Tanulmányom - egy tágabb kutatás keretében - az angol1 büntetőjog emberkereskedelemre vonatkozó tényállásait mutatja be. A hatályos szabályozás részletes elemzése mellett elsősorban arra koncentrálok, hogy a jogalkotás során milyen szerepet játszott az emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi instrumentumok implementációja. Ehhez azonban - a vizsgálat szükségességének rövid megalapozását követően -előkérdésként szükséges felvázolni az Egyesült Királyságot az emberkereskedelem büntetni rendelésére kötelező fontosabb nemzetközi egyezményeket (instrumentumokat), illetve röviden bemutatni az angol szabályozás közvetlen jogtörténeti előzményeit. A téma kifejtése közben röviden utalok azokra a büntető rendelkezésekre is, amelyek az emberkereskedelemmel átfedésben lehetnek (pl. jogellenes bevándorlás elősegítése), illetve annak céljaként szereplő cselekményeket írják körül (pl. prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények, szervkereskedelem stb.).
A külföldi szabályozás bemutatását három okból sem teszi szükségtelenné, ha az adott jogintézmény kapcsán nemzetközi instrumentumok jogharmonizációs kötelezettséget tartalmaznak:
- A nemzeti jogok ismerete hozzásegíthet a nemzetközi egyezmények értelmezéséhez, hiszen utóbbiak megoldásait sokszor a kidolgozásukban közreműködő szakértők által "hozott" joganyag inspirálja.
- A nemzetközi kötelezettségek általában csak a nemzeti büntetőjogi fellépés minimumát határozzák meg, attól ugyanis, hogy egy büntetőjogi szabályozás mögött nemzetközi egyezmény áll, az abban foglaltaktól eltérően szélesebb körben büntetőjogi felelősség előírásának nincs akadálya."2
- A nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés ténye és különösen módszere (e tanulmány központi kérdése) önmagában is tudományos elemzés tárgya lehet. Ezt semmiképpen sem helyettesíti, hogy az implementáció tényét nemzetközi szervezetek keretében (megbízásából) is vizsgálják. Az ennek során készített hivatalos dokumentumok ugyanis nem helyettesítik e kérdés tudományos elemzését, hanem annak során legfeljebb kiindulópontként szolgálhatnak.
Az Egyesült Királyság részes állama az ENSZ keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez kapcsolt az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyvnek4 (a továbbiakban: az emberkereskedelem elleni jegyzőkönyv). Az instrumentum kötelezettségként rögzíti a részes államok számára az emberkereskedelem szándékos elkövetésének büntetni rendelését.5 A jegyzőkönyvet az Egyesült Királyság 2000. december 14. napján írta alá, 2006. február 9. napján ratifikálta,6 így az vonatkozásában - 17. cikkének 2. bekezdése értelmében - 2006. március 8. napján lépett hatályba.
Az Egyesült Királyságot - az Európai Unió tagállamaként, kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában - kötelezi a Tanács a 2002. július 19-i az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló 2002/629/IB számú kerethatározata (a továbbiakban: az emberkereskedelem elleni kerethatározat).7 Ennek alapján - legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig8 - meg kellett hozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az emberkereskedelem bűncselekményként való büntetendőségét,9 illetve azt, hogy a cselekményt "hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcióval" rendeljék büntetni.10
Az Egyesült Királyság részese az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének11 (továbbiakban: az emberkereskedelem elleni egyezmény) is. Ennek alapján a "felek meghozzák azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a[z ...] Egyezmény 4. cikkében meghatározott cselekmény [azaz az emberkereskedelem - a szerző H. M.] szándékos elkövetését bűncselekménnyé nyilvánítsák."12 Az egyezményt az Egyesült Királyság 2007. március 23. napján írta alá, 2008. december 17-én ratifikálta és amely - figyelemmel a 42. cikk. 4. bekezdésére - vonatkozásában 2009. április 1. lépett hatályba.13
A hatályos szabályozás közvetlen előzménye14 az állampolgárságról, bevándorlásról és menedékjogról szóló 2002. évi 41. törvény15 145. §-a, amely hézagkitöltő16 rendelkezésként a prostitúciós emberkereskedés17 (traffic in prostitution) tényállását tartalmazta. A 2003. február 10. napján hatályba lépett rendelkezésen belül (bár külön törvényi elnevezést nem kap, de) megkülönböztethető volt a prostitúciós emberkereskedés Egyesült Királyság területére beutazáshoz, azon belül történő utazáshoz, illetve az onnan kiutazáshoz kapcsolódó változata.
a) Az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó prostitúciós emberkereskedést az valósította meg, aki egy természetes személy (individual) [a tényállás szóhasználatában az "utas (passenger)"] az országba történő megérkezését megszervezte vagy elősegítette ("arranges or facilitates"). A büntetőjogi felelősség vagylagos feltétele az a célzat volt, hogy tettes - az Egyesült Királyság területén vagy máshol - ellenőrzést kívánjon gyakorolni az utas prostitúciója felett. A tényállást az is megvalósította, aki (e célzat hiányában) az elkövetési magatartás tanúsításakor azt hitte, hogy harmadik személy - akár az Egyesült Királyság területén, akár máshol - valószínűleg ellenőrzést fog gyakorolni az utas prostitúciója felett.
b) Az Egyesült Királyság területén utazáshoz kapcsolódó prostitúciós emberkereskedés tényállása alapján az felelt, aki olyan személy országon belüli utazását szervezte vagy segítette elő, akiről azt hitte, hogy vonatkozásában a korábban az Egyesült Királyság területére irányuló emberkereskedelem tényállását valósították meg. A tényállás megvalósulásának ezen felül itt is vagylagos feltétele volt az a célzat, hogy tettes - az Egyesült Királyság területén vagy máshol - ellenőrzést kívánjon gyakorolni az utas prostitúciója felett. Az elkövetési magatartás tanúsítása akkor is büntetendő volt, ha (e célzat hiányában) a tettes azt hitte, hogy más személy - akár az Egyesült Királyság területén, akár máshol - valószínűleg ellenőrzést fog gyakorolni az utas prostitúciója felett.
