Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!
ElőfizetésA Legfelsőbb Bíróság 1999. december 21-én kelt, 5/1999 PJE számú jogegységi határozata a cégbírósági változásbejegyzési eljárás két kérdésével foglalkozik: egyrészt elemzi, hogy milyen hatállyal törlendők a cégek a cégjegyzékből, másrészt milyen hatállyal kerülnek azok a tagváltozások bejegyzésre, amelyek a jegyzett tőke változásával függenek össze. A cikk ez utóbbi kérdéskört vizsgálja.
Az 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról hatályba lépésével a cégeljárás több lényeges intézménye is döntő módon megváltozott. A cégjogban kevésbé jártas jogászok számára is ismert az ún. egyablakos rendszer, a kérelem benyújtásától számított 8 napon belüli hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításának lehetősége, a kérelem elbírálásának késedelmessége esetén a cég kérelem szerinti bejegyződésének, vagy a jogi személyiség nélküli cégek esetében a bírósági ügyintéző önálló intézkedési jogának bevezetése. A törvény egyik fő újítása volt ezeken felül az, hogy a bejegyzési, illetőleg a változásbejegyzési eljárásnak a továbbiakban - nincs visszaható hatálya.
A gazdasági társaságokról szóló korábbi, 1988. évi VI. törvény 24. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - a társasági szerződés megkötésének, részvénytársaságnál az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleg - jön létre. Kimondta továbbá, hogy ha az adat, jog vagy tény hatályosságához annak cégbejegyzése szükséges - ha törvény kivételt nem tesz -, a bejegyzett adat, jog vagy tény változásának bejegyzése is visszamenőleges hatályú. A főszabály azt jelentette, hogy - most már csak a változások bejegyzését vizsgálva - a cégbíróság aktusa ugyan konstitutív aktus volt, ami azt jelentette, hogy nemcsak közhitelűen bizonyította a változás létrejöttét, de maga a bírósági végzés keletkeztette a változást - viszont visszaható hatállyal. Ez alól azonban már akkor is voltak kivételek. Ide tartoztak a jegyzett tőke változásával kapcsolatos egyes kérdések. A Gt. 226. § (3) bekezdése pl. azt mondta ki, hogy a kft. törzstőke leszállításánál, a tagoknak visszafizetéseket csak a leszállítási eljárás lefolytatása és annak a cégjegyzékbe megtörtént bejegyzése után lehet teljesíteni.
Az új Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) a korábbi törvény szemléletét ebben a kérdésben teljesen megváltoztatta. A törvény 16. § (2) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az új rendelkezés sem szakított a végzés konstitutív hatályával - csak megszüntette a visszamenő hatályt (Mindez - a törvényjavaslat indokolása szerint - összhangban állt az Európai Unió 1. számú társasági jogi irányelvével). Ennek megfelelően változott a változásbejegyzési eljárásra vonatkozó szabályok rendezése is.
A fentiekben hivatkozott 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 30. § bekezdéseiben foglalkozik a változásbejegyzések hatályának kérdésével: kimondja, hogy elsősorban a változásbejegyzési eljárásra a cégbejegyzési eljárás szabályait kell alkalmazni. Ebből következően - visszautalva a 28. §-ra - az adatok változása a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjától válik hatályossá. A törvény azonban nyomban kivételt is teremt, amikor úgy rendelkezik, hogy a cég székhelyét, valamint a cég tagjait, a vezető tisztségviselőket, a felügyelő bizottság tagjait, illetve a könyvvizsgáló személyét érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenő hatállyal válik hatályossá [(2) bekezdés]. Mindezt kiegészíti a (3) bekezdés, amely szerint mindez irányadó arra az esetre is, ha a cégnek a változás következtében csak egyetlen cégjegyzésre jogosultja marad, ugyanakkor a cégjegyzés módja a cégjegyzék értelmében együttes. Ebben az esetben a cégjegyzés módjának önálló cégjegyzésre történő változása a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.
Az adatok változásbejegyzése tehát nem ex tunc hatályú. Kivételt csak a következő esetek képeznek:
1. a cég székhelyének változása
2. a cég tagjainak személyében bekövetkező változás
3. a vezető tisztségviselők személyében bekövetkező változás
4. a felügyelő bizottság tagjainak személyében bekövetkező változás
5. a könyvvizsgáló személyében bekövetkező változás
6. a cégjegyzés módjának változása, abban az esetben, ha egyetlen cégjegyzésre jogosult esetében önálló lesz a cégjegyzés módja.
