Az új Polgári jogi törvénykönyv szövegezésének küszöbén talán nem haszontalan áttekinteni azokat az apró problémákat, a hatályos törvény azon szövegezési pontatlanságait, amelyeket az új kódexben egy-egy jól szövegezett bekezdéssel, mondattal véglegesen megoldhatunk és egyértelműsíthetünk, s amelyek ezek hiányában viták egész sorát generálják. Ebben a dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy egy apró jogértelmezési nézeteltérést igyekezzek körbejárni, s javaslatot tenni a helyzet rendezésére. A kérdést egy perben született jogerős ítélet így fogalmazta meg: a készfizető kezes vajon felelősséggel tartozik-e abban az esetben, ha az adóssal, a főkötelezettel szemben a követelés időközben elévült már.
Mielőtt a fenti kérdést minden oldalról megforgatnánk és megkísérelnénk rá választ adni, röviden tekintsük át a kezesség jogintézményének - e szempont szerinti - talán legfontosabb jellemvonásait.
A kezességi szerződés alapján a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy az alapjogviszony kötelezettjének nem teljesítése esetén a szerződésben foglalt szolgáltatást nyújtsa, azaz a kötelezett helyett teljesítsen a jogosult részére. A kezesség a személyi biztosítékok körébe tartozik.
Bár a kezesi szerződés kétpólusú - az alapjogviszony jogosultja és a kezes között jön létre -, magának a jogviszonynak legalább három alanya van, a két említett félen kívül az alapjogviszony kötelezettje, akinek személyére figyelemmel vállal kezességet a kezes. A kezesi szerződés létrejöttéhez ezért szükséges tehát a kötelezett és a kezes megállapodása, amely a kötelezett és a kezes között hoz létre jogviszonyt, s amelynek alapján a kötelezett követelheti a kezestől, hogy a kezességi szerződést a jogosulttal megkösse, illetőleg a követelés lejártakor helyette teljesítsen vagy hozza őt olyan helyzetbe, hogy a jogosult részére teljesíthessen.
A kezesség járulékos kötelezettség, amely egy érvényes főkötelezettséget feltételez, s a kezes helytállási kötelezettsége ehhez igazodik. A kezes kötelezettsége főszabályként nem lehet súlyosabb, mint amelyet elvállalt és később sem válhat annál terhesebbé. Ez azonban nem vonatkozik a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkötelezettségekre, így a kezes a késedelmi kamatok megfizetéséért is felelős, hiszen azokkal a kezesség vállalásakor számolnia kellett. A kezest terhelő kamat azonban nem lehet magasabb a kötelezettet terhelőnél1. Nem terjed ki ugyanakkor felelőssége a kezesség elvállalásakor már lejárt mellékszolgáltatásokra, amennyiben a kezességi szerződésben ezt kizárták2, illetőleg azokra a mellékkötelezettségekre, amelyek a kezesség elvállalásának időpontjáig már esedékessé váltak, továbbá a kötelezettel szemben indított perköltségek és végrehajtási költségekért, amennyiben a perindítás előtt a kezest a teljesítésre felszólították.
A kezes érvényesítheti mindazon kifogásokat, amelyek a kötelezettet megilletik a jogosulttal szemben, így elévülési kifogást terjeszthet elő, és hivatkozhat az adós teljesítésére, beszámítási kifogással élhet, hivatkozhat a tartozás elengedésére, illetve a jogosult által a teljesítésre adott halasztásra. A kezes nemcsak a kötelezettet megillető kifogásokat, hanem a saját személyében, a jogosulttal szemben fennálló kifogásait is érvényesítheti, így például más, nem a kezességet jelentő alapjogviszonyból származó beszámítási kifogást is előterjeszthet.