c) Az Egyesült Királyság területéről kiutazáshoz kapcsolódó prostitúciós emberkereskedés tettese az volt, aki az utas az ország területéről való kiutazását szervezte meg vagy segítette elő. A büntetőjogi felelősség feltétele a tényállás szubjektív oldalán itt vagylagosan az a célzat volt, hogy a tettes az Egyesült Királyság területén kívül kívánjon ellenőrzést gyakorolni az utas prostitúciója felett. Az is e tényállás alapján felelt, aki (e célzat hiányában) az elkövetési magatartás tanúsításakor azt hitte, hogy más személy az Egyesült Királyság területén kívül valószínűleg ellenőrzést fog gyakorolni az utas prostitúciója felett.
ad a)-c) A tényállás alkalmazásában értelmező rendelkezés mondta ki, hogy az gyakorol a prostitúció felett ellenőrzést, aki haszonszerzési célból a prostituált mozgása felett ellenőrzést gyakorol, azt irányítja vagy befolyásolja, mégpedig olyan módon, hogy az a prostitúció segítésére vagy más prostitúcióra kényszerítésére utal.18
A büntetési tétel prostitúciós emberkereskedés esetén vádindítványra történő eljárásban19 14 évig terjedő szabadságvesztés és/vagy pénzbüntetés,20 míg sommás eljárásban 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés és/vagy a törvényi maximumig terjedő pénzbírság21 volt.
2004. május 5. napjától hatályos a szexuális bűncselekményekről szóló 2003. évi 42. törvény22 57-59. §-a, amely - a prostitúciós emberkereskedés tényállását (tágabb hatókörű rendelkezésként) felváltó23 - szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem (trafficking for sexual exploitation) tényállásait tartalmazza. Ez 2004. december 1. napjától a menedékjogról és a bevándorlásról (különösen a kérelmezőkkel való bánásmódról) szóló 2004. évi 19. törvény24 4. §-ának hatályba lépésével kiegészült a kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem (trafficking people for exploitation) tényállásával. Mindkét bűncselekmény szabályozását kisebb mértékben módosította (hatókörét kiterjesztette) az Egyesült Királyság határairól szóló 2007. évi 30. törvény 31. §-a.25
A hatályos angol büntetőjog tehát témánk vonatkozásában két tényállást különböztet meg a) a szexuális kizsákmányolásra, illetve b) a kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmet.
A szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmen belül a törvény megkülönbözteti az Egyesült Királyságba beutazáshoz, azon belül történő utazáshoz és onnan való kiutazáshoz kapcsolódó változatot.
a) Az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállását az valósítja meg, aki szándékosan (intentionally) megszervezi vagy elősegíti (arranges or facilitates) egy másik személy (a továbbiakban a sértett) az ország területére való megérkezését vagy belépését (the arrival in, or the entry into the United Kingdom). A büntető rendelkezés által (vagylagosan) megkövetelt célzat az, hogy a tettes a sértett vonatkozásában - annak megérkezése után, de a világ bármelyik részén - valami olyat kívánjon tenni, ami, ha valóban megtörténik, megvalósítaná egy szexuális bűncselekmény tényállását.26 Az elkövetési magatartás tanúsítása a fenti célzat hiányában is büntetendő, amennyiben a tettes azt hiszi, hogy a sértett vonatkozásában - annak megérkezése után, de a világ bármelyik részén - egy harmadik személy valószínűleg valami olyat tesz, ami, ha valóban megtörténik, megvalósítaná egy szexuális bűncselekmény tényállását.
b) Az Egyesült Királyság területén utazáshoz kapcsolódó szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmet az valósítja meg, aki szándékosan megszervezi vagy elősegíti a sértett az országon belüli utazását. A büntető rendelkezés által (vagylagosan) megkövetelt célzat az, hogy a tettes a sértett vonatkozásában az utazás alatt vagy után valami olyat kívánjon tenni, ami ha valóban megtörténik, megvalósítaná egy szexuális bűncselekmény tényállását. Az elkövetési magatartás megvalósítása a fenti célzat hiányában is büntetendő, amennyiben az elkövető azt hiszi, hogy harmadik személy a sértett vonatkozásában az utazás alatt vagy után a világ bármely részén valószínűleg valami olyat tesz, ami ha valóban megtörténik, megvalósítaná egy szexuális bűncselekmény tényállását.
c) Az Egyesült Királyság területéről kiutazáshoz kapcsolódó szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmet az valósítja meg, aki szándékosan megszervezi vagy elősegíti egy másik személy elindulását az Egyesült Királyságból (departure from the United Kingdom). A büntető rendelkezés által (vagylagosan) megkövetelt célzat az, hogy a tettes a sértett vonatkozásában annak kiutazása után, de a világ bármelyik részén valami olyat kívánjon tenni, ami ha valóban megtörténik, megvalósítaná egy szexuális bűncselekmény tényállását. Az elkövetési magatartás tanúsítása a fenti célzat hiányában is büntetendő, amennyiben az elkövető azt hiszi, hogy harmadik személy a sértett vonatkozásában - annak kiutazása után, a világon bárhol - valami olyat tesz, ami ha valóban megtörténik, megvalósítaná egy szexuális bűncselekmény tényállását.
A kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállásának három alapesete van, amelyek között (bár külön törvényi elnevezést nem kapnak, de) megkülönböztethető az Egyesült Királyságba beutazáshoz, annak területén belüli utazáshoz, illetve az annak területéről való kiutazáshoz kapcsolódó változat.27
a) Az Egyesült Királyságba beutazáshoz kapcsolódó kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállását az valósítja meg, aki megszervezi vagy elősegíti ("arranges or facilitates") egy természetes személy [továbbiakban: az utas ("passenger")] az ország területére való megérkezését vagy oda történő belépését ("the arrival in, or entry into, the United Kingdom"). A tényállás által (vagylagosan) megkövetelt célzat, hogy a tettes az utast (az Egyesült Királyság területén vagy máshol) kizsákmányolja. Az elkövetési magatartás tanúsítása a fenti célzat hiányában is büntetendő, ha a tettes azt hiszi, hogy harmadik személy az utast (az Egyesült Királyság területén vagy máshol) valószínűleg kizsákmányolja.