Mindez a hat kivétel a társaságok működésének folyamatosságát biztosítja, pl. a vezető tisztségviselők személyében történt változás esetén, amikor a választástól gyakorolhatja az új tisztségviselő a tevékenységét és nem kell megvárni a változás bejegyzését. A törvény ezt meghaladóan nem is foglalkozik a továbbiakban a változásbejegyzés hatályának a kérdésével. Mindennek az életszerűség szempontjából van döntő jelentősége. A törvény rendelkezhetne úgy is, hogy nem tesz kivételt, abban az esetben viszont többször gyakorlati probléma merülne fel. A székhely változása általában a tevékenység helyének azonnali változását is jelenti, a tagok ténylegesen az új székhelyhez kötődnek - értelmetlen lenne a cégbejegyzéshez kötni annak megváltozását, ami valójában megtörtént. A további kivételek mind az egyes személyekben bekövetkezett változásokhoz kapcsolódnak. Mindennek logikája az, hogy a társaság tagjai egymás között meghatározott időpontban rendezik a változás következményeit ők határozzák el, mikor és hogyan számol el a társaság a jogviszonyát megkezdő taggal, mikor váltja föl egy másik személy az addigi könyvvizsgálót. Nem lenne értelme pl. együttes cégjegyzési jogról beszélni, ha már mindössze egyetlen személy maradt a társaság tagja. Az a példa világít rá többek között a visszamenő hatály indokoltságára, ha valamelyik tag meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, a bejegyzés adott esetben csak hetek múlva jön létre, addig a jog nem tarthat fenn egy a józan ésszel ellenkező helyzetet, amely szerint a társaságnak az elhunyt személy még mindig tagja.
Célszerű átnézni, milyen esetekben nem visszamenő hatályú a változás - tehát amikor a változás a bejegyző végzés időpontjával hatályos:
1. a jegyzett tőke megváltozása
2. betéti társaságnál a kültag vagyoni betétjének változása
3. a cégjegyzési mód változása - nem a kivételeknél felsorolt 6. pont esetében
4. a tevékenységi körökben bekövetkezett változás
5. az egyszemélyes kft. tagjának a társaság tartozásaiért való korlátlan felelősségvállalása
és még számos adat.
Sokszor, sokan vetették már fel ennek a megoldási rendszernek a furcsaságait. Így, ha például egy társaság végelszámolás alá kerül, akkor a cég nevének változása - tudniillik, hogy a nevét "v.a." toldattal használja tovább - a végzés napjával lesz hatályos, míg a végelszámoló személyének bejegyzése visszaható hatályú - így lesz egy olyan időszak, amikor a cég nevében még nem jelenik meg a "v.a." toldat, azonban már van bejegyzett végelszámolója. Vagy: a társaság adószáma az adózási formában bekövetkezett változás miatt módosult. Az APEH közli a cégbírósággal, hogy az adószám egy bizonyos időponttól megváltozott. A cégbíróság ezt követően felhívja a képviselőt, hogy a változást jelentse be, amelynek sikere esetén megtörténhet a bejegyzés - azonban az APEH által jelzettnél természetesen jóval későbbi időpontban. Így előáll egy időben az a helyzet, hogy a társaság adószáma más az APEH és más a cégbíróság szerint. További érdekes helyzet áll elő a felszámolási eljárás megindításával kapcsolatban is. Korábban, 2001. szeptember 1. napja előtt a felszámolást lefolytató megyei bíróság csak értesítette a cégbíróságot a felszámolás elrendeléséről, a cégbíróság ezt követően felhívta a felszámolót mint a cég képviselőjét a változások bejelentésére, majd ezeket ennek alapján bejegyezte. Az említett időponttól azonban a változásokat a megyei bíróság rögzíti - és a felszámolót a szükséges iratok, pl. címpéldány becsatolására is felhívja - az adatokat számítógépes úton átküldi a cégbíróságnak, amely ennek megfelelően jegyzi be a változásokat. Azonban a változások hatálya rendszeresen eltér a felszámolást elrendelő bíróság által közölt hatályossághoz képest. A megyei bíróságok ugyanis minden változást a felszámolást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számítanak - azonban a cégbíróságok részére a névben és a felszámolás kezdetének időpontjában bekövetkezett változás a Ctv. alapján csak a végzés napjával lehet hatályos - egyedül a felszámoló személyének bejegyzése történhet az elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával. Vagy: ha a társaság egyetlen önálló aláírási joggal rendelkező képviselője mellé egy új tagot, egyben képviselőt választ a cég, az aláírási jog pedig együttes lesz, akkor a tag személyében bekövetkezett változás ex tunc hatályú, a cégjegyzés módjában bekövetkezett változás pedig ex nunc hatályú, tehát elvileg van egy olyan időszak, amikor a társaságnak két képviselője van, de a cégjegyzési joga csak az egyiknek van, méghozzá önálló, holott ilyen irányú szándék sohasem volt. Az élet még számtalan ilyen furcsa helyzetet produkált, a végtelenségig lehetne sorolni.