A kezes helytállási kötelezettsége, a járulékos jellegre figyelemmel, később sem válhat terhesebbé - kivéve ha a felek ekként módosítják megállapodásukat -, ezért az adóssal történő szerződésmódosítás hatálya a kezesre csak abban az esetben terjed ki, ha a szerződés ilyen módosításához kifejezetten hozzájárult. Ugyanakkor azt a Ptk. nem tiltja, hogy a kötelezettség később enyhébbé váljon, mint amilyen az elvállaláskor volt, sőt a jogosult a kezessel szembeni igényérvényesítésről is lemondhat vagy döntése szerint kisebb mértékű követelést érvényesíthet vele szemben, mint amely őt a kezességi szerződés alapján megilletné. Mivel a kezes felelőssége a főkötelezettséghez igazodik, amennyiben a jogosult a főkötelezett tartozását elengedte, a kezes szabadul a helytállási kötelezettség alól.
Bírósági úton nem érvényesíthető követelést nem lehet kezességgel biztosítani.
A Ptk. főszabályként az egyszerű kezesség intézményét szabályozza, így kétség esetén a kezesség egyszerű kezességnek tekintendő. Ez lényegében azt jelenti, hogy az egyszerű kezes sortartási kifogással élhet, és kérheti, hogy a jogosult először az adóstól, illetve azoktól a kezesektől próbálja meg behajtani a követelését, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, és amennyiben ennek lehetetlenségét igazolta, fordulhasson vele szemben. A sortartási kifogás az egyszerű kezesnek joga, de nem kötelezettsége3.
Pergazdaságossági szempontok alapján a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a jogosult a főkötelezettet és az egyszerű kezest vagy kezeseket együttesen perelje. A bíróság ekkor az adóst kötelezi meghatározott teljesítési határidőn belüli teljesítésre, s másodlagosan a kezest kötelezi arra, hogy a tartozást abban az esetben fizesse meg a jogosult részére, ha a jogosult igazolja, hogy a követelés a főkötelezettől behajthatatlan4. Behajthatatlannak tekinthető a követelés a bírósági végrehajtó által kiállított nemleges foglalási jegyzőkönyv, a kötelezett fellelhetetlensége esetében, vagy abban az esetben is, ha a behajtás üteme, időigénye súlyos érdeksérelmet jelentene a jogosult számára.
Mindezekre figyelemmel készfizető kezesség csak abban az esetben jöhet létre, ha a felek kifejezetten abban állapodnak meg, vagy a kezességet kár megtérítéséért vállalták, illetőleg ha a kezességet bank vállalta, vagy a készfizető kezességet jogszabály állapította meg, például házastárs ügyletéért vállalt kezesség esetében.
A készfizető kezest a fent írt sortartási kifogás nem illeti meg, így a jogosult döntésétől függ, hogy követelését a főkötelezettel vagy a készfizető kezessel, illetőleg egyetemlegesen mindkettejükkel szemben érvényesíti-e. Ez a választási lehetősége természetesen a jogerős marasztalás végrehajtására is vonatkozik. Miután a készfizető kezes sortartási kifogással nem élhet, ebből az is következik, hogy a bíróság időelőttiség címén nem utasíthatja el idézés kibocsátása nélkül a keresetlevelet, illetve a pert nem szüntetheti meg azon a címen, hogy a jogosult a főkötelezettel szemben az igényét még nem érvényesítette5.
Ha a kötelezett helyett a kezes fizeti meg a tartozást a jogosultnak, a kezesnek megtérítési igénye keletkezik a kötelezettel szemben, az általa teljesített szolgáltatás mértékéig. A kezes teljesítése esetén - a törvényi engedmény (ún. cessió legis) alapján - nemcsak a követelés száll át rá, hanem a követelés fedezetéül szolgáló biztosítékok (például zálogjog, egyéb személy kezessége, óvadék), s a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok és a végrehajtási jog is. A kezességvállalás után kötött jelzálogszerződés a kezes kielégítését nem biztosítja, mert csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok szállnak át a kezesre6.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