b) Az Egyesült Királyságon belüli utazáshoz kapcsolódó kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállását az valósítja meg, aki az utas az Egyesült Királyság területén belüli utazását szervezi meg vagy segíti elő. Az elkövetési magatartás minden esetben csak akkor büntetendő, ha az elkövető azt hiszi, hogy az utas vonatkozásában valószínűleg az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó emberkereskedelmet követhettek el. A tényállás által (vagylagosan) megkövetelt célzat, hogy a tettes az utast - az Egyesült Királyság területén vagy máshol - kizsákmányolja. Az elkövetési magatartás a fenti célzat hiányában is büntetendő, ha az elkövető azt hiszi, hogy harmadik személy az utast - az Egyesült Királyság területén vagy máshol - valószínűleg kizsákmányolja.
c) Az Egyesült Királyságból kiutazáshoz kapcsolódó kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállását az valósítja meg, aki az utas az Egyesült Királyság területéről való elindulását ("departure") szervezi meg vagy segíti elő. A tényállás által vagylagosan megkövetelt célzat az, hogy az elkövető az utast az Egyesült Királyság területén kívül kizsákmányolja. Az elkövetési magatartás a fenti célzat hiányában is büntetendő, ha az elkövető azt hiszi, hogy harmadik személy az utast az Egyesült Királyság területén kívül valószínűleg kizsákmányolja.
A szexuális kizsákmányolásra, illetve a kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem elnevezések arra utalnak, hogy az első tényállás lex specialisához képest a második lex generalist képez. Ez a feltételezés azonban már a szabályozás története alapján is nehezen lenne tartható, hiszen ebben az esetben a szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem (azonos büntetési tételű) tényállását 2004. december 1. napjával hatályon kívül kellett volna helyezni.28 Valójában - a büntető rendelkezések tartalma alapján - az angol büntetőjog emberkereskedelmi tényállásainak viszonya két egymást metsző halmazzal szemléltethető. A szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem ugyanis bizonyos esetekben (pl. kényszerprostitúciónál) megvalósítja a kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállását is, de számos magatartás csak az egyik vagy csak a másik tényállás szerint minősíthető.
A két büntető rendelkezés tartalmi eltérése egyébként kizárólag a speciális (bizonyos múltbeli és jövőbeli cselekményekkel kapcsolatos) szubjektív tényállási elemek törvény általi megkövetelésére és tárgyára vezethető vissza. Erre tekintettel viszont a két (a továbbiakban közös nevezőjükkel "emberkereskedelemként" megjelölt) büntető rendelkezést együttesen tárgyaljuk, különbségeiket pedig a megfelelő tényállási elemek kapcsán29 bontjuk ki.
Az emberkereskedelem passzív alanya (adott esetben egyben sértettje) elvileg bárki lehet, így különösen bármelyik nemhez tartozó, illetve tetszőleges életkorú személy.
Az Egyesült Királyság területén utazáshoz kapcsolódó szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem esetén a miniszteri indokolás külön kiemeli, hogy a büntetőjogi védelem kiterjed nemcsak azokra a külföldiekre, akik pl. Közép-Európából emberkereskedelem következtében kerültek pl. Londonba, hanem az Egyesült Királyság bármely állampolgárára is.30
Az Egyesült Királyság területén utazáshoz kapcsolódó kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem vonatkozásában azonban a passzív alanyok körét elvileg nem, de praktikusan leszűkíti azon szubjektív tényállási elem, hogy a tettesnek feltételezni kell, hogy a sértett tekintetében korábban az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó emberkereskedelmet követtek el.31 Az Egyesült Királyság állampolgárai tekintetében ugyanis szinte csak kivételképpen lehet bármilyen oka a tettesnek annak feltételezésére, hogy a sértett vonatkozásában a korábbiakban az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmet követtek el.
Az emberkereskedelem elkövetési magatartása a megszervezés vagy az elősegítés ("arranges or facilitates"). Az elkövetési magatartások bűncselekménytanilag a tényállás eredményéhez kapcsolódnak, amellyel a tettes magatartása - a bűnsegély mintájára32 - járulékos viszonyban van.
Az emberkereskedelem eredménye a sértett az Egyesült Királyságba való megérkezése (oda történő belépése), annak területén belüli utazása, illetve onnan való kiutazása.
Az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó emberkereskedelem tényállásai tekintetében a belépésről szóló szövegrészeket az Egyesült Királyság határairól szóló 2007. évi 30. törvény 31. §-a iktatta be. A módosítással büntetendővé vált az is, aki egy gyermeket akkor lát el hamis útlevéllel, amikor annak repülőgépe már leszállt, de még a határellenőrzésre nem jelentkezett.33
Az emberkereskedelem a sértett magatartásainak vonatkozásában34 lényegében quasi sui generis bűnsegély. A törvény ugyanis tettességként rendeli büntetni más személy olyan magatartásának elősegítését, amely nem minősül szükségszerűen bűncselekménynek.35
Természetesen a sértett Egyesült Királyságba való megérkezése stb. adott esetben bűncselekményt (pl. jogellenes belépést (illegal entry36) is megvalósíthat. Ilyen esetben az emberkereskedő cselekménye (látszólagos vagy valóságos) alaki halmazatban egy másik bűncselekményt is megvalósít [pl. a jogellenes bevándorlás elősegítését (assisting unlawful immigration)].
Az emberkereskedelem tényállása elkövetési módot egyáltalán nem tartalmaz. Az elősegítés tehát a pszichikai vagy a fizikai bűnsegélyhez hasonló módon is megvalósulhat. A tényállásszerűségnek nem feltétele pl. az erőszakkal vagy hatalommal való visszaéléssel való elkövetés.
Az elkövetési módtól, mint objektív tényállási elemtől elkülönülő kérdés, hogy a szubjektív tényállási elemek tárgyát képező jövőbeli cselekmény37 bizonyos esetekben feltételezi az erőszakot, illetve a hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaélést.38
Az emberkereskedelem tényállása elkövetési helyet egyáltalán nem tartalmaz. Az elkövetési magatartás még az Egyesült Királyságon belüli utazással kapcsolatos emberkereskedelem vonatkozásában is bárhol a világon tanúsítható; a törvény csak azt követeli meg, hogy maga az utazás az Egyesült Királyságon belül történjen.39
Az emberkereskedelem tényállása az elkövetés idejére utaló elemet nem tartalmaz. A quasi sui generis bűnsegélynek tekinthető tényállás esetén azonban - a valódi bűnsegély mintájára40 - feltételezhető, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására annak jellegére tekintettel az eredményt (a sértett magatartását) megelőzően vagy azzal egy időben kerülhet sor.
