Hosszú és hevesen vitás, súlyosan tragikus "vajúdás" után megszületett az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló jogszabály, amely szerint a várandós nő a szülészeti és újszülött-ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátás keretein kívül veszi igénybe.[1]
A jogalkotó igyekezett kielégíteni a fokozódó, jelentős nyomást: egyfelől a várandós, szülő nők és a születő gyermekek, az újszülöttek élete, egészsége, testi-lelki épsége védelmének követelményét, másfelől az "intézeten kívüliség" követelését. A kollízió következménye a "húsz percen belüliség" szintje. Az ellátás ugyanis olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött húsz percen belül háttérkórházba szállítható.[2] Az alábbiakban ennek az eredménynek a tartalmáról némi reflexióval szólok.
A rendelet szerinti egészségügyi szolgáltatást (ellátást) vonatkozó, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat.[3] A szülészeti eseményben szülész-nőgyógyász szakorvosnak, vagy a jogszabályban meghatározott szülésznőnek (felelős személy) kell közreműködni.[4] Az ellátás keretében a felelős személy, valamint a reá vonatkozó feltételeknek megfelelő szülésznő vagy szülész-nőgyógyász szakorvos jelenléte, továbbá neonatológus vagy legalább két éves neonatológiai gyakorlattal rendelkező csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos közreműködése biztosítandó;[5] e személyek felelősségének mértéke a tőlük elvárható gondosság; a szülészeti és újszülött-ellátás szakmai szabályainak betartásával kötelesek eljárni, felelősek a rendelet előírásainak betartásáért.[6]
A várandós anyának egészségügyi szolgáltatót és felelős személyt kell választania, az egészségügyi szolgáltatónak pedig helyettes felelős személyt kell kijelölnie.[7] A jogszabály az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró okokat 1. mellékletében, a szülő nő, valamint az újszülött háttérkórházba történő szállításának indikációit 2. mellékletében, az ellátáshoz szükséges tárgyi, továbbá higiénés feltételeket 3. mellékletében tartalmazza.[8]
Az ellátás csak a következő feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe: a terhesség szövődménymentes, a várandós nő a rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti döntés (az ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet) időpontjában betöltötte a 18. életévét, első szülés esetében a várandós nő az 5. § (1) bekezdése szerinti döntés időpontjában a 40. életévét nem töltötte be, a terhességi kor a betöltött 37. és 41. hét között van, a magzat koponyavégű fekvésű.[9]
Az ellátás igénybevételét kizáró okok egyrészt a szülészeti és általános kórelőzmény, másrészt a magzati állapotok, betegségek vagy azok fennállásának gyanúja körében kerültek meghatározásra. Az előbbi kategóriában olyan anyai, vagy a környezetében előforduló betegségekről van szó, amelyek veszélyeztetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét: korábbi szülés(ek)nél vállelakadás, negyedfokú gátsérülés; előzetes császármetszés vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia); a várandós nő lázas állapota; a várandós nő HIV vagy hepatitis B, C fertőzése; drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás; placenta praevia minden formája; a várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt; a várandós nő terhességgel, szüléssel összefüggő akut vagy krónikus megbetegedése (diabetes mellitus, hypertonia, eclampsia, praeeclampsia, anyai szívbetegség, ritmuszavar, cardiális decompenzáció, vérzékenység); ultrahang vizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség; a terhesség in vitro fertilizáció eredménye.[10] A kizáró okok másik csoportjában a következők szerepelnek: intrauterin magzati retardáció; iker- vagy többes terhesség; 4000 g feletti várható születési súly; a magzat méhen belül elhalt; magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel; magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST; Rh-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható; fekvési rendellenesség (medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés); idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos; igazolt B típusú streptococcus fertőzés.[11]
Az ellátás igénybevételét választó várandós nőnek a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül a felelős személy közreműködésével négy példányban ki kell töltenie a rendelet 4. melléklete szerinti adatlapot, amit a felelős személy juttat el az egészségügyi szolgáltató részére.[12]
A várandós nő köteles a kitöltött adatlap egy példányának átadásával - a kitöltést követő legfeljebb három napon belül - tájékoztatni a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban[13] meghatározott védőnőt és a területileg illetékes házi gyermekorvost (háziorvost) vagy a választott házi gyermekorvost (háziorvost) arról, hogy a rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.[14]
A felelős személy a várandós nő döntését követő három napon belül arról írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát. Az értesítésnek a várandós nő nevét, a szülés várható időpontját, valamint a felelős személy és az egészségügyi szolgáltató nevét és telefonszámát tartalmaznia kell.[15]
Amennyiben a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályának az ellátás választott helyszíne szerint területi ellátási kötelezettsége is van, akkor az értesítés kézhezvételét követő három napon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelős személyt arról, hogy az értesítést tudomásul vette. Területi ellátási kötelezettség hiányában a háttérkórház az értesítés vételét az azt követő három napon belül visszaigazolja, és azt jóváhagyja. Jóváhagyás hiányában a felelős személy az ellátás választott helyszíne szerinti területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet értesíti.[16]
A várandós nő terhesgondozása a terhesgondozásról szóló jogszabályban[17] meghatározottak szerint történik.[18]
A felelős személy - legkésőbb a várandós nő terhességének betöltött 38. hetéig - ismételten köteles meggyőződni a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről. Amennyiben a higiénés feltételek a rendelet 3. mellékletében foglaltaknak nem felelnek meg, akkor a felelős személy a várandós nő ellátása céljából szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet vagy megfelelő, a rendelet szerinti ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatót javasol, és erről értesíti a rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti személyeket és a háttérkórházat.[19]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