Az idézett jogegységi határozat azzal a kérdéskörrel foglalkozik, amikor a kivételek között említett 2. pont a cég tagjainak személyében bekövetkezett változás - és a főszabályok között említett 2. pont - a jegyzett tőke változása - találkozik, tehát amikor a tag személyében bekövetkezett változás a jegyzett tőke változásával függ össze. Mindez a leggyakoribb eset, hiszen ha pl. egy betéti társasághoz csatlakozik egy új kültag, akkor az vagyoni betétet helyez el a társaságban, ezzel együtt nő, azaz változik a bt. jegyzett tőkéje. Ez hasonlóan fordul elő a tag jogviszonyának megszűnésekor is.
A határozat viszonylag röviden foglalkozik a kérdéssel: idézi a Ctv. 28. §-át és 30. § (2) bekezdését. Mindezekre figyelemmel megállapítja, hogy a jegyzett tőkében bekövetkező változás a bejegyzés napjával, míg a tagok személyében bekövetkező változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.
Ezt követően, szó szerint idézve: "A jegyzett tőke emelésének, leszállításának egyik lehetséges módja, hogy új tagja lesz a cégnek, vagy valamely személy megszűnik a cég tagja lenni. Ilyenkor a jegyzett tőkében, illetve a tagok személyében bekövetkező változás hatálya jogszerűen nem térhet el, hiszen a fenti tényállások esetén a tagok azáltal válnak a cég tagjává, illetve szűnnek meg a cég tagja lenni, hogy a jegyzett tőke emelése, illetve leszállítása bejegyzésre kerül. Ily módon a jegyzett tőke emelése, leszállítása esetén a tagok személyében bekövetkezett változás hatálya azonos a jegyzett tőke emelésének vagy leszállításának bejegyzése napjának hatályával, hiszen a tagok személyében a változás a jegyzett tőke változásának bejegyzésével következik be."
A jogegységi határozat szerint ezek után megkülönböztetendő a kivételek között a 2. pontban felsorolt a cégtagok személyében bekövetkezett változások között:
a) ha a változás nincs összefüggésben a jegyzett tőke nagyságával, akkor a cég tagjainak a személyében bekövetkezett változás messzemenő hatályú
b) ha viszont összefüggésben van a jegyzett tőke nagyságával, akkor a cég tagjainak a személye is csupán a bejegyzés napjával válik hatályossá.
A határozat több problémát is felvet. A törvény eredeti szövegéből nem következett az feltétlenül, hogy ha a tagok személyének változása és a jegyzett tőke változása egy aktussal következik be, akkor miért ne lehetne a változásnak két különböző hatálya. A betéti társaságok gyakorlatában ugyanis sokszor előfordul, hogy az egyetlen beltag mellé - aki így önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkezett - a társaság beltagjává válik egy másik személy, és a cégjegyzési mód együttes lesz. El lehet mondani, hogy a két adat változása összefügg, mégis, ha pl. a beltag belépésével nem változik a jegyzett tőke nagysága (mert pl. az eddigi beltag vagyoni betétje 50 ezer Ft volt, a társasági szerződés viszont mostantól úgy rendelkezik, hogy a vagyoni betétek összege 25-25 ezer Ft - a kültag betétje változatlan), az előbbi adat - a tag személyében bekövetkezett változás figyelemmel a jogegységi határozatra - visszamenő hatályú, míg a cégjegyzési módban bekövetkezett változás viszont ex nunc hatályú.