Ezt megerősíti azon jogirodalmi megállapítás, amely szerint az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó emberkereskedelem eredeti tényállása esetén az elkövetési magatartások a sértett megérkezését vagy megelőzik vagy azzal egy időben zajlanak. A forrás ugyan utal arra, hogy - az utazást megelőző előzetes megállapodás esetén - a megérkezést követő magatartás is tényállásszerű lehet. Az okfejtés folytatásából azonban kiderül, hogy ilyenkor a bűncselekményt lényegében már a megállapodással megvalósítják.41
Az Egyesült Királyság területére beutazáshoz kapcsolódó emberkereskedelem eredeti tényállása alapján (azaz 2008. január 31. napját megelőzően) a megérkezést követő, de a belépést elősegítő magatartás kívül esett a tényállás keretein. A hatályos tényállás viszont - hatókörének a belépés megkönnyítésére való kiter-jesztését42 követően - lefedi azokat a cselekményeket is, amelyeket az Egyesült Királyságba való megérkezése után, de a belépést megelőzően követtek el.43
Az Egyesült Királyság területéről kiutazáshoz kapcsolódó emberkereskedelem - az egyéb tényállási elemek fennállása esetén - akkor is megvalósul, ha az elkövetési magatartásokat a sértett az Egyesült Királyságba való érkezése előtt tanúsítják.44
A tényállások mindegyike a törvény kifejezett rendelkezésére tekintettel csak szándékosan ("intentionally") követhető el. Az angol büntetőjogi források alapján a szándékosságnak a magatartás következményére kell irányulnia, illetve ezeket az elkövetőnek kívánnia kell vagy azok bekövetkezésében (lényegében) biztosnak kell lennie.45 Ha ezeket az általános tételeket az általunk elemzett tényállásokra alkalmazzuk, akkor emberkereskedelem esetén a tettesnek kívánnia kell azt (vagy annak bekövetkezésében lényegében biztosnak kell lennie), hogy magatartása eredményeként a passzív alany az Egyesült Királyság területére megérkezik stb.
Az Egyesült Királyság területén utazással kapcsolatos kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem esetén a szándékosságon felül további speciális szubjektív tényállási elem annak tettes általi feltételezése, hogy korábban a sértett tekintetében az Egyesült Királyságba beutazással kapcsolatos kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmet követhettek el.46 Ilyen elem az Egyesült Királyság területén utazással kapcsolatos szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállásában nem szerepel.
Az emberkereskedelem mindkét angol tényállása tartalmaz még két azonos típusú (vagylagos) szubjektív tényállási elemet, amelyek mindegyike meghatározott jövőbeli cselekménnyel kapcsolatos. A tényállások megvalósulása szempontjából nyilvánvalóan nem a jövőbeli cselekmény elkövetése releváns, hanem a tettes azzal kapcsolatos tudata. Így a szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem akkor is megvalósul, ha a tettes által megszervezett utazást követően a harmadik személy a sértettet - a tettes elképzelésével szemben - soha sem dolgoztatja prostituáltként.47
Az egyik szubjektív tényállási elem a tettes azon célzata, hogy ő a sértett vonatkozásában majd egy meghatározott bűncselekményt követ el (kizsákmányolást valósít meg). A másik pedig, hogy a tettes feltételezi ("believes"), hogy harmadik személy a sértett vonatkozásában egy meghatározott szexuális bűncselekményt követ el (kizsákmányolást valósít meg).
A szexuális kizsákmányolásra, illetve a kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem nem a szubjektív tényállási elem típusa, hanem azok tárgya (azaz a jövőbeli cselekmény fajtája) szerint különbözik. Az első esetben ugyanis az a cselekmény, amelyet a tettes (annak feltételezése szerint egy harmadik személy) el kíván (el fog) követni meghatározott szexuális bűncselekmény, míg a második esetben a törvény által meghatározott kizsákmányolás.
A szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem esetén a jövőbeli cselekmény taxatíve felsorolt szexuális bűncselekményi tényállások megvalósítása. Ez a megoldás egyébként lényegében azonosítja a tényállás címében szereplő szexuális kizsákmányolás fogalmát meghatározott tényállások kimerítésével. Erre tekintettel viszont a szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem célzatos változata lényegében a többi szexuális bűncselekmény sui generis előkészületének tekinthető.
A jövőbeli cselekmény fogalmát értelmező ren-delkezés48 egyrészt utal a szexuális bűncselekményekről szóló törvény anyagi büntetőjogi rendelkezéseket tartalmazó első részében foglalt tényállásokra, illetve felsorol más törvényekben szabályozott bizonyos bűncselekményeket. A releváns tényállások tehát különösen a következők:
• a belegyezés nélküli szexuális bűncselekmények,49
• a belegyezésre képtelen (13 éven aluli) gyermekek elleni szexuális bűncselekmények,50
• gyermekek (16 éven aluliak) elleni szexuális bűn-cselekmények,51
• bizalmi viszony megsértésével (18 éven aluli) gyermekkel elkövetett szexuális bűncselekmények,52
• gyermek (18 éven aluli) ellen családon belül elkövetett szexuális bűncselekmények,53
• a visszautasításra képtelen kóros elmeállapotú személyekkel végzett szexuális bűncselekmények (akár gondozók által),54
• gyermek (18 éven aluli) szexuális szolgáltatásának megvásárlása,55
• gyermek (18 éven aluli) prostitúciójának vagy pornográfiájának előidézése, irányítása, szervezése vagy elősegítése,56
• a prostitúció kizsákmányolása,57
• a gyermeket ábrázoló illetlen fotográfiák készítése.58
A jövőben elkövetésre kerülő cselekmények köre egyik oldalról olyan bűncselekményeket (pl. a felnőtt rokonnal való behatolást magában foglaló szexuális kapcsolat59) is magában foglal, amelyek gyakorlati relevanciája a szexuális kizsákmányolás kontextusában elenyésző. Ennek a furcsaságnak az oka az a sajátos jogtechnikai megoldás, hogy az értelmező rendelkezés a szexuális bűncselekményekről szóló törvényben foglalt tényállások vonatkozásában egy generális utaló szabályt tartalmaz.
