A család emberi közösség, amely a társadalom alapvető egysége. Éppen ezért, amióta léteznek társadalmak, azóta létezik a család is. A társadalmak felépítését többféle tényező is alakította, mint például az adott állam vallása vagy annak berendezkedése. A családi kapcsolatok rendszere rendkívül összetett, legfontosabb kérdés, hogy az adott korban a társadalom kiket tekint a családhoz tartozónak. Jogi szempontból a családot személyek meghatározott szempontok szerint elhatárolt csoportjaként definiálhatjuk annak érdekében, hogy a társadalom más csoportjaitól megkülönböztethető legyen. A határ meghúzása azonban kiemelt jelentőségű, hiszen ezzel határozzuk meg a zárt csoport tagjait.[1]
A családi kapcsolatok rendszerében három tényezőnek van fontos szerepe. Egyrészt a szülő-gyermek viszonynak, amely hagyományosan és mind a mai napig meghatározó. A másik fontos elem a család alapját képező párkapcsolat, amelyben a házassághoz mint tradicionális értékhez való ragaszkodás még mindig jelentős, ugyanakkor egyre jellemzőbb az alternatív kapcsolati formák iránti nyitottság. A harmadik kapcsolati rendszer a rokonság, amelynek körében napjainkban már a nem pusztán a biológiai kapcsolaton alapuló rokonság is elismerést és védelmet élvez. A jelen tanulmány célja, hogy a párkapcsolati formák hazai szabályozási környezetének aktualitásait demonstrálja. Ehhez kapcsolódóan pedig a tanulmány második része kitér a hazánkban jogilag szabályozott párkapcsolati formák személyi joghatásait érintő problémákra.
A házasság tradicionális jellege a magyar családjognak is egyik sarokköve. Az évek során és a jogtörténet fejlődésének fényében egyértelműen rögzíthető, hogy maga a házasság jogintézménye mind a mai napig őrzi primátusát, és a jogilag szabályozott párkapcsolati formák közül ez a legelterjedtebb forma. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) elsősorban a házasság létrejöttéhez szükséges jogszabályi rendelkezéseket határozza meg,[2] amelyek közül kiemelt jelentősége van a házasulandók egybehangzó akaratnyilatkozatának, amely személyesen és kölcsönösen hangzik el a házasságkötés során. Szintén a létrejöttéhez szükséges kötelező elem az anyakönyvvezető jelenléte, továbbá az alanyi oldal tekintetében a házasulandók eltérő neme, valamint az is, hogy feltételhez vagy időhatározáshoz nem köthető az akaratnyilatkozat megtétele, annak befolyásmentesnek kell lennie. Ezen jogszabályi követelmények egyidejű megvalósulása eredményezi a házasság létrejöttét, tartalommal töltve ki a jogintézmény lényegét.
A második jogilag szabályozott párkapcsolati forma a bejegyzett élettársi kapcsolat, amely az Alkotmánybíróság jogfejlesztő gyakorlatának köszönhetően a 2009. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Béktv.) került bevezetésre. Jelenleg is a Béktv. szabályozza ezt a családjogi jogintézményt, annak ellenére, hogy a Ptk. kodifikációja során született Szakértői Javaslat ennek a szabályanyagát is a családjogi könyvben kívánta elhelyezni, végül azonban maradt a korábbi megoldás. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.[3] A bejegyzett élettársi kapcsolat tehát - a házassághoz hasonlóan - az azonos nemű partnerek anyakönyvvezető jelenlétében tett kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával keletkezik, amely során kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni. A jogviszony létrejöttéhez tehát ugyanazon jogi feltételek megvalósulására van szükség, mint a házasságkötés esetében, azzal az eltéréssel, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot kizárólag nagykorú és
- 13/14 -
azonos nemű személyek létesíthetnek egymással. A joghatások tekintetében utaló szabályt tartalmaz a Béktv., amely szerint, ahol a jogszabályok házastársat vagy házasságot említenek, oda beleértendőek a bejegyzett élettársak is, vagyis ugyanazok a személyi és vagyoni joghatások alkalmazandóak. Ez alól azonban maga a Béktv. tesz négy kivételt:[4]
