Lapunkban - egyebek mellett Várva várt bérfejlesztés a közszférában címmel - 2025-re kiemelt témákat hirdettünk, időnként egy-egy közérdeklődésre számot tartó kérdésre irányítva szerzőink fókuszát. E témakört is érintve született meg alábbi írásunk a "sorozat" első elemeként.
A polgármester jogállását, feladat- és hatáskörét alapvetően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) határozza meg.
A polgármester a megválasztásával a törvény erejénél fogva a képviselő-testület tagjává válik, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek kell őt tekinteni.
A polgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. Így van ez a 10 000 fő vagy ennél kevesebb lakosságszámú településeken, ahol a képviselők egyéni listáról - egyéni listás választási rendszerben - nyerik el tisztségüket és így van ez a 10 000 fő lakosságszámot meghaladó településeken is, ahol a képviselők egyéni választókerületi jelöltként és kompenzációs listáról - vegyes választási rendszerben - kerülhetnek a képviselő-testületbe.
A polgármesterjelöltnek természetesen joga van ahhoz is, hogy képviselő-jelöltként is induljon, és így adott esetben szerepeljen akár a fent említett egyéni listán, akár kompenzációs listán vagy az egyéni választókerületi jelöltek között.
Ha azonban az egyéni lista jelöltjét polgármesternek megválasztották, az egyéni listáról törölni kell és helyébe a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
Ha pedig a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról kell törölni, és helyébe a listán következő jelölt lép.
A törvény azonban nem szól arról, hogy az adott esetben polgármesternek és az egyéni választókerületben képviselőnek egyaránt megválasztott jelöltet törölni kellene a képviselők közül és helyébe a következő legtöbb szavazatot elérő jelölt lépne, vagy netán időközi választást kellene kiírni. Azaz ez esetben a polgármesterjelöltként és egyéni képviselőjelöltként is megszerzett mandátum egyidejűleg mindkét tisztség betöltésére jogosít (mint ahogy van is rá példa az országban). A polgármester ebben az esetben tehát nemcsak polgármesterként tagja a képviselő-testületnek, hanem egyszemélyben polgármester és egyéni választókerületben megválasztott képviselő is, mindkét megbízatását külön-külön választás útján nyeri el. Ez esetben tehát a képviselői hely nem betöltetlen, mivel az egyéni választókerületben megválasztásra került az ott induló jelölt, aki történetesen polgármester is lett, polgármesterként is megválasztásra került. Ebből következően a képviselő-testület tagjainak létszáma - a megválasztott képviselők száma - eggyel kevesebb lesz (beleértve a képviselő-testület létszámába természetesen a polgármestert is).
Ha az előbb említettek szerint nem betöltetlen az adott képviselői hely, akkor a képviselők megválasztása a törvényben előírtaknak megfelel - hiszen a képviselői hely be van töltve -, viszont mivel ő a polgármester is, ezért a képviselők (polgármesterrel együtt számított) összlétszáma - az említettek szerint - eggyel kevesebb. Tehát a határozatképesség is az egy fővel kevesebb létszámhoz, mint összlétszámhoz igazodik, azaz a "megválasztott" képviselők - jogszerűen - eggyel kevesebben vannak. Mindez annak ellenére, hogy nincs betöltetlen képviselői hely.
A polgármester azonban nemcsak tagja a képviselő-testületnek, hanem vezeti is azt.
Ezzel összhangban szabályoz a Mötv. azon rendelkezése, miszerint a képviselő-testület elnöke a polgármester, továbbá hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli. Mindez azt is jelenti, hogy a polgármester a képviselő-testület - és az önkormányzat mint jogi személy - törvényes képviselője. E képviseletre a törvény felhatalmazásán túlmenően külön meghatalmazás nem szükséges.
A polgármesteri képviseleti jog egyaránt jelenti a polgári jogi és a közjogi képviseletet, s ez a képviseleti jog át is ruházható. Nem jelenti azonban azt, hogy a polgármester - külön képviselő-testületi felhatalmazás nélkül - gyakorolhatná a képviselő-testület önkormányzati hatásköreit is.
A polgármester nem csupán elnöke és tagja a képviselő-testületnek, hanem a képviselő-testület egyik szerve is. A polgármester tehát egyszemélyes önkormányzati szerv, aki egyben képviseli az önkormányzat legfőbb szervét, a választott képviselőkből álló képviselő-testületet, s emellett irányítási jogokat gyakorol a képviselő-testület egy másik szerve, a polgármesteri, illetve közös önkormányzati hivatal tekintetében. Továbbá munkáltatói jogokat gyakorol a képviselő-testület további szerveként is működő jegyző vonatkozásában.
Megállapítható tehát, hogy a polgármester az önkormányzat első számú tisztségviselője. Tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.
Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg vagy a képviselő-testület - a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával - a társadalmi megbízatást a polgármester egyetértésével főállásúra változtatja.
Társadalmi megbízatású a polgármester, ha társadalmi megbízatású polgármesterként választották meg vagy a képviselő-testület - a polgármester egyetértésével és a szervezeti és működési szabályzat módosításával - a főállású megbízatást társadalmi megbízatásúra változtatja.
A képviselő-testület azonban a polgármesteri megbízatás időtartamán belül csak egy alkalommal dönthet a polgármesteri tisztség betöltésének módja megváltoztatásáról.
A képviselő-testület és a főállású polgármester között sajátos közszolgálati jogviszony - foglalkoztatási jogviszony - jön létre. Ez a jogviszony a polgármester megválasztásával, illetve a társadalmi megbízatás főállásúra változtatása napjával jön létre.
A főállású polgármester vonatkozásában a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja. Ez a munkáltatói jogkör azonban szintén sajátos és tulajdonképpen nem teljes körű. A polgármester foglalkoztatási jogviszonyát ugyanis nem a munkáltatói jogkört gya-
- 6/7 -
korló képviselő-testület hozza létre, hanem az a helyi választópolgárok általi közvetlen választás eredményeként keletkezik. Azaz a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.
A társadalmi megbízatású polgármester esetében a képviselő-testület és a polgármester között ez a foglalkoztatási - sajátos közszolgálati - jogviszony nem jön létre, arra való tekintettel, hogy a társadalmi megbízatású polgármester vonatkozásában a képviselő-testület nem gyakorol munkáltatói jogkört.
A munkáltatói jogkör sajátossága a polgármester, illetve az alpolgármester díjazásában is érvényesül, miután ezt törvény állapítja meg függetlenül attól, hogy a képviselő-testületnek arról határozatot kell hoznia. (A határozat meghozatalára - bár értem az okát - véleményem szerint nem lenne szükség éppen amiatt, mert a törvény által megállapított mértéket kell kötelezően alkalmazni.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
