Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!
ElőfizetésA közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2005. november 1-jén hatályba lépett 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160. § (1) bekezdése elvi éllel mondja ki, hogy törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikusan is intézi.
A Ket. maga nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy amely típusú hatósági eljárásokban, s milyen feltételek mellett van lehetőség az elektronikus út korlátozására: a kivételeket alapvetően az egyes ágazati jogszabályoknak kell meghatározniuk. Mindazon esetekben, ahol az ágazati jogszabály nem tartalmaz korlátozó vagy kizáró rendelkezést, az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét 2005. november 1. napjától az ügyfelek számára igénybe vehetővé kell tenni.
Önkormányzati hatáskörben maradt annak eldöntése, hogy informatikai ellátottságukra, felkészültségükre is tekintettel - annak ellenére, hogy azt egyébként az adott ügytípusra irányadó ágazati jogszabály azt lehetővé tenné - a helyi közigazgatás szintjén intézhető hatósági ügyekben az elektronikus módozat bevezetését ki kívánják-e zárni: ha igen, akkor erről külön rendelet megalkotásával rendelkezhetnek.
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójáról szóló 1005/2003. (I. 30.) Korm. határozat az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtésével, az eljárásba való bevezetésével kapcsolatosan viszonylag kevés támpontot adott. Tényként állapította meg, hogy az elmúlt években "nagymértékben fejlődött a közigazgatás számítástechnikai bázisa. Ez egyfelől lehetőséget nyújt az ügyfelek eljárási terheinek jelentős könnyítésére, másfelől segíti a hatóságok hivatalbóli eljárás-indítását is. Vannak más korszerű technikai eszközök is, amelyek alkalmazását indokolt lehetővé tenni a közigazgatás és az ügyfelek közötti kapcsolatrendszerben." Mindezt, valamint az elektronikus aláírás közigazgatási eljárásban történő alkalmazhatóságát a jogi szabályozásnál feltétlenül figyelembe kell venni (Koncepció, 2.l. pont).
A kormányhatározat a közigazgatási hatósági eljárások korszerű és hatékony rendszerének kialakítása érdekében hét prioritás érvényesítését tartotta szükségesnek, ezek között azt is, hogy meg kell teremteni az elektronikus ügyintézés fokozatos bevezetésének eljárásjogi, adatbiztonsági, továbbá a szükséges fejlesztésekkel az információ-technológiai és számítástechnikai feltételeit. A további feladatok ütemtervéről a Korm. határozat 1. számú Melléklete rendelkezett: különös figyelmet fordított arra, hogy az általános és különös (a speciális eljárások és az önkormányzati rendeletekbe foglalt) eljárásjogi szabályok közötti összhang megteremtésére, s ezzel kapcsolatosan konkrét feladatokat is meghatározott.
A határozat értelmében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kidolgozásáért felelős miniszterek a törvény kihirdetése után a különös eljárási szabályok felülvizsgálatánál koordinációs feladatokat kellett ellátniuk. A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői a törvény kihirdetését követő 60 napon belül meg kellett küldeniük a belügyminiszternek a tevékenységi körükbe tartozó törvényi és kormányrendeleti szintű különös eljárási szabályok módosítására irányuló - szerkesztett és indokolással ellátott - javaslataikat, továbbá a miniszteri rendeleti szintű eljárási szabályok módosítására vonatkozó szakmai javaslatokról szóló tájékoztatást. A helyi önkormányzatoknak a törvény hatálybalépésének napjáig kellett gondoskodniuk az új eljárási törvény és az önkormányzati rendeletbe foglalt különös eljárási szabályok összhangjának megteremtéséről, 4, ill. 6. pont).
A Ket. előkészítése során végzett szakmai munka különös figyelmet fordított az elektronikus ügyintézés jogi feltételrendszerének biztosítására. Figyelemmel volt arra a tényre, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások, s az elektronikus ügyintézés (az ügyféllel való interaktív kapcsolattartás) teljes körű feltételrendszerének teljes körű kialakulása még hosszabb ideig tartó folyamat, s ahol ez még csak részben áll rendelkezésre, ott lehetőséget kívánt biztosítani csak egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő lehetővé tételére is. A Ket. 174. § (1) bekezdésének b) pontjával a Kormány az elektronikus ügyintézés részletes szabályainak megalkotására, e) pontjával az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő és elektronikus hatósági szolgáltatást nyújtó informatikai rendszerek biztonságát, együttműködési képességét, valamint egységes használatát biztosító részletes előírások megállapítására, a 174. § (3) bekezdés a) pontja szerint az informatikai és hírközlési miniszter - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egyetértésben az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok technológiai követelményeire figyelemmel a részletes technikai szabályok megállapítására kapott felhatalmazást.
Az elektronikus kormányzat megvalósítását segítő egyes konkrét jogalkotási feladatszabásokon túlmenően A Magyar Információs Társadalom Stratégáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat egy általánosabb igényű követelményt is megfogalmazott: e szerint az érintett minisztereknek az Európai Unió tagállamainak az elektronikus kormányzat keretében nyújtott alapvető közszolgáltatásokat felsoroló, konszenzusos alapon elfogadott ajánlásában megjelölt e-kormányzati szolgáltatásokat folyamatosan, de legkésőbb 2005. december 31. napjáig meg kell valósítaniuk (1126/2003. Korm. hat. 2. pont). Ennek megfelelően - figyelembe véve a más kormányhatározatokkal elrendelt feladatszabásokat is - a jogi korlátok elbontása prioritásos igénnyel az EU ún. "húszas listáján" felsorolt, speciális eljárások körében jelentkezett.
A korábban felállított ütemtervhez képest viszonylag későn, a Parlament 2005. július 4-ei ülésnapján került elfogadásra A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény. Az e törvényben az egyes ágazati jogszabályok tekintetében megjelent kivételek egyrészt elektronikus ügyintézési lehetőség teljes körű kizárásról, másrészt az elektronikus úton történő eljárási cselekmények körének korlátozásáról, részleges kizárásáról rendelkeztek. Az ilyen kizárásokat, korlátozásokat (az ügyfél elektronikus úton csak bejelentést tehet ill. tájékoztatás iránti kérelmet terjeszthet elő, az ügyfél kérelme elektronikus úton előterjeszthető ugyan, más eljárási cselekmény azonban elektronikus úton nem bonyolítható) okait és esetköreit az egyes törvénymódosításokhoz fűzött miniszteri indokolások az informatikai felkészültség, jogszabályi, pénzügyi feltételek hiányával, az eljárás során benyújtandó okiratokkal szemben támasztott materiális követelményekkel, ill. az eljárás egyes, a személyes ügyintézéshez szorosan kötődő sajátosságaival támasztották alá.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás