"Az alkotmány legbiztosabb védelme, ha az az állampolgárokban gyökerezik."
(Wilhelm Merk)
A választás akkor nevezhető demokratikusnak, ha a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. A választások talán legfontosabb jogkövetkezménye, hogy legitimálja a hatalmat. A demokrácia önmagában nem garancia arra, hogy a választások tisztességesen zajlanak le. Az viszont fontos, hogy az esetleges választási visszaélések, illetve csalások esetén garanciális szabályok érvényesüljenek, és megtörténjen a felelősségre vonás. A csalás szándéka nem objektív kategória, nem államrendszerekhez (pl. diktatúra) kötődik, hanem az embertől, a szubjektumtól függ, hogy megvalósít-e valamilyen szabályszegést vagy sem. A választási visszaélések és csalások fogalmával a büntető anyagi jogban nem találkozunk, azzal a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállása azonosítható.[1]
A 2014. évben négy választás kapcsán "vizsgázott" a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (röviden: Ve.). Elsősorban a jogalkotó feladata, hogy olyan szabályokat alkosson, amelyek vonatkozásában kiskapuk, visszaélésre okot adó körülmények nincsenek, vagy "jól el vannak rejtve" a rendelkezések között. Ha mégis jogsértő magatartást követnek el, akkor pedig a megfelelő szankció alkalmazásra kerüljön.[2] A jogszabályi előírások megszegése számos hátrányos jogkövetkezménnyel járhat, melyek körül a legsúlyosabbnak a büntetőjogi felelősség megállapítása tekinthető. A választási szabályok megsértésével összefüggő rendelkezéseket dolgozom fel a jelenleg hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (röviden: Btk.) alapján. Természetesen nem mehetünk el amellett sem, hogy a jelenleg hatályos szabályok tekintetében nem alakulhatott ki még bírói gyakorlat, így a korábbi bírósági döntéseket tekintem át. Arra is fontos azonban utalni, hogy a következő esetleírások nem mindegyike alapul megtörtént (jogerősen elbírált) eseményen.
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény[3] tényállása kerettényállásnak minősül, és ez így volt a korábbi Btk. (1978. évi IV. törvény)[4] esetében is. Így a következőkben arra is kitérek, hogy - jóllehet az elkövetési magatartások nagy része a büntető törvénykönyvek megfogalmazása szintjén nem változott - tartalmilag a keretjogszabályok változása mit idézett elő a büntetőjog vonatkozásában.[5]
- 143/144 -
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények között kapott helyet. A bűncselekmény védett jogi tárgya a választások, a népszavazások és az európai polgári kezdeményezés rendjének tisztasághoz, zavartalanságához, azaz a választások törvényességéhez fűződő jog.[6]
A bűncselekményt, beleértve a választás eredményének meghamisítása fordulatot is, bárki megvalósíthatja. Ezt azért emelem ki, mert álláspontom szerint a választás eredményét nemcsak a szavazatszámláló bizottság tagjai hamisíthatják meg, hanem a jegyzőkönyvvezető is, vagy bárki más is. Hiszen a szavazatok újraszámolását elrendelheti - fellebbezés folytán - az illetékes választási bizottság vagy az Ítélőtábla is.[7] Mindeközben pedig a szavazólapokhoz mások is hozzáférhetnek.
Tóth Zoltán álláspontja szerint a tárgyalt bűncselekmény tekintetében a következő elkövetői körök azonosíthatók. A legsúlyosabb elkövetésnek az minősül, ha a kormány vagy a hatalmon lévő párt valósítja meg a bűncselekményt. Ebben az esetben a megválasztott hatalom nem tekinthető legitimnek, és ez tipikusan nemzetközileg is elismerést nyer. Más a megítélése azon cselekményeknek, amelyeket egy-egy (vagy néhány) személy követ el. Az ő cselekményük is lehet azonban olyan mértékű, hogy az a választás eredményét befolyásolja, és így a hatalmat illegitimmé teszi.[8]
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, azzal a további kiegészítéssel, hogy a befolyásolni törekvés csak egyenes szándékú lehet.[9] A befolyásolásra törekvésnek az a célja, hogy "a jogosult ne választhasson, illetve ne gyakorolhassa" a választójogát (népszavazáshoz fűződő jogát). [11.B.107/2006/21. szám] A szándékos elkövetésnél azonban nem lehet arra hivatkozni, hogy az elkövető a választási szabályokat nem ismerte, hiszen itt is érvényesül az "Ignorantia juris non excusat" elv. Gondatlan - és törvényi elrendelés hiánya miatt büntetőjogilag nem értékelhető - magatartásnak minősül, ha a szavazókörben a szavazatszámláló bizottság tagjai vagy a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvben számszaki hibát vét, azaz az egyes jelöltekre leadott szavazatokat rosszul összegzi.[10]
3.1.1. Az ajánlás rendszere - melynek a lényege az, hogy a választáson csak tényleges támogatottsággal rendelkező jelölő szervezetek jelöltjei és független jelöltek indulhassanak - a Ve. hatálybalépésével megváltozott. A korábbi "kopogtatócédulát"[11] felváltotta az ajánlóív jogintézménye.
Az ajánlóívet a választás napjának kitűzését követően lehet igényelni a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától. [Ve. 120. § (1)-(2) bek.] Az ajánlóív kiadására azonban legkorábban a szavazást megelőző 48. napon kerülhet sor. Egyébként a választási iroda haladéktalanul[12] jár el. [Ve. 122. § (2) bek.] Az ajánlások gyűjtésére két hét áll rendelkezésre. A jelölt bejelentésének, azaz az ajánlóívek leadásának határideje[13] a szavazást megelőző 34. nap. [Ve. 252. § (1) bek., 307/G. § (1) bek., 318. § (1) bek.] A lista bejelentésére nyitva álló határidő pedig a szavazást megelőző 33. nap, kivéve az EP-választáson állítandó listákat, ahol szintén a 34. napon kell a bejelentésnek megtörténnie. [Ve. 253. § (1) bek., 307/G. § (1) bek., 319. § (1) bek., 338. § (1) bek.]
Az ajánlásgyűjtés főszabályként bárhol történhet. A Ve. kifejezetten meghatározza[14] azokat az eseteket, ahol
- 144/145 -
nem gyűjthető ajánlás. [Ve. 123. § (1) bek.] Az ajánlásgyűjtés módjára nézve a következő korlátozó rendelkezéseket találjuk a Ve.-ben:
1. a polgárok zaklatása nélkül történhet,
2. az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos,
3. az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, valamint
4. az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét. [Ve. 123. § (1) és (3) bek.]
Az ajánlási szabályok "egyszerű" megszegése a Ve.-ben meghatározott jogkövetkezményhez vezet: az ajánlás érvénytelen lesz. [Ve. 123. § (4) bek.] Ha azonban a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szereznek ajánlást, az büntetőjogi felelősséget alapoz meg. [Btk. 350. § (1) bek. a) pont]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
