Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszony a Büntető Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára bizottság felállítását határozta el, amelynek alakuló ülését ez év március 14-ére hívta össze, az elmélet és a gyakorlat ismert szakembereit kérve fel a munkálatokra. (Dr. Dávid Ibolyának ezen az ülésen elmondott beszédét a BÜNTETŐJOGI KODI-FIKÁCIÓ ebben a számában olvashatják.) A Bizottság feladata az új kódex koncepciójának a kialakítása, amely magában foglalja az alapvető kriminálpolitikai kérdésekben való állásfoglalást, másrészt a kodifikációs szerkezet és technika lényeges kérdéseit is. A koncepció kialakítása azonban csak az új kódex előkészítésének első lépcsője, a Bizottság feladata lesz a további munkálatok fő irányának a meghatározása is.
A Kodifikációs Bizottság elnöke: dr. Györgyi Kálmán miniszteri biztos, egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntetőjogi Tanszék), társelnöke: dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár, tanszékvezető (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntetőjogi Tanszék), tagjai: dr. Bárd Károly egyetemi docens, tanszékvezető (Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Bünte-tőjogi Tanszék), dr. Bárándy Péter ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára, dr. Berkes György legfelsőbb bírósági tanácselnök, a Büntető Kollégium vezetője, dr. Bócz Endre egyetemi docens, intézetigazgató (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar), dr. Borai Ákos rendőr ezredes, főosztályvezető-helyettes (Belügyminisztérium), dr. Frech Ágnes fővárosi bírósági tanácselnök, a Büntető Kollégium vezetője, dr. Horváth Tibor ügyvéd, a Debreceni Ügyvédi Kamara tagja, dr. Láng László legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész, dr. Lévay Miklós egyetemi tanár, dékán, intézetigazgató (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar), dr. Márki Zoltán bíró, főcsoport-főnök (Igazságügyi Minisztérium), dr. Soós László hadbíró, főosztályvezető, (Igazságügyi Minisztérium), dr. Szeder Gyula legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész, dr. Ullman György rendőr alezredes, főosztályvezető-helyettes (Országos Rendőr-főkapitányság).
A Bizottság a megalakulását követő ülését 2001. május 11-én tartotta meg, amelynek napirendjén dr. Vavró István professzor, igazságügyi minisztériumi főosztályvezető "A bűnözés és jogkövetkezményei 1. A bűnözés és az ítélkezés főbb adatai 1980-1999" c. áttekintő elemzése, valamint dr. Kertész Imre professzor, a Legfőbb Ügyészség tudományos főmunkatársa "A bűnözés prognózisa 2000-2010" és az "Áldozattá-válási felmérés 2000" című tanulmányainak a megvitatása szerepelt. Ennek során a Bizottság áttekintette az elmúlt két évtized bűnözésének és ítélkezésének főbb tendenciáit és a bűnözésnek az új évezred első évtizedében várható alakulását. (Dr. Vavró István e témához kapcsolódó írását a BÜNTETŐJOGI KODIFIKÁCIÓ ezen számában közöljük. Dr. Kertész Imre professzor tanulmányát a következő számban kívánjuk közzétenni.)
A Bizottság a 2001. június 15-i ülésén a hatályos Büntető Törvénykönyv I-III. fejezetében szabályozott jogintézmények áttekintését tűzte ki célul - az előzetesen kiküldött - az elméleti vitát megalapozó előtanulmányok alapvetései és felvetései tükrében. A tanulmányok szerzői betűrendben a következők: dr. Kiss Zsigmond: Felvetések a Büntető Törvénykönyv Általános Részének újrakodifikálásához, dr. Nagy Ferenc: A bűncselekmények törvényi fogalmáról jogösszehasonlító kitekintéssel; A bűncselekmények súlyszerinti felosztása; A büntethetőségi akadályok szabályozása az új Büntető Törvénykönyvben, különös tekintettel a jogellenességet kizáró okokra, dr. Wiener A. Imre: Elméleti alapok a Büntető Törvénykönyv Általános része kodifikálásához. A szerkesztőbizottság szándékai szerint az előtanulmányokat - vagy azok rövidített változatát - a BÜNTETŐJOGI KODIFIKÁCIÓ közzéteszi.
Az ülésen lefolytatott szakmai vitát követően a Bizottság közös álláspontot alakított ki a büntető törvény visszaható hatályáról, illetőleg a legenyhébb büntető törvény alkalmazásáról és a keretkitöltő igazgatási normák büntetőjogi megítéléséről. A Bizottság egyöntetű döntéssel a Büntető Törvénykönyv 2. §-ának jelenlegi megfogalmazását megfelelőnek ítélte és az új törvénykönyvbe történő átvételét szükségesnek tartotta, azzal, hogy nem indokolt az elkövetéskori törvény alkalmazásának szabálya alóli kivételek körét kiterjeszteni az elkövetés és az elbírálás időpontja közötti enyhébb köztes törvényre is. A törvényhely indokolásánál a Bizottság szükségesnek véli kifejteni azt, hogy ha a keretkitöltő jogszabályt oly módon változtatják meg, amelynek eredményeként a büntetőjogi védelem elvi alapja megszűnik, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha maga a büntető jogszabály szűnne meg. Ez az elvi állásfoglalás megegyezik az 1/1999. Büntető jogegységi határozatban foglaltakkal.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
