Budai Balázs: A közösségi média használata tiltott gyümölcs, lehetőség vagy kötelesség az önkormányzatok számára? (IJ, 2017/2. (69.), 71-75. o.)

A kutatás háttere

A Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája 2016 tavaszán olyan, nagyszabású kutatás-fejlesztési és innovációs programot indított, melynek célja a hazai települési önkormányzatok képességjavítása, a hatékonyabb helyi közszolgáltatások nyújtásáért. A kutatást az OECD, az EPSIS valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia számos, e szektort érintő negatív megállapítása (a koordináció, a kommunikáció, az információ és a módszertan területén) indokolta.

Az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. című, KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15 azonosítószámú kiemelt projekt - mely a rendszerváltás óta lefolytatott legnagyobb, az egész országra kiterjedő kutatás - számos olyan részeredményt mutat, mely a szakma érdeklődését felkeltheti. E projekt három kutatásból áll, melyből a hármas kutatás célja, hogy feltárja az információgazdálkodással kapcsolatos jellemzőket, segítsen megismerni az önkormányzatok infokommunikációs technológiához való viszonyulását és tudásmenedzsment gyakorlatát. Itt valósul meg az önkormányzatok információfeldolgozási képességeit, szükségleteit és a továbblépés lehetőségeit feltáró tudás és tapasztalat rendszerezése és megosztása, valamint azoknak a helyi közigazgatási szintekre történő becsatornázása. A kutatások eredményei a projekt célcsoportja számára is elérhetővé válnak.

A kutatás egyik fő feladata annak meghatározása, hogy melyek a sikeres információkezelés / tudásgenerálás kritériumai, illetve, hogy melyek lehetnek a hatékonyabb információ- és tudásalapú működéshez szükséges szakmai ajánlások az önkormányzatok számára. Olyan - könnyen disszeminálható - módszertan (know-how) és eszköztár (toolkit) kialakítása, melynek segítségével az információkezelés hatékonysága javítható. A kutatás tehát nem csupán eszközöket mutat, hanem azok használatára is javaslatot ad.

A projekt a kutatások elvégzése, az eredmények disszeminációja, az önkormányzatok szolgáltató szemléletének erősítése, és fenntarthatóságának növelése révén kíván hozzájárulni a KÖFOP-ban megfogalmazott ügyfélközpontú, szolgáltató állam kialakításának, valamint hatékony működtetésének fokozása végső célkitűzések eléréséhez.

A kutatás öt pilléren nyugszik. A legerősebb és egyben legjelentősebb pillér egy országos online felmérés (valamint az elérhető statisztikai adatok beszerzése). Egy 34 kérdéscsoportból álló online kérdőívet futtattunk le, mely a hármas kutatás vonatkozásában a települési önkormányzatok információgazdálkodására, adottságaira kérdez rá. Ezt egészíti ki 158 nyilvános KSH adat, valamint a 2011. és a 2001. évi népszámlálás számlálókörzeti adatainak feldolgozása (kutatószobai elemzés, geokódok). A teljes önkormányzati körre kiterjedő felmérésen túl 80 településen folytatunk le mélyinterjúkat a település vezetőivel (polgármester, jegyző, kabinetvezető, informatikus, településenként 1-3 fő). A 80 vizsgált település vonatkozásában elkészítjük azok informatikai modelljét. Ezek egyrészt a felmérésekből, másrészt webes kutatásokból építkeznek. A kutatások alapján elkészülnek a települések informatikai modelljei, amelyek állnak az infokommunikációs adottságok és alapadatok bemutatásából, az információs struktúra állapotfelméréséből, az információs csatornák, információs felületek elemzéséből, valamint az inklúzió kommunikációs szintű megvalósításának vizsgálatából. A településeket lakosságszám, földrajzi helyzet, funkció szempontjából reprezentatív minta alapján választottuk ki. Lakossági survey-t végzünk, ahol a lakosságnak az önkormányzatok felé irányuló tapasztalatait, elvárásait, kapcsolatának jellegét, a helyi közügyekben való részvétel iránti igényt és gyakorlatát, a pozitív és negatív tapasztalatait térképezzük föl. Azaz a survey az állampolgárok szemszögéből kutatja a lakosság bevonását, az információáramlást, a közösségek együttműködését, ebben az arra való lakossági igény, a jelenlegi tapasztalat és gyakorlat, illetve az elvárások szintjein. Az 1500 fős, reprezentatív mintán végzett felmérésben a hármas kutatás 5 kérdéskörrel képviselteti magát. Végül - utolsó pillérként - megvalósult a nemzetközi irodalom feldolgozása, mely egyelőre négy téma mentén fut: közérdekű és közérdeklődésre számot tartó adatok kezelésének legjobb gyakorlatai itthon és külföldön, közszolgálati kommunikációs stratégiák legjobb gyakorlatai itthon és külföldön, közszolgálati tudásmenedzsment legjobb gyakorlatai itthon és külföldön, illetve az idegen nyelvű irodalomban: CIO's role in public sector's information activites témakörben.

