehajtási lap kiállítását (vagy ha a körülményt a végrehajtási lap kiállítását követően jelzik részére, úgy visszavonja azt).
- 33/34 -
Amennyiben a fizetési meghagyás nem tartalmazta a kötelezett anyja nevét, születési idejét, de a végrehajtási kérelemben ezen adatok hibásan kerültek feltüntetésre (azaz nem létezik a megadott születési idővel és/vagy anyja nevével rendelkező személy) úgy a fenti indokokra hivatkozással a végrehajtási lap visszavonásának van helye "Ha maga a kérelem tartalma volt helytelen és ezt tartalmazza a végrehajtási lap, akkor ezt a hibát határozat kijavításával nem lehet orvosolni, a végrehajtási lapot vissza kell vonni."[39] Ekkor a fizetési meghagyás jogerősítő záradékát értelemszerűen nem kell hatályon kívül helyezni. A végrehajtás ekkor a helyes adatokkal benyújtott újabb végrehajtási kérelem alapján elrendelhető és probléma nélkül foganatosítható. Asbóth-Hermányi Lőrinc felhívja a figyelmet egy másik álláspontra is - mellyel ő maga nem ért egyet - mely szerint, a Pp. nem mondja ki, hogy "az elírás, mint a kijavítás feltétele a kérelemtől vagy a valóságtól való eltérést jelenti-e. Erre tekintettel, a kérelem alapján hozott határozat (fizetési meghagyás, végrehajtási lap, egyéb végzések) kijavításának akkor is helye van, ha az "elírást" nem csak a határozat, hanem a kérelem is tartalmazza, azaz nem a közjegyző, hanem a fél vétette. Így például akkor, ha az adós születési idejét a végrehajtást kérő tévesen jelölte meg és ennek következtében a végrehajtó nem foganatosítja a végrehajtást [11021/Ü/70711/2011/4. sz. határozat; Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Végrehajtási Iroda 0103-i.Vh. 1254/2012/2. sz. határozata]......Álláspontom szerint a fél által vétett elírás nem orvosolható kijavítással, a kijavítás körében csak a hatóság (bíróság közjegyző) által ejtett névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás tartozik."[40] Jelen cikk szerzője teljes mértékben osztja a fent hivatkozott szerzők végrehajtási lap kijavításával kapcsolatos álláspontját.
A végrehajtási lap visszavonásának tekintetében a Vht. kizárólagos illetékességi szabályt állít fel. Az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik a végrehajtást elrendelte.[41] Amennyiben a végrehajtást közjegyző rendelte el, úgy a végrehajtási lap visszavonásának tekintetében a Vht. 224/A. § alapján a végrehajtást elrendelő közjegyző rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A végrehajtási lap visszavonásának vonatkozásában hozott határozattal szemben benyújtható fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el. "Bár erről a törvény kifejezetten nem rendelkezik,
- 34/35 -
értelemszerűen a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elutasításáról is végzéssel kell döntenie a közjegyzőnek, és e végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet"[42]
A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a végrehajtási lapot kiállító bíró nem kizárt a végrehajtási lap visszavonására irányuló kérelem elintézéséből.[43] A bíróság a határozat indokolásban rámutatott arra, hogy a Vht. 212. §-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtást elrendelő bíróság saját hatáskörében jogosult - első fokon eljárva - a végrehajtási lap visszavonására, amiből okszerűen következik, hogy a Vht. 9. §[44]-a szerint egyébként irányadó Pp. 15. §[45]-ában szabályozott kizárási ok nem valósult meg. Az adós fellebbezése alapjaként hivatkozott eljárási szabálysértés nem állapítható meg, az ügyben eljárt bíró jogszerűen vett részt az ügy elintézésében.