Másik oldalról pedig a jövőbeli cselekmény fogalma nem terjed ki a szexuális kizsákmányolás olyan eseteire, amelyeket az adott büntetőjog (pl. az arányosság elvére tekintettel) nem minősít bűncselekménynek. Ez a megoldás azonban arra tekintettel éppenséggel helyeselhető, hogy - elkövetési mód hiányában - az emberkereskedelem önmagában semleges elkövetési magatartásainak büntetendőségét egyedül célzatuk indokolja. Erre tekintettel viszont éppen azt lenne nehéz megindokolni, hogy miért kell (emberkereskedelemként) büntetni rendelni olyan magatartások előkészületét, amelyek önmagukban nem elég súlyosak ahhoz, hogy bűncselekménynek minősüljenek.
A 2004. évi 19. törvény 4. §-ában szereplő emberkereskedelmi tényállás kizsákmányolásra irányul, amelynek esetköreit a § (4) bekezdése egy négyelemű lista segítségével határozza meg.
a) Az első esetben60 az utast akkor zsákmányolják ki, ha sértettje egy olyan magatartásnak, amely ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 4. cikkével. A hivatkozott "rabszolgaság és kényszermunka tilalma" címet viselő rendelkezés alapján egyrészt "senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani", illetve "senkit sem lehet kényszer- vagy kötelező munkára igénybe venni".61
b) A kizsákmányolás második esete62 az, ha az "utast" arra bátorítják (tőle azt követelik meg, illetve azt várják el), hogy olyat tegyen, aminek következtében valaki az emberi szervek átültetéséről szóló 1989. évi 31. törvény63 alapján bűncselekményt követne el. A vonatkozó jogszabály az emberi szervek kereskedelmének tilalma cím alatt - többek között - azt rendeli büntetni, aki Nagy-Britannia területén fizetséget ad vagy fogad el egy olyan szerv biztosításáért (biztosítására vonatkozó ajánlatért), amelyet egy halottból vagy élő személyből abból a célból emeltek ki (vagy emelnének ki), hogy azt az ország területén vagy máshol egy másik személybe ültessék be.64 E tényállás alkalmazásában a fizetség nem foglalja magában azon költségek viselését vagy megtérítését, amelyek pl. a szerv kivételével, szállításával vagy megőrzésével függenek össze.65
c) A harmadik esetben a sértettet úgy zsákmányolják ki, hogy erőszakkal, fenyegetéssel vagy megtévesztéssel arra veszik rá, hogy bármilyen szolgáltatást végezzen, más személynek előnyt biztosítson vagy lehetővé tegye másnak, hogy az előnyt szerezzen.66
d) A kizsákmányolás negyedik változatában a sértettet azért kérik meg (vagy beszélik rá) arra, hogy valamilyen cselekményt végezzen el, mert - akár pszichésen akár testileg - beteg vagy fogyatékos, illetve fiatal életkorú vagy valakivel családi kapcsolatban van, és ezen körülmények hiányában valószínűleg visszautasítaná a kérést vagy ellenállna a rábeszélésnek.67
Az emberkereskedelem büntetésének mértéke alapvetően attól függ, hogy a bűnösséget milyen eljárásban állapították meg.68 Vádindítványra történő eljárásban a büntetési tétel 14 évig terjedő szabadságvesztés és/vagy pénzbírság.69 Ezzel szemben sommás eljárásban:
• szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem esetén 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés és/vagy pénzbírság,70 míg
• kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem esetén 12 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés és/vagy pénzbírság.71
Az Európai Bizottság jelentése nem tartalmaz kifejezett hivatkozást arra, hogy az angol büntetőjog megfelel-e a kerethatározat követelményeinek, hanem csak általánosságban állapítja meg, hogy "szinte minden tagállam", "tagállamok nagy többsége" tekintetében így van ez.72 A jelentés mellékleteként közzétett munkaanyag - a Bizottsághoz beérkezett73 beszámoló alapján - azt állapította meg, hogy az Egyesült Királyságban több tényállást is alkottak abból a célból, hogy az emberkereskedelmet büntetni rendeljék és a szabályozást összhangba hozzák a kerethatározat követelményeivel. A munkaanyag megemlíti, hogy a szexuális bűncselekményekről szóló 2003. évi 42. törvény 5759. cikkében szereplő szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem már hatályos jogot képez. Emellett arra is kitér, hogy a kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállását a menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. cikke tartalmazza, aminek hatályba lépéséről (bár azt a kormány az év végére tervezi, de) a Bizottságnak nincsen információja.74
Nem tekinthető problematikusnak, hogy az angol büntetőjog a nemzetközi instrumentumokból eredő egységes kriminalizációs kötelezettség teljesítését két tényállás megalkotásával oldja meg. Ebben a vonatkozásban egyébként általános tételként is kimondható, hogy a nemzetközi instrumentumban meghatározott kriminalizációs kötelezettséget az adott nemzeti jog több (elvileg kettőnél is nagyobb számú, bár az ésszerűség által korlátozott) tényállás megalkotásával is teljesítheti. Megerősíti ezt a vonatkozó instrumentumok szokásos szóhasználata is, amely szerint pl. az államok azt vállalták, hogy mindegyikük meghozza "a [...] cselekmények büntetendőségét biztosító intézkedéseket",75 illetve "azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek [...] meghatározott magatartás bűncselekménnyé nyilvánításához".76
A két tényállás között az angol büntetőjogban húzódó választóvonal egyébként csak hangsúlyozottá teszi azt a kettősséget, ami enyhébb formában az emberkereskedelem elleni kerethatározatot is jellemzi. Az instrumentum 1. cikkének címe ugyanis "a munka és a szexualitás kizsákmányolását célzó emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények".77 Sőt, a kerethatározat javaslata78 még külön rendelkezésekben tartalmazta a munka kizsákmányolására, illetve a szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmet.79
A jogirodalom szerint az angol tényállás az elkövetési magatartások tekintetében nem felel meg az emberkereskedelem elleni EU kerethatározat követelményeinek (toborzás, szállítás, átadás, elrejtés és átvétel),80 így nyilvánvalóan nincs összhangban az azonos témájú ENSZ jegyzőkönyvvel és az ET egyezménnyel sem.