Másrészt nem is feltétlenül lehet megindokolni, az "összefügg" szót. A cégbíróság a betéti társaság beltagjainak vagy a korlátolt felelősségű társaság tagjainak vagyoni betétjét, törzsbetétjét külön-külön nem vizsgálja, a cégjegyzék csak a jegyzett tőke (illetve a bt. kültagjai vagyoni betétjeinek együttes összegét) tartalmazza. Többnyire egy új tag "belépése" megváltoztatja a jegyzett tőke nagyságát, de nem feltétlenül, ha a tagok pl. ezzel együtt megváltoztatják a vagyoni hozzájárulásaik mértékét. Ez ha nem jelentkezik a jegyzett tőke nagyságában, miért kap más elbírálást, mint ha igen? A törvényjavaslat indokolása azt az esetet vetette fel, amikor a kft. egyetlen ügyvezetője meghal, az ésszerűséggel ellentétes lenne annak kinyilvánítása, hogy az új tisztségviselő tevékenysége csak esetleg hetekkel később, a cégbejegyzéssel válna hatályossá. Ilyen alapon viszont mennyire ésszerű az, ha a kkt. tagja meghal, vagyoni hozzájárulása összegével csökken a társaság jegyzett tőkéje, mivel a változás összefügg a jegyzett tőke változásával, a cég személyében bekövetkezett változás is csak a változásbejegyzéssel váljon hatályossá?
Másrészt a jogegységi határozat indokolása részben önmagát igazolja. Azt mondja ki ugyanis, hogy azért kell, hogy azonos legyen a jegyzett tőke emelésének vagy leszállításának hatálya az ezzel összefüggő tagváltozás bekövetkeztének hatályával, mert a tagok azáltal válnak a társaság tagjává vagy szűnnek meg tagok lenni, hogy a jegyzett tőke felemelése/leszállítása bejegyzésre kerül. Ez az indokolás viszont csak akkor igaz, ha az az előfeltevés, hogy a tagok személyében bekövetkezett változás - csakúgy mint a jegyzett tőkében bekövetkezett változás - a bejegyzés napjával válik hatályossá. Mivel éppen ezt akartuk igazolni, ezért az okfejtés így nem állja meg a helyét.
A jogegységi határozat nem foglalkozik egy ezzel szorosan összefüggő kérdésről, ti. ha a jegyzett tőkével összefüggésben következik be egy olyan eset, amikor az együttes cégjegyzésre jogosult tagok között csak egyetlen személy marad a társaság tagja. Mivel a határozat ezt az esetet nem említi, így kimondható, hogy ezt nem veszi ki a kivételek alól, tehát ha a jegyzett tőke változásával (leszállításával) is van összefüggésben a tagváltozás, a Ctv. 30. § (2) bekezdése alól ez nem jelent kivételt, tehát akkor is visszaható hatálya van a cégbírósági bejegyzésnek. Mindez természetesen csak így is lehet, hiszen abban az esetben, ha a társaságnak mindössze egyetlen képviselője marad, aki ügyvédi meghatalmazást ad a változásbejegyzési eljárást intéző jogi képviselőnek, csak ő maga írhatja alá a meghatalmazást, ha pl. a másik képviselő meghalt. Ilyenkor viszont előáll az a helyzet, hogy a képviselő személyében bekövetkező változás - mert összefügg a jegyzett tőke változásával - nem visszaható hatályú, míg az ezzel szorosan összefüggő, a cégjegyzési módban bekövetkezett változás igen.