A törvény megsértésével kiállított végrehajtási lapoknál, már érintettük, itt azonban, most részletesebben tárgyaljuk a végrehajtási lap visszavonását kezdeményező személyek körét. A Vht. 212. § (1) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármely fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezésből végzéssel bármikor elrendelheti. A jogszabályhely nyelvtani értelmezéséből egyértelműen kiderül a végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosultak köre. A végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosultak a felek, a végrehajtó, valamint a végrehajtást elrendelő bíróság. Ez különösebb magyarázatot nem igényel. Korábban már érintettük, de most részletesebben tárgyaljuk azt a - véleményem szerint téves - álláspontot, mely szerint, ha a végrehajtási jog elévülését nem lehet hivatalból figyelembe venni és a végrehajtást elrendelik, úgy nem a végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának, hanem a végrehajtási lap visszavonásának van helye. Amennyiben ez az állítás igaz lenne, úgy ebben az esetben a végrehajtó jelentése alapján, sőt a végrehajtást elrendelő bíróság saját kezdeményezéséből bármikor sor kerülhetne a végrehajtási lap visszavonására, annak ellenére, hogy a végrehajtási jog elévülése hivatalból nem vizsgálható. Azonban ha sem a végrehajtó, sem a végrehajtást elrendelő bíróság nem vizsgálhatja hivatalból a követelés elévülését, akkor a végrehajtó milyen jogszabály alapján jelenthetné az elévülés tényét az elrendelő bíróság részére, vagy milyen jogszabály alapján intézkedhetne a végrehajtást elrendelő bíróság a saját kezdeményezésére a végrehajtási lap visszavonása iránt?
- 35/36 -
Álláspontom szerint, ha a végrehajtási jog elévülését hivatalból nem lehet vizsgálni, úgy a végrehajtó jelentése alapján és a végrehajtást elrendelő bíróság saját kezdeményezésére a végrehajtási lap visszavonása nem történhet meg. Amennyiben pedig azon személyek között, akit a Vht. a végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosult személyek körében nevesít, vannak olyanok is, akik nem intézkedhetnek a végrehajtási lap visszavonása iránt - álláspontom szerint - aligha beszélhetünk végrehajtási lap visszavonásának jogszerű kezdeményezéséről. Álláspontom szerint tehát, ha a végrehajtási jog elévülését nem lehet hivatalból figyelembe venni, de a végrehajtást - az elévült követelés vonatkozásában - elrendelik úgy a végrehajtás megszüntetése érdekében az adós végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat. Amennyiben a végrehajtást kérő szeretné - nem éppen életszerűen - elévülésre hivatkozással megszüntetni a végrehajtást, úgy azt a Vht. 55. § (1) bekezdésének a) pontja[46] alapján teheti meg. Ebben az esetben tehát gyakorlatilag csak az adós kérhetné a végrehajtási lap visszavonását, hiszen sem az elrendelő bíróság, sem az eljáró végrehajtó nem jogosult arra, hogy a végrehajtás foganatosítása során a követelés esetleges elévülését vizsgálja. Amennyiben pedig a Vht. 212. § (1) bekezdésben foglalt személyek közül van olyan, aki nem kezdeményezheti a végrehajtási lap visszavonását, úgy a Vht. 212. § (1) bekezdésében foglaltak, mint a végrehajtási lap visszavonásának feltételei egyáltalán nem teljesülnek. Erre tekintettel a végrehajtási lap visszavonásának, mint jogorvoslatnak a törvényi feltételei sem valósulnak meg maradéktalanul, így ebben az esetben a végrehajtási lap visszavonása, mint sui generis jogorvoslat nem állhat rendelkezésre. Ezen álláspontot támasztja alá a korábban tárgyalt BH+ 2008.6.265 számon közzétett Legfelsőbb Bírósági határozat is.
A végrehajtási lap visszavonását elrendelő végzéssel szemben a Vht. 212. § (2) bekezdésében foglaltak szerint fellebbezésnek van helye. A Vht. 224/A. § b) pontja szerint a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el. "Bár erről a törvény kifejezetten nem rendelkezik, értelemszerűen a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elutasításáról is végzéssel kell döntenie a közjegyzőnek, és e végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet"[47] A korábban kifejtettekre tekintettel helyes indokaira figyelemmel is jogszabálysértő az a határozat, melyben a végrehajtást elrendelő közjegyző az alábbiakról tájékoztatja az adós jogképességének hiánya miatt végrehajtási lap visszavonását indítványozó önálló bírósági végrehajtót: "...a végrehajtás elrendelése iránti kérelem tartalmáért a végrehajtást kérő felel. A kötelezett adatait a jogosult adja meg eljáró közjegyző-helyettesnek nincs hatásköre ezen adatok ellenőrzésére. A közjegyzőnek továbbá nem áll módjában a végrehajtási lap adatait megváltoztatni,
- 36/37 -
tekintettel arra, hogy a közjegyző azt nem saját hatáskörben felmerült hiba miatt hozta meg tévesen, hanem a jogosult által megadott hibás adatok miatt. Jogorvoslat Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs."[48] Ezen végzésre tekintettel a végrehajtó előtt egy nem jogképes személlyel szemben elrendelt végrehajtási eljárás maradt folyamatban, melyben végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárt. A végrehajtónak ekkor a következő lehetősége van az eljárás jogszabályszerű folytatására. Annak ellenére, hogy a végzés kifejezetten kizárja mégis fellebbezést nyújt be a határozattal szemben és a törvényszék majd visszavonja a jogképességgel nem rendelkező személlyel szemben kiállított végrehajtási lapot. Amennyiben ez nem történik meg a végrehajtó másik lehetősége az, hogy mivel a megadott lakcímen nem tartózkodik a végrehajtási lapon szereplő személyi adatokkal senki és a jogképességgel nem rendelkező személy értelemszerűen nem fog szerepelni a személy és lakcímnyilvántartásban sem, így a végrehajtó a Vht. 52. § a) pontja[49] alapján az ügyet szünetelteti és a körülményeket a szünetelés tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzíti. Ebben az esetben a végrehajtás Vht. 54. § a) pont[50] szerinti folytatási lehetősége (értelemszerűen) soha nem fog bekövetkezni.
