https://doi.org/10.59851/mj.72.11.2
A szerző bemutatja a családjogi kodifikáció hátterét, kitér azokra a társadalmi és gazdasági változásokra, amelyek az elmúlt évtizedekben a családjogi szabályozást is érintették. Áttekinti a Ptk. családjogi könyve által bevezetett új jogintézményeket, kiemelve, hogy a családjogi könyv hangsúlyozottan nem kívánt a korábbi Családjogi törvényhez képest drasztikus változást bevezetni, alapelve a fontolva haladás volt. A szerző végül az élettársakra vonatkozó új szabályokat ismerteti. Ehhez kapcsolódóan külön is hangsúlyozza, hogy az élettársak vagyoni rendezése a Ptk.-ban kevésbé mondható sikeresnek.
Kulcsszavak: alapelvek; élettársak vagyoni viszonyai; házastársak vagyoni viszonyai; házassági vagyonjogi szerződés; kapcsolattartás; szülői felügyelet közös gyakorlása; vagyonelkülönítés; vagyonszaporulat
The author describes the background of the codification of family law, and describes the social and economic changes that have affected family law in recent decades. The text reviews the new legal institutions introduced by the new Family Law Book of the Civil Code (Ptk.), but stresses that the Family Law Book emphatically did not seek to introduce drastic changes to the previous Family Law Act, but was based on the principle of a considered progress. Finally, the author describes the new rules applicable to life partners. In this connection, it is emphasised that the property settlement of life partners in the Civil Code has been less successful.
Keywords: principles; property relations between life partners; property relations between spouses; matrimonial property regimes; maintenance of relationships; joint exercise of parental authority; separation of property; property increase
2500 évvel ezelőtt Kínában öt királyság hadakozott egymással. Az egyik királyság egyik vezető politikusa, Lü Bu-Vej összehívta az öt királyság írástudóit, hogy foglalják össze az addig felhalmozott tudást. Az így létrejövő könyv döntően az uralkodás művészetéről szól: a konfuciuszi értékeken alapuló helyes kormányzásról. Az egyik fejezet a törvényekkel foglalkozik: a törvény legyen egyszerű és közérthető, továbbá - mint legfontosabb szempont - a nép szellemi és anyagi gyarapodását szolgálja.
A családi viszonyokat minden korban alapvetően erkölcsi elvek határozták meg: a családtagok egymáshoz való viszonya, a szülő-gyermek tisztelet (szeresd apádat és anyádat), a vérségi leszármazást biztosító házastársi hűség (amely inkább tiltásban fogalmazódott meg: ne paráználkodj), a családon belüli vagyon (hozomány és a feleség eltartása). A szabályozás az adott társadalom berendezkedésétől, a korban elfogadott erkölcsi elvektől (többnejűség vagy monogámia) és a vagyoni viszonyoktól is függött. A társadalmi-gazdasági változások automatikusan magukkal hozták azok újradefiniálását.
A változások ugyanis jellemzően azonnal megjelennek a családi viszonyokban. A családjogi törvény kodifikálásakor, 1952-ben nem volt (vagy csak elenyésző mértékben) magánvagyon, 1990 után viszont megszűnt a teljes foglalkoztatás (ez a gyermektartásdíjra volt hatással), a szabad verseny korábban elképzelhetetlen lehetőséget teremtett a magánvagyon felhalmozására, a bankrendszer sokszínűsége a hitelfelvétel változatos lehetőségeit kínálta (passzív vagyon). A kétezres évekre gyökeresen átalakult a párkapcsolatok jellege, a családon belüli munkamegosztás megváltozott, az internet széles körű alkalmazása pedig a gyermeknevelésre (szülői felügyelet) komoly hatással van. Míg korábban élettársi kapcsolatot jellemzően csak idős (özvegyi nyugdíjat elveszíteni nem akaró) vagy egy házasságból rossz tapasztalatokat szerző fél létesített, az ezredforduló után ez a párkapcsolati forma, a "mindenki a más gyermekét neveli" felállás általánossá vált.
Folyamatosan változó és egyre gyorsuló világunkban igény van generális elvek rögzítésére, különösen az egyik legérzékenyebb jogterület esetén. Nem véletlen tehát, hogy a Ptk.-ban egyedül a családjogi könyv tartalmaz önálló alapelveket. Ezek az alapelvek iránytűk is egyben: kortól és társadalmi helyzettől függetlenül a család egysége, a felek egyenjogúsága, egymás iránti szolidaritásának elvárása, a gyengébb fél védelme, a méltányosság minden családjogi jogviszonyra kiható követelményét fogalmazzák meg, a kiskorú gyermek védelme pedig a rendezés középpontjába a gyermeket helyezi.
A családjog akkor tud megfelelni a kor kihívásának, ha a keretszabályozást (ez biztosítja az ítélkezési gyakorlat számára a rugalmasságot) és a direkt rendezést (milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság, a származás) megfelelő egyensúlyban tartja, és egyben biztosítja a felek önrendelkezését, a legintimebb viszonyaikról való döntést. A családjog Ptk.-ba való kodifikálása tehát azt az üzenetet is hordozta, hogy a polgári jogban általános felelősség és elvárhatóság a családjogi jogviszonyokra is elsődlegesen érvényes, a jog döntően csak a felek megállapodása hiányában kíván azokba beleszólni. A felelősség hangsúlyozott megjelenése átformálta a korábbi szemléletet: ne külső harmadik személytől (a bíróságtól) várják belső viszonyuk rendezését, hanem a kapcsolat felbomlása után találják meg az általuk elfogadható kompromisszumos megoldást.
A családjog a legszenzibilisebb jogterület: a felek érzelmektől átfűtött viszonyát szabályozza. Nem lehet túlságosan aprólékos, bár az élethelyzetek hihetetlenül sokszínűek, de nem lehet nagyvonalú sem, hiszen a felek vitája esetén biztos kiindulópontot kell adnia a jogalkalmazás számára.
A családjogi könyv hangsúlyozottan nem kívánt a Csjt.-hez képest drasztikus változást bevezetni, alapelve a fontolva haladás volt. Az 1952 óta eltelt változásokra tekintettel az ítélkezési gyakorlat normaszövegként való megfogalmazásával az ezredforduló társadalmi állapotához igazította a törvényt. A magánautonómia hangsúlyo-
- 679/680 -
zásával a szerződéses rendezés elsődlegességéből indult ki: a felek a vagyoni viszonyaikról, gazdálkodási formájukról, lakásuk használatáról, saját közös gyermekeik jövőbeli élethelyzetéről maguk döntsenek, és kiemelten deklarálta a kiskorú gyermek véleményének fontosságát, a döntésekbe való bevonását, a szülők közös felelősségét.
A fontolva haladásnak mint jogalkotói célkitűzésnek megvan az előnye és hátránya. Előnye az, hogy a jogintézmények lényegében változatlan tartalommal megmaradnak, azt a polgárok ismerik, társadalmilag általánosan elfogadott. Hátránya, hogy a folyamatosan változó viszonyok miatt új élethelyzetek alakulnak ki, amelyre értelemszerűen nem terjed ki. Hogy konkrét példát mondjak: a továbbtanuló nagykorú gyermek esetén, amennyiben a felsőfokú tanulmányait szünetelteti, és jövedelemmel járó munkát vállal, nincs jogi lehetőség - megállapodás hiányában - arra, hogy a bíróság ebben az időszakban a tartásdíjfizetési kötelezettséget szüneteltesse, mivel ez a helyzet a kétezres évek első felében (amikor a törvényt először kodifikálták) egyáltalán nem volt jellemző.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