Ez utóbbi állítás egy kissé részletesebb magyarázatot kíván. Természetesen a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata nem értette magában ez utóbbi következtetést, ugyanakkor ha szó szerint vetjük össze a határozat szövegét a vonatkozó jogszabályokkal, ilyen szélsőséges értelmezést kaphatunk. A közkereseti és a betéti társaság esetén nem főszabály a tag halálakor az ipso iure öröklés. Ha pl. egy kft. természetes személy tagja meghal, jogutódjára átszáll az üzletrész minden külön intézkedés nélkül, hacsak a társasági szerződés a Gt. 123. § (2) bekezdés f) pontjában írtak szerint az átszállást ki nem zárja. A nem jogi személyiségű társaságoknál azonban a Gt. 92. § szerint a tagsági jogviszony a halállal megszűnik és a 96-97. § rendelkezéseinek értelmezése szerint a társaság előtt két lehetőség áll: vagy a tag örököse a többi taggal való megegyezés alapján a társaságba tagként belép, vagy ha ezt nem teszi, akkor a jogelődje halálától számított három hónapon belül a társaság köteles vele elszámolni. Ez utóbbi elszámolás eredményeképpen változhat a társaság jegyzett tőkéje. Ha szó szerint értelmezzük a határozatot, ez a jegyzett tőkeváltozás is tulajdonképpen "összefügg" a tagok személyében bekövetkezett változásokkal, hiszen másképpen nem vezethetett volna a folyamat a módosuláshoz. A jogegységi határozatból következően akkor viszont a halál következtében előállt tagváltozás időpontja a jegyzett tőke változását bejegyző végzés időpontja, ez feltehetőleg nem lehetett a Legfelsőbb Bíróság célja. A gyakorlatban, amennyiben egy bt. vagy kkt. változásként bejelenti a tag halálát, ha csak önmagában ezt jelenti be, akkor a cégbíróság hiánypótló végzésében fogja arra felhívni, hogy nyilatkozzon arról, hogy a tag jogutódja tagként belépett-e a társaságba vagy megtörtént-e az elszámolás az örökössel. Ez után vezeti be a cégbíróság a tagváltozást a cégjegyzékbe, ezzel egyidejűleg intézkedik az esetleges jegyzett tőke változás bejegyzéséről is, tehát e két változás "összefügg".
Ugyanakkor a korlátolt felelősségű társaságok üzletrészeznek átszállása esetében már nagyon is életszerűnek látszik a jogegységi határozat, valószínűleg a Legfelsőbb Bíróság is ilyen esetre gondolt a határozat megalkotása során. Az üzletrész a tagok jogait és az őket megillető vagyonhányadot testesíti meg. Az üzletrész átruházásával együtt a tagsági jogviszony is átszáll. Itt viszont már a Ctv. szó szerinti értelmezése vezethetne életszerűtlen helyzetekhez. Az üzletrésszel kapcsolatos jogügyletek gyakran vezethetnek a törzstőke változásához (pl. ha a törzstőke felemelése új törzsbetétek szolgáltatásával történik). Ilyenkor az üzletrész és az általa megtestesített tagsági jogok szoros összefüggése miatt valóban indokoltnak látszik az, hogy egy időpontban történjen a személyben történő változás és az ezzel összefüggő jegyzett tőke változás bejegyzése.
A cikk megpróbált felvetni néhány problémát, amely a jogegységi határozat elméleti és gyakorlati megközelítésével összefüggésben felmerülhetett. Összefoglalva: a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jegyzett tőke változásával összefüggő tagváltozás hatálya - bejegyzés szempontjából - nem térhet el egymástól. Ha viszont ezt szó szerint elemezzük, sokkal tágabb körű értelmezési eredményeket kapunk, mint amely a Legfelsőbb Bíróság feltehető szándéka volt, ezeket a félreértéseket egy pontosabb, részletesebb indokolás oszlathatta volna el.
Mindezeket azonban adott esetben egy, a cégtörvényben bekövetkezendő változás oldhatja meg. Régóta ismert az a javaslat, amely teljesen általánossá tenné az ex nunc hatályt, és mindössze két esetben engedne eltérést: visszaható hatályú lenne a változás, ha az a fél halála során bekövetkezett eseményen vagy hatósági határozaton alapulna. Ugyanis, a cégeljárásban a kötelező rövid (harminc, illetve hatvan napos) határidők bevezetése miatt egyre közelebb kerülnek egymáshoz a változások és a bejegyzések időpontjai. Régebben, amikor az eljárások lényegesen hosszabb ideig elhúzódtak, még nagyobb értelme volt az ex tunc hatály kiterjesztésének, napjainkban a határidők következtében már kevésbé. Szintén lehet persze ezen is vitatkozni, azonban valamilyen módosulás a közeljövőben mindenképpen szükséges. ■
Visszaugrás