A Fővárosi Ítélőtábla BDT2012. 2832 számon közzétett eseti döntésének értelmében a bíróságnak határoznia kell arról, melyik fél viseli a végrehajtási költségeket, de az összegről való döntés nem tartozik a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe. A bíróság az indokolásban rámutatott arra, hogy "Miután a végrehajtási lap visszavonása körében a Vht. nem tartalmaz szabályozást a végrehajtási költségek viselésére vonatkozóan, így e körben a Vht. 9. §-ában foglalt utaló szabály folytán a Pp. rendelkezési az irányadók. A bíróságnak tehát határozatot kell hoznia a Pp. 77. § alapján arra vonatkozóan, hogy melyik fél köteles viselni a végrehajtási költségeket a végrehajtási lap visszavonása esetén!"[51] Amennyiben azonban a bíróság mellőzi a végrehajtási lapot visszavonó határozatában a végrehajtási költségek viseléséről való rendelkezést úgy az közvetlenül is levezethető a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: Vüsz.), valamint a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: Dsz.) szabályaiból. A bíróság a fenti határozatában azt is kiemelte, hogy a végrehajtási lap visszavonását követően a végrehajtó még egyéb intézkedéseket (nem végrehajtási cselekményeket) végez, melyek között kifejezetten nevesíti az ügy befejezésével kapcsolatos díjjegyzék kiállítását. A Vüsz. 33. § d) pontja szerint
- 37/38 -
befejezett a végrehajtási ügy (érdemi befejezés), ha a végrehajtható okiratot visszavonták, törölték vagy hatályon kívül helyezték (megváltoztatták). A Dsz. 21. § (1) bekezdése szerint a végrehajtó a végrehajtási ügy érdemi vagy ügyviteli befejezésekor, meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a cselekmény elvégzését vagy elvégeztetését követően az általa felszámított munkadíjról, költségtérítésről, behajtási jutalékról és az őt esetleg megillető egyéb összegről díjjegyzéket állít ki, amelyet a feleknek, végrehajtási kérelem elkészítése esetén a kérelmezőnek kézbesít. A díjjegyzéknek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. A Dsz. 21. § (2) bekezdésének értelmében, ha a díjfelszámítás helyességét az adós vagy a végrehajtást kérő, illetőleg a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő vagy más érdekelt vitatja, végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. A végrehajtási lap visszavonásának tárgyában a végrehajtást elrendelő bíróság, a díjjegyzékkel szemben esetlegesen benyújtott kifogás tárgyában pedig a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult dönteni. "A végrehajtási költségek összegszerűsége tárgyában való döntéshozatallal tehát a végrehajtást elrendelő bíróság elvonná a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörét"[52] A Dsz. 2013. VI. 29-től hatályos 17/B. § a) pontja értelmében, ha a végrehajtás érdemi befejezéséig a végrehajtót megillető díjak nem térültek meg, az előlegezendő költségnek a 17. § és a 17/A. § szerint korábban már megfizetett összegeket követően fennmaradt részét az előlegezésre köteles végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére. A végrehajtási lap visszavonása a Vüsz. 33. § d) pontja szerint a végrehajtási ügy érdemi befejezésének minősül, erre tekintettel a végrehajtó köteles díjjegyzéket készíteni.