A fenti kritika helytállónak tekinthető, de hangsúlyozandó, hogy a jogharmonizációs kötelezettség teljesítését megkérdőjelező eltérés oka nem önmagában az angol büntetőjog terminológiai eltérése, hanem az abban büntetni rendelt elkövetési magatartások a nemzetközi instrumentumokénál szűkebb hatóköre. Így pl. a sértett szállítása önmagában az utazás megkönnyítésének minősülhet, de ez pl. a toborzásról csak további feltételek (pl. repülőjegy vagy információk biztosítása) mellett mondható el. Az elrejtés pedig csak akkor könnyíti meg az utazást, ha arra - ahogy az egyébként tipikus - bűntársakkal való előzetes megállapodás alapján kerül sor. Ilyenkor ugyanis az ígéret (a közvetett bűnsegély mintájára) nyilván nemcsak a sértettet szállító (utaztató) elkövetőnek nyújtott segítségnek minősül, hanem egyben - éppen a tényállás quasi sui generis bűnsegély jellegére tekintettel - elősegíti a sértettek utazását is.
Az emberkereskedelem angol tényállásai nem tartalmazzák azokat az elkövetési módokat, amelyek a nemzetközi instrumentumok definícióinak szükségszerű elemét képezik (pl. erőszak alkalmazása vagy védekezésre képtelen állapottal való visszaélés). Ezen eltérés nem tekinthető problematikusnak, hanem jól példázza azon - hazánkban Wiener A. Imre által fel-tárt81 - általános érvényű összefüggést, hogy a nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségek csak a nemzeti büntetőjogi fellépés minimumát határozzák meg, de nem akadályai a szélesebb körű büntetendőség előírásának.
A jogirodalom szerint az Egyesült Királyság területén való utazással kapcsolatos kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem tényállása azért nem felel meg a kerethatározatnak, mert csak akkor tényállásszerű, ha a tettes feltételezi, hogy a sértett korábban az Egyesült Királyság területére beutazással kapcsolatos kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem áldozatává vált.82 A kritika itt is helytállónak tekinthető, hiszen a jogharmonizációs dokumentumok egyértelműen kiterjednek olyan személy szállítására is, aki egész életében el sem hagyta az Egyesült Királyság területét, így akiről nem lehet feltételezni, hogy oda az ország területére beutazással kapcsolatos emberkereskedelem folytán került volna.
A jogirodalom szerint az angol tényállás a célzat tekintetében 2004 óta eleget tesz az emberkereskedelem elleni kerethatározat követelményeinek, amikor a munka kizsákmányolásának abban meghatározott eseteit is büntetni rendeli.83
Érdemes ennek kapcsán azonban megemlíteni, hogy ez csak 2004. december 1. napjától kezdve mondható el, pedig az emberkereskedelem elleni kerethatározatból eredő követelményeket 2004. augusztus 1. napjáig kellett volna teljesíteni.
Az angol szabályozás a célzat tárgya tekintetében nemcsak az EU kerethatározat, hanem - a "szervkereskedelem" kizsákmányolás eseteként való nevesítésével - a vonatkozó ENSZ jegyzőkönyv (és ET egyezmény) szigorúbb követelményeinek is eleget tesz.
Az angol tényállás a jogharmonizációs kötelezettségekhez képest szubjektív oldalon is szélesebb körben ír elő büntetendőséget, hiszen megelégszik a harmadik személy általi kizsákmányolás lehetőségének feltételezésével, de a tettes arra irányuló célzatát (az ENSZ jegyzőkönyvhöz, az EU kerethatározathoz vagy az ET egyezményhez képest) nem követeli meg.
A jogirodalom szerint az angol szabályozás a 14 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alapesetre tekintettel - minősítő körülmények törvényi nevesítésének hiányában is - kielégíti84 azt a kerethatározatból eredő követelményt, hogy az emberkereskedelem bizonyos súlyosabb megvalósulási formáinál (pl. különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett elleni elkövetésnél) a szabadságvesztés büntetési tételének felső határa a nemzeti jogban nem lehet kisebb, mint 8 év.85
Az emberkereskedelem büntetni rendelésének hatókörét az angol büntetőjogban gyors és folyamatos bővülés jellemzi. Az eredetileg 2002-es a prostitúció irányításához kapcsolódó tényállást ugyanis már egy 2003-as törvény újraalkotta és kiterjesztette a szexuális kizsákmányolás más formáira. 2004-ben pedig egy másik törvény - ezt kiegészítve - büntetés alá vonta az ember munkájának és "szervkészletének" kizsákmányolására irányuló magatartásokat is.
A hatályos angol büntetőjog tehát témánk vonatkozásában két egymást részben átfedő, azonos büntetési tételű tényállást tartalmaz: A szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem a szexuális bűncselekmények között helyezkedik el, míg az ember munkájának vagy a "szervkészletének" kizsákmányolásra irányuló változat az idegenrendészeti bűncselekmények között.
Az emberkereskedelem az angol büntetőjog szerint a sértett utazásához kapcsolódó (azt elősegítő) cselekményekre terjed ki. Ebben a vonatkozásban megkérdőjelezhető, hogy az angol szabályozás teljesíti-e a nemzetközi instrumentumokból eredő jogharmonizációs kötelezettségeket. A nemzetközi instrumentumok alapján büntetni rendelt elkövetési magatartások (pl. elrejtés) ugyanis nem feltétlenül minősülnek a sértetti utazás elősegítéseként.
Az emberkereskedelem angol tényállásai elkövetési módot nem tartalmaznak, így lényegesen szélesebb körben írnak elő büntetendőséget, mint a nemzetközi jogharmonizációs instrumentumok, amelyek csak pl. az erőszakkal vagy a hatalmi helyzet felhasználásával történő elkövetésre terjednek ki.
A kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem Egyesült Királyság területén utazással kapcsolatos változata csak akkor tényállásszerű, ha a tettes feltételezi, hogy a sértett korábban a tényállás az Egyesült Királyság területére beutazással kapcsolatos változatának sértettje volt. Ezáltal viszont a ember munkájának és "szervkészletének" kizsákmányolása vonatkozásában a szabályozás nem felel meg a nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségnek, hiszen az utóbbi egyértelműen kiterjed olyan állampolgárok védelmére is, akikről semmi esetre sem lehet feltételezni, hogy az Egyesült Királyságba valamilyen emberkereskedelem folytán kerültek.