A harmadik jogilag szabályozott párkapcsolati forma a de facto élettársaké, akiknek jogi megítélése - a szabályanyag gyakorlatban való értelmezési nehézségei miatt - az egyik legvitatottabb kérdéskör a családjogban.[5] A Ptk. 6:514. § alapján élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. A szabályozástörténet szempontjából elmondható, hogy a bírói gyakorlatban már az 1960-as években megjelent a de facto élettársak egymással szembeni vagyoni igényeinek rendezése, amelyet akkoriban a polgári jogi társaság szabályaiból vezettek le, ami a PK 94. számú állásfoglalásban rögzítésre is került.[6] Jogszabályi szinten azonban elsőként az 1977. évi IV. törvény[7] rendezte az élettársak közötti vagyoni viszonyok szabályozását. Ez volt az első jelentős lépés, hiszen elismerték ezáltal, hogy az élettársi kapcsolat létező jogintézmény, ugyanakkor a szabályozás negatívuma volt, hogy a jogalkotó nem tekintette családjogi viszonynak, ha valaki ezt a házasságon kívüli együttélési formát választotta. Elhelyezését tekintve a de facto élettársi kapcsolat az 1959-es Ptk. kötelmi jogi szabályai közé került.
1996-ban következett be változás, ugyanis az 1977-es törvény csak egy férfi és egy nő közötti viszonyként definiálta a de facto élettársi kapcsolatot. Hosszú folyamat eredményeként, illetve az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13.) AB határozata nyomán az 1996. évi XLII. törvény lehetővé tette, hogy a de facto élettárs fogalma magában foglalja az azonos nemű párokat is. Mindeközben azonban megkezdődött a Ptk. kodifikációja, amelynek során a Szakértői Javaslat kiemelt figyelmet szentelt az élettársi kapcsolatok részletesebb szabályozásának. A Polgári Törvénykönyv koncepciója a de facto élettársi kapcsolatokat teljes jogú és létező családjogi intézményként kívánta elismerni,[8] hivatkozva arra, hogy az élettársak társadalmi megítélése jelentős változáson ment keresztül, és a felnövekvő fiatalabb generációk inkább előnyben részesítik az élettársként történő együttélést, mint a házasság kínálta lehetőségeket.
A szakértői munka során hamar egyértelművé vált, hogy a korábbi szűkszavú szabályozás nem felel meg sem a de facto élettársi kapcsolat tartalmának, sem a társadalmi elfogadottságának. A kapcsolat lényege ugyanis abban áll, hogy a de facto élettársak a házastársakhoz hasonlóan, rendszerint gyermekeikkel együtt családot alkotva élnek, ugyanakkor mindezt a házassághoz képest kisebb kötöttségek között kívánják megélni. Ennek megfelelően a 2003-ban közzétett Ptk. koncepció amellett foglalt állást, hogy a kibővített szabályanyag a Ptk. Családjogi Könyvében (a továbbiakban: CSJK) kerüljön elhelyezésre.[9] A tervezet két fontos tényezőt értékelt a kapcsolat vonatkozásában, méghozzá a tényleges együttélés időtartamát, valamint a közös gyermek létét, és ezek legalább egyikének megléte esetén biztosította a megfelelő joghatásokat. A korábbi szűkszavú, a vagyonjogi hatásokra korlátozódó rendelkezések módosítása mellett a de facto élettárs tartását és az egyik de facto élettárs halála esetén a másikat törvényes öröklés jogcímén megillető lakáshasználati jogot kívánta a szakértői tervezet bevezetni. A CSJK első szakértői munkatervezetében megjelent a kapcsolat önkormányzati jegyzőnél történő fakultatív regisztrálásának lehetősége is, amely ugyan nem státuszt generált volna az érintetteknek, de a kapcsolat fennállásának bizonyítását jelentősen megkönnyítette volna.[10] Ezt meghaladóan pedig a bírói gyakorlatból beépítésre és rögzítésre került a tervezetbe a de facto élettársak együttműködési és támogatási kötelezettsége.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