A fentiekre tekintettel a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lapot visszavonó végzésében megállapítja, hogy a végrehajtási költségeket a végrehajtást kérő viseli azzal, hogy a végrehajtási költség összegszerű megállapítására vonatkozó rendelkezést mellőzi. "A végrehajtható okirat visszavonása és törlése esetén a végrehajtási eljárás megszűnik. Az addig elvégzett végrehajtási cselekmények és jogkövetkezményeik a hatályukat vesztik, az eljárás költségei az alaptalannak bizonyult eljárást kezdeményező végrehajtást kérőt terhelik."[53]■
- 1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról
- 1955. évi 21. törvényerejű rendelet a bírósági végrehajtásról
- 1979. évi 18. törvényerejű rendelet a bírósági végrehajtásról
- 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és felszámolási eljárásról
- 1991. évi LXXVII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet módosításáról
- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
- 38/39 -
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
- 2012. évi CLXII. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről
- 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról
- 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről
- 11072/Ü/70301/2014/4
- 11072/Ü/70708/2013/10
- 11084/Ü/70917/2013/4
- 12018/Ü/70686/2014/5
- 31015/Ü/70975/2014/4
- 41011/Ü/70877/2013/5
- 52021/Ü/70258/2014/4
- BDT 2012.2832
- BDT 2014.3124
- BH 1997.141.
- BH 1998.493.
- BH 2003.122.
- AsbóthHermányi Lőrinc: Módszertani útmutató a fizetési meghagyásos eljáráshoz, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012
- Balogh-Császti-Juhász-Korek: A bírósági végrehajtás, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009
- Balogh-Császti-Juhász-Korek: A megújult bírósági végrehajtás, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2004
- Csőke-Lettner-Juhász: A csődtörvény magyarázata, Complex Kiadó, Budapest, 2009
- Gyekiczky Tamás (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata, Complex Kiadó, Budapest, 2009
- Németh János-Kiss Daisy: A polgári perrendtartás magyarázata, Complex kiadó, Budapest, 2010
- Németh János-Vida István: A bírósági végrehajtás magyarázata, KJK-Kerszöv, Budapest, 2004
- Pataki János István: A végrehajtó és az adós - A bírósági végrehajtás a gyakorlatban, Ad Librum, Budapest, 2013
- Petrik Ferenc (szerk.): A végrehajtási jog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993
- Simon Károly László: A végrehajtási eljárás elrendelése és a biztosítási intézkedés bírósági gyakorlata, PTE-ÁJK egyetemi jegyzet, harmadik, átdolgozott kiadás, 2014. március 20.
- Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez, Complex Kiadó, Budapest, 2012
JEGYZETEK
[1] Vhtvr.(1955) 1. § (1) A bírósági végrehajtás (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat alapján történik. (2) Végrehajtható okiratok: a) a bíróság által kiállított "Végrehajtási lap" és b) az olyan okirat, amelyet a közjegyző "Végrehajtási záradék"-kal látott el.
[2] Pataki János István: A végrehajtó és az adós - A bírósági végrehajtás a gyakorlatban, Ad Librum, Budapest, 2013, 32. o.
[3] Erről lásd a Vhtvr.(1955) 193. § (3) bekezdését.
[4] A Vhtvr.(1955) ezen rendelkezése gyakorlatilag megegyezik a hatályos szabályozással.
[5] Erről lásd a Vhtvr.(1979) 21. §-át.
[6] Vht. 211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni. (2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell. (3) A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy a) a 805/2004/EK rendelet 21 cikke alapján a végrehajtás visszautasításának, b) az 1896/2006/EK rendelet 22 cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22 cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának vagy c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21 cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a végrehajtás megtagadásának feltételei fennállnak. 212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti. (2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.
[7] A Vht. 224/A. § értelmében, ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni; b) a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.
[8] Vht. 49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
[9] Vht. 13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz, b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és c) a teljesítési határidő letelt.
[10] A végrehajtás különös feltételeiről részletesen lásd: Simon Károly László: A végrehajtási eljárás elrendelése és a biztosítási intézkedés bírósági gyakorlata, PTE-ÁJK egyetemi jegyzet, harmadik, átdolgozott kiadás, 2014. március 20., 40-47. o.
[11] A végrehajtás általános és különös feltételeinek hiányáról lásd: Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez, Complex Kiadó, Budapest, 2012,423.-424. o.