Az angol büntetőtörvény - kimerítő felsorolással -meghatározza az emberkereskedelem szubjektív tényállási elemeként szereplő (szexuális) kizsákmányolás fogalmát. Ennek definiálásakor a törvény "önjáró" meghatározások alkalmazása mellett más bűncselekmények tényállásaira is utal. Ez utóbbi megoldás egyébként azzal jár, hogy az emberkereskedelem célzatos változatai más bűncselekmények sui generis előkészületévé válnak.
Az angol tényállások nemcsak azt rendelik büntetni, amikor az utazást elősegítő tettes célja az, hogy a sértett vonatkozásában egy harmadik személy meghatározott szexuális bűncselekményt kövessen el (vagy kizsákmányolást valósítson meg), hanem - a jogharmonizációs kötelezettségen felül - azt is, ha ennek lehetőségét csak feltételezi.
Az emberkereskedelem angol tényállásai ugyan minősített esetet nem tartalmaznak, de az alapeset súlyos büntetési tétele még annál is szigorúbb, amit a vonatkozó kerethatározat a bűncselekmény bizonyos súlyosabb megvalósulási formáira (pl. különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett elleni elkövetésre) ír elő. ■
JEGYZETEK
* Készült az OTKA PD 73641 számú posztdoktori ösztöndíjpályázat keretében és támogatásával.
1 Ez alatt értve az Angliában és a Walesben hatályos rendelkezéseket. A skót büntetőjog rendelkezéseit a tanulmány nem tárgyalja, illetve nem fordít figyelmet az Észak-Írországra vonatkozó külön rendelkezésekre sem.
2 Vö. Wiener A. Imre: Büntetőpolitika - büntetőjog (jogszabálytan). In: Büntetendőség, büntethetőség. Büntetőjogi tanulmányok. Átdolgozott kiadás (szerk.: Wiener A. Imre). KJK-MTA Állam és Jogtudományi Intézet, Budapest, 1999. 66. o. 80. lj.
3 A nemzetközi instrumentumokra a szerzőtől lásd részletesen "Az emberkereskedelem tényállásának jogharmonizációja az ENSZ keretében" Állam és jogtudomány, 49. évf. (2008) 4. sz. 457-471. o.; "Az emberkereskedelem tényállásának jogharmonizációja az Európai Unióban" Büntetőjogi Kodifikáció, 2008. évi 4. szám 22-26. o.; "Emberkereskedelem" In: Az európai büntetőjog kézikönyve (szerk.: Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 579-587. o.; "Az emberkereskedelem tényállásának jogharmonizációja az ENSZ és az Európai Unió keretében" Studia in honorem Árpád Erdei (szerk.: Dobrocsi Szilvia). "De iuris peritorum meritis" KGRE Állam- és Jogtudományi Kara, Budapest, 2009. 67-76. o.
4 A hivatalos fordítás terminológiájától tudatosan tértem el, mivel az olykor akadálya annak, hogy megtaláljuk a jegyzőkönyv rendelkezéseinek valódi értelmét. A fordítás kritikáját lásd Hollán M.: Az emberkereskedelem büntetni rendelése a nemzetközi instrumentumok tükrében. Állam- és Jogtudomány, 2007/2. 283-284. o.
5 Emberkereskedelem elleni jegyzőkönyv 5. cikk 1. bek.
6 Ld. http://treaties.un.org/Pages/ViewDetails.aspx? src=TREATY&mtdsg_no=XVIII-12-&chapter=18&lang=en
7 HL 2002. augusztus 1-jei, L 203 (1. o.), megtalálható HL, 2004. évi különkiadás 19/6. kötet (52. o.).
8 Emberkereskedelem elleni kerethatározat 10. cikk (1) bek.
9 Uo. 1. cikk (1) bek,
10 Uo. 3. cikk (1) bek.
11 Council of Europe Convention on Action against Trafficking in Human Beings. Warsaw, 16. 5. 2005. CETS No. 197.
12 Emberkereskedelem elleni ET egyezmény 18. cikk. A nem hivatalos fordítást ld.: http://www.coe.int/t/ dg2/trafficking/campaign/Source/CETS197_ Hungarian.pdf.
13 Ld.: http://www.coe.int/t/DG2/TRAFFICKING/campaign/Docs/Profiles/UKProfile_en.asp.
14 A még korábbi (elnevezésében is eltérő) szabályozásra lásd a szexuális bűncselekményekről szóló 1956. évi 68. törvény 22. §-át.
15 Nationality, Immigration and Asylum Act (2002, CHAPTER 41) 145 §.
16 Ld. Human trafficking: UK responses: http://www.parliament.uk/commons/lib/research/briefings/snha-04324.pdf. 6. o.
17 Az angol törvény által használt kifejezést (traffic) kereskedésnek fordítjuk, hogy magyarul is jelezzük az emberkereskedelem esetén használt (trafficking) kifejezéstől való eltérést.
18 Az állampolgárságról, bevándorlásról és menedékjogról szóló 2002. évi angol törvény 145. § (4) bek.
19 Az angol büntetőjogban a bűncselekmények elbírálása alapvetően két féle eljárásban történik. A vádindítványra történő eljárásban (trial on indictment) a Crown Court esküdtszéke (jury) előtt zajlik, addig a sommás eljárás (summary trial) a magisztrátusi bíróság előtt. A két eljárás között a kiszabható büntetések mértékében jelentős különbség van. A bűncselekmények a fentiek alapján három csoportra oszthatók: Azok, amelyek miatt csak vádindítványra lehet eljárni (indictable offence); a csak sommás eljárásban elbírálhatók (summary offence), és azok a bűncselekmények, amelyeknél mindkét eljárás követhető (offences triable either way). Vö. Martin A. E. (ed.): Dictionary of law. Oxford University Press, Oxford-New York, 1994. 198., 274., 389. és 407. o.