A 2017. február 17. és 2017. március 3-a között nyitva álló online felmérést a települések közel négyötöde töltötte ki. A válaszadó települések (2520[1]) lakosságszám, alapterület, elhelyezkedés, jogállás és adóerő-képesség szerinti eloszlása illeszkedett Magyarország településeinek (3178) megfelelő változók szerinti eloszlásához. (Ilyen felmérés, és ilyen kitöltési arány az önkormányzati kutatások történetében kimagasló.[2])

A kitöltésben összesen 4100 személy - önkormányzati munkatárs - vett részt, legtöbbször a jegyző egyedül, illetve a polgármester egyedül válaszolt.

Az önkormányzatok online megjelenése

Ebben a cikkben az önkormányzatok online megjelenésére vonatkozó első megállapításokat mutatjuk be.

A közösségi jelenlétnél 7 alapvető kérdést vizsgáltunk:

- Jelen van-e az önkormányzat közösségi webhelyen? (pl. Facebook, Twitter, Instagram)

- Hány követője van az önkormányzati Facebook oldalnak?

- Van-e az a polgármesternek, az önkormányzatnak, vagy a hivatalnak Twitter fiókja?

- Van-e az a polgármesternek, az önkormányzatnak, vagy a hivatalnak Instagram fiókja?

- Mire használják a közösségi webhelyeket? (pl. Facebook, Twitter, Instagram) (több válasz is megjelölhető)

- Figyelembe veszik-e a közösségi oldalakon megjelenő állampolgári jelzéseket, megjegyzéseket, kéréseket?

- Általánosságban mennyire figyelembe vehető hozzászólások érkeznek a közösségi webhelyeikre?

- 71/72 -

1. sz. ábra: Települések közösségi jelenléte (forrás: Belügyminisztérium, ÖFFK II. kutatások)

A 2645 válaszadó 39% jelezte, hogy valamilyen közösségi oldalon fent van. Az oldalak követőinek száma 2 és 33 234 fő között van, átlagosan 2536 követővel rendelkeznek. A közösségi jelenlét döntően a Facebookra vonatkozik. A polgármester, a hivatal vagy az önkormányzat elenyésző esetben (36 említés) számolt be Twitter fiókról, és (51 említés) Instagram fiókról.

2. sz. ábra: Állampolgári jelzések figyelembevétele a közösségi oldalakon (forrás: Belügyminisztérium, ÖFFK II. kutatások)

A közel ezer település 45%-a, amely közösségi oldalt is üzemeltet, figyelembe veszi az ott érkező állampolgári jelzéseket, ha azok értékelhető hozzászólások. Bár a válaszadóknak csak nagyon kis hányada (közel 6%-a) nyilatkozott úgy, hogy az ilyen helyen hagyott vélemények nagymértékben hasznosíthatók. Közel 1000 válaszadó szerint kis mértékben, illetve közepesen hasznosíthatók az ilyen vélemények, míg a fennmaradó másfélezer említés értékelhetetlennek nyilvánította azokat.