[12] Vhtvr.(1979) 21. § (1) Ha a végrehajtási lapot a 10-13. § megsértésével állították ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni. Ha a végrehajtási záradékot a 15-20. § megsértésével vezették az okiratra, a végrehajtási záradékot törölni kell. Ez irányadó a végrehajtási jog elévülése esetén is.
[13] Petrik Ferenc (szerk.): A végrehajtási jog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993, 100. o.
[14] Vht. 57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. (2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. (3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni. (4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
[15] Balogh-Császti-Korek-Juhász: A megújult bírósági végrehajtás, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2004, 475. o.
[16] Az elévülésre hivatkozással indított végrehajtás-megszüntetési perről részletesen lásd: Németh János-Kiss Daisy: A polgári perrendtartás magyarázata, Complex kiadó, Budapest, 2010, 1428. o.
[17] BH+ 2008.6.265 A végrehajtás megszüntetése iránti perben a fél nem hivatkozhat arra, hogy a végrehajtási jog elévüléséről nem volt tudomása, illetve az időnkénti külföldi tartózkodása folytán az elintézési idő meghosszabodik, ha a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséről szóló értesítést a jogi képviselője átvette. (Legf. Bír..Pfv.l.21.309/2006)
[18] Németh János-Vida István: A bírósági végrehajtás magyarázata, KJK-Kerszöv, Budapest, 2004, 88O.0.
[19] BDT 2014. 3124
[20] a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló 2012. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdésének értelmében e törvény hatálybalépését követően az Egyesület károkozó üzemben tartó tagjával szemben - az Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló fizetési kötelezettségének elmulasztása folytán megállapított - kártérítési igény miatt végrehajtási eljárás nem indítható.
[21] Balogh-Császti-Juhász-Korek: A bírósági végrehajtás, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2009, 540. o.
[22] BH 2003.122.
[23] BH 2003.122. számon közzétett eseti döntés indokolásából
[24] Simon Károly: 43. o.
[25] Csődtörvény 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot). (3) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.
[26] Csőke-Lettner-Juhász: A csődtörvény magyarázata, Complex Kiadó, Budapest, 2009, 422. o.
[27] A Vht. 55. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha külön törvény így rendelkezik.
[28] 12018/Ü/70686/2014/5
[29] Szécsényi-Nagy Kristóf 225. o.
[30] Szécsényi-Nagy Kristóf 440. o.
[31] Pp. 48. § A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.
[32] A végrehajtási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a félnek nincs perbeli jogképessége. Ha a kérelem elutasítására vezető okot csak az elrendelést követően észlelik, akkor a végrehajtási lapot vissza kell vonni, ld.: Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez 421-422. o.
[33] A 41011/Ü/70877/2013/5 sz. közjegyzői végzés indokolásából.
[34] 11072/Ü/70301/2014/4, 52021/Ü/70258/2014/4, 11072/Ü/70708/2013/10,
[35] Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[36] Szécsényi-Nagy Kristóf 423.o.
[37] 11084/Ü/70917/2013/4 sz. közjegyzői átirat indokolásából
[38] Szécsényi-Nagy Kristóf 421. o.
[39] Szécsényi-Nagy Kristóf 443. o.
[40] Asbóth-Hermányi Lőrinc: Módszertani útmutató a fizetési meghagyásos eljáráshoz, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2012, 200. o.
[41] Gyekiczky Tamás (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata, Complex Kiadó, Budapest, 2009, 905. o.
[42] Szécsényi-Nagy Kristóf 441. o.
[43] BH 1998.493.
[44] Vht. 9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a végrehajtásáról szóló jogszabályok - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.
[45] Pp. 15. § (1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per első fokú elintézésében részt vett. (2) A per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem elbírálásából ki van zárva az a bíró is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett.
[46] Vht. 55. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.
[47] Szécsényi-Nagy Kristóf 441. o.
[48] 31015/Ü/70975/2014/4 sz. végzés indokolásából
[49] A Vht. 52. § a) pontja értelmében a végrehajtás szünetel, ha az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg.
[50] A Vht. 54. § (1) A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. § a) pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására került sor
[51] A BDT 2012. 2832 számon közzétett eseti döntés indokolásából.
[52] A BDT 2012. 2832 számon közzétett eseti döntés indokolásából.
[53] Németh János-Vida István: A bírósági végrehajtás magyarázata, KJK-Kerszöv, Budapest, 2004, 882. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző önálló bírósági végrehajtó-helyettes, végrehajtási jogi szakjogász
Visszaugrás
