Jelen tanulmány az emberi "magzat" életének védelméről szól a 2010-2011. évi alkotmányozás és az alkotmánybírósági gyakorlat tükrében. A bevezető gondolatok és kérdésfeltevés után az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő eseti bizottságának munkája során megfogalmazott életvédelmi álláspontok, az előterjesztett alaptörvény- és alkotmányjavaslat, valamint az elfogadott Alaptörvény vonatkozó rendelkezései kerülnek ismertetésre. Ezt követően az Alkotmánybíróság kapcsolódó határozatainak releváns részei (pl. a "magzat" jogalanyiságának kérdése, az állam intézményes életvédelmi kötelessége, a relatív életvédelem "határai") jutnak szóhoz. Az utolsó fejezetben a még meg nem született emberi lény életének fokozottabb oltalmáról lehet olvasni.
Az emberi életet - alapvető értékének megfelelően - fokozott tisztelet és védelem illeti meg. Jelentőségénél fogva szólnunk kell róla. Kellő tisztelete és védelme mindig aktuális "téma": személyes és közösségi mivoltunk okán teljesen. Napjainkban, Magyarhonban, alkotmányozás kapcsán külön is hangsúlyos feladat elgondolkodni róla: helyes választ keresve, igazságot kutatva; az ember embernek maradva - méltóságával, valóban kibontakozva, végső, tökéletes boldogságra jutva.
Az ember hálával is tartozik: tisztelni és szeretni, oltalmazni az életet, az emberi életet, különösen az ártatlan, a legártatlanabb emberi életet, azokét, akik egykoron mi is voltunk: személyes bűn nélkül, édesanyánk méhében, rábízva gondoskodására és oltalmára.
E védelem körében a jognak, ezen belül az alkotmánynak is kiemelkedő szerepe van. Az írott jog, az "alaptörvény" is az ember teljes méltóságának védelmét és kibontakoztatását célozza. Az embernek, minden embernek ez jár. Amennyiben ez sérül, annyiban a jog is sérül.
Világunkban, alkotmányozási folyamatban is felvetett kérdések: "Mikortól ember az ember - a jog tükrében?" ("Mely létező ember?"); illetőleg a "jog"-on belül: "A még meg nem született emberi lény alkotmányjogi értelemben jogalany-e?"; "Amennyiben a még meg nem született emberi lény alkotmányjogi értelemben »nem jogalany«, életének védelme szempontjából ez milyen következményekkel jár?"
Az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő eseti bizottsága[1] VII. Összegző munkacsoportjának Magyarország alkotmányának szabályozási elvei című, az Alkotmányelőkészítő eseti bizottsághoz 2010. december 2-i keltezéssel előterjesztett javaslata[2], az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság által 2010. december 20-án benyújtott, Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat[3], és az új Alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló, 2011. március 9-én kihirdetett országgyűlési határozat[4] - az Alapvető jogok és kötelességek 1. pontjaként - tartalmazta: "Alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen." Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság Alkotmányos alapértékek munkacsoportja 2010. október 20-i részkoncepciójának[5] megfogalmazása szerint: "Különösen fontos, alapvető kérdésnek tartjuk az emberi élet legteljesebb terjedelmű védelmét. Az ember fogalma »fogantatásától haláláig« meghatározással veendő fel (alapjogok elvonhatatlansága)."
Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság II. munkacsoportjának (Alapvető jogok és kötelességek) 2010. október 20-i koncepciója[6] - az élethez és emberi méltósághoz való jog vonatkozásában - a következőket foglalta magában: "Az alapjogi fejezetben nevesített alkotmányos alapjogok közül elsőként említendő. A jelenlegi szabályozás mellett szabályozandó az is, hogy a magzati élet védelmével kapcsolatosan az államnak intézményvédelmi kötelezettsége áll fenn. Szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy az állam védi az emberi életet annak minden szakaszában. (Konszenzus, azzal, hogy az MSZP megfogalmazása szerint »az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek - mint az élethez és emberi méltósághoz való jog későbbi érvényesülése feltételének - is«.)"[7]
A Lehet Más a Politika 2010. október 17-i előzetes álláspontja: "Az 54. §-ban szereplő úgynevezett életvédelmi status quo megtartását támogatjuk."[8]
Dr. Szili Katalin független országgyűlési képviselő által 2011. március 15-én benyújtott alkotmányjavaslat[9] szerint: "A Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.";[10] "A Köztársaságban minden ember jogképes."[11] E javaslatban ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy: "A Köztársaság támogatja a gyermekvállalást, a gyermeket nevelőket törvényben meghatározott kedvezményekben és juttatásokban részesíti.";[12] "A Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt, és a szülőknek a gyermek születése után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.";[13] "A Köztársaság elősegíti és védi a gyermekek jogait, a gyermeket fokozott védelem és gondoskodás illeti meg a Köztársaság részéről.";[14] "A Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről
-17/18-
arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges."; "A Köztársaság elvárja a szülőktől, hogy a gyermek tartásáról, neveléséről, iskoláztatásáról, valamint a gyermek harmonikus testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításáról gondoskodjon."; valamint "Az emberi faj fennmaradásáért viselt felelősség érdekében minden ember kötelessége: a) az élet minden formájának tisztelete..."
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt 2011. március 8-i alaptörvény-tervezete szerint: "Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.";[18] "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.";[19] "A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes."[20] A tervezet azt is magában foglalta, hogy: "Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.";[21] "Magyarország támogatja a gyermekvállalást.";[22] "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.";[23] "A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.";[24] továbbá: "Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni."[25]
A Fidesz-KDNP országgyűlési képviselői által 2011. március 14-én előterjesztett alaptörvény-javaslat[26] és az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott Alaptörvény[27] a tervezet idézett rendelkezéseit tartalmazza.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