20 Az állampolgárságról, bevándorlásról és menedékjogról szóló 2002. évi angol törvény 145. § (5) bek. a) pont.
21 Uo. 145. § (5) bek. b) pont.
22 Sexual Offences Act (2003, Chapter 42).
23 A szexuális bűncselekményekről szóló 2003. évi angol törvény 6. melléklet, 48. bekezdés.
24 Asylum and Immigration (Treatment of Claimants, etc.) Act (2004, Chapter 19).
25 UK Borders Act (2007, Chapter 30). 31. §.
26 A szexuális bűncselekményekről szóló 2003. évi angol törvény 57., 58. és 59. §.
27 A menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. § (1)-(3) bek.
28 Éppen úgy, ahogy a prostitúciós emberkereskedést felváltotta a - tágabb hatókörű - szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelem. Lásd 23. lj.
29 Lásd 5.2.8., illetve 5.2.9. pontok.
30 Explanatory notes refer to the Sexual Offences Act 2003 (c.42) which received Royal Assent on 20 November 2003. para. 109. http://www.opsi.gov.uk/ACTS/acts2003/en/ukpgaen_20030042_en_1
31 Lásd 5.2.8. pont.
32 Lásd Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG-ORAC, Budapest, 2008. 221. o.
33 Safeguarding children who may have been trafficked. 44. o. http://police.homeoffice.gov.uk/publications/operational-policing/safeguard-children-trafficking?view=Binary
34 Lásd 5.2.9.1. pontot a jövőbeni cselekményhez való viszonyról.
35 Hasonló bűncselekmény hazai büntetőjogukban az öngyilkosságban közreműködés 1978. évi IV. törvény (Btk.) 168. §. Valódi sui generis bűnsegélyről részünkről csak olyan tényállás esetén szólunk, amelynél azon magatartás, amelyhez történő segítségnyújtást önálló bűncselekményként a különös rész büntetni rendeli, maga is büntetendő.
36 A bevándorlásról szóló 1971. évi 77. törvény (Immigration Act 1971, Chapter 77) 24. §-a.
37 Vö. 5.2.9. pont.
38 Vö. 5.2.1. pont.
39 Blackstone's Criminal Practice 2006 (ed.: Peter Murphy). 15. ed. University Press, Oxford, 2005. 282. o.
40 Lásd Nagy: i. m. 217. o.
41 Blackstone's Criminal Practice 2006. i. m. 281. o.
42 Vö. 5.2.3. pont
43 Explanatory notes refer to the UK Borders Act 2007 (c.30) which received Royal Assent on 30th October 2007. para. 100. http://www.opsi.gov.uk/Acts/acts2007/en/ukpgaen_20070030_en.pdf.
44 Blackstone's Criminal Practice 2006. i. m. 283. o.
45 Blackstone's Criminal Practice 2006. i. m. 22. o.
46 A menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. § (2) bek.
47 Explanatory notes refer to the Sexual Offences Act 2003 (c.42) which received Royal Assent on 20 November 2003. para. 107. http://www.opsi.gov.uk/ACTS/acts2003/en/ukpgaen_20030042_en_1107. Hasonlóan Blackstone's Criminal Practice 2006. i. m. 281., 282., 283. o.
48 A szexuális bűncselekményekről szóló 2003. évi angol törvény 60. § (1) bek. a) pont.
49 Uo. 1-4. §
50 Uo. 5-8. §
51 Uo. 9-15. §
52 Uo. 16-24. §
53 Uo. 25-29. §
54 Uo. 30-44. §
55 Uo. 47. §
56 Uo. 48-49. §
57 Uo. 52-56. §
58 A gyermekek védelméről szóló 1978. évi 37. angol törvény (Protection of Children Act 1978, Chapter 37) 1. § (1) bek. a) pont.
59 A szexuális bűncselekményekről szóló 2003. évi angol törvény 65. §.
60 A menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. § (1) bek. a) pont.
62 A menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. § (1) bek. b) pont.
63 Human Organ Transplants Act (1989 Chapter 31).
64 Az emberi szervek átültetéséről szóló 1989. évi angol törvény 1. § (1) bek. a) pont.
65 Uo. 1. § (3) bek.
66 A menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. § (1) bek. c) pont.
67 Uo. 4. § (1) bek. d) pont.
68 Lásd 19. lj.
69 A szexuális bűncselekményekről szóló 2003. évi angol törvény 57. § (2) bek. b) pont, 58. § (2) bek. b) pont, 59. § (2) bek. b) pont; a menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. § (5) bek. a) pont.
70 A szexuális bűncselekményekről szóló 2003.évi angol törvény 57. § (2) bek. a) pont, 58. § (2) bek. a) pont, 59. § (2) bek. a) pont.
71 A menedékjogról és a bevándorlásról szóló 2004. évi angol törvény 4. § (5) bek. b) pont.
72 COM(2006) 187 végleges. 3. pont, 1 cikkhez http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0187:FIN:HU:PDF.
73 COM(2006) 187 végleges. 1. pont.
74 Commission Staff Working Document (Annex to the Report from the Commission to the Council and the European Parliament based on Article 10 of the Council Framework Decision of 19 July 2002 on combating trafficking in human beings [COM(2006) 187 final] 6. o. http://ec.europa.eu/justice_home/doc_centre/crime/trafficking/doc/sec_2006_525_ en.pdf.
75 Emberkereskedelem elleni kerethatározat 1. cikk -Kiemelés a szerző H. M.
76 Emberkereskedelem elleni jegyzőkönyv 5. cikk -Kiemelés a szerző H. M.
77 A hivatalos magyar szövegtől sajnos itt is el kellett térnünk, mivel az hibásan "munkára kényszerítéssel vagy szexuális kizsákmányolással összefüggésben" elkövetett emberkereskedelemről szól.
78 Proposal for a Council Framework Decision on combating trafficking in human beings (2001/C 62 E/24) COM(2000) 854 final/2, 2001/0024(CNS). OJ C 62 (E), 27.2.2001. 324-326. o.
79 Emberkereskedelem elleni kerethatározat javaslata 1. és 2. cikk.
80 Reiter, S.: Europäische Union und österreichisches Strafrecht: unter besonderer Berücksichtigung der Delikte gegen Menschenhandel und Schlepperei. Neuer Wissenschaftlicher Verlag, Wien/Graz, 2008. 169. o.
81 Wiener: i. m. 66. o. 80. lj.
82 Reiter: i. m. 169. o.
83 Uo.
84 Uo.
85 Emberkereskedelem elleni kerethatározat 3. cikk (2) bek. d) pont.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Hollán Miklós tudományos munkatárs, MTA Jogtudományi Intézete, Budapest
Visszaugrás
