A veszélyhelyzeti, gazdaságvédelmi célú jogszabályok sorában április közepén került elfogadásra a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Reorg. I. rendelet). Néhány nappal később az országgyűléshez benyújtásra került az Európai Unió szerkezetátalakítási irányelvének implementációját szolgálni kívánó T/15993. számú törvényjavaslat, melyet az Országgyűlés 2021. május 26-i ülésnapján fogadott el. A Reorg. I. rendelet formálisan nem kötődött sem az Európai Parlament és a Tanács (EU) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló 2019/1023 irányelvéhez, sem az Európai Parlament és a Tanács a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2015/848 rendeletéhez, s vele együtt két további, ugyancsak a veszélyhelyzeti jogszabályok sorába illeszkedő, a fizetésképtelenségi jogot érintő további jogszabály került elfogadásra: a csődtörvény,[1] valamint a cégtörvény[2] egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet és a veszélyhelyzet során a felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítés eltérő szabályairól szól 181/2021. Korm. rendelet. A 2021. február 8. napjával kihirdetett, veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet mindhárom jogszabály hatályát a koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította, így az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzeti törvényi szabályok fenntartásának lehetősége a járványveszély elmúltáig fenntarthatóvá vált.
A három kormányrendelet magán viselte a veszélyhelyzeti jogalkotás jellemzőit: szemben a szerkezetátalakítási törvény tágabb személyi hatályával és a kapcsolódó jogszabályok széles körű harmonizációs igényével nem tartós megoldások kialakítására törekedtek, hanem a Cstv.-vel való alapvető összhang megteremtésére, szükség szerint a Cstv. szabályainak mint mögöttes szabályoknak felhívásával. A szerkezetátalakításról és az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló, 2022. július 1-jén hatályba lépő 2021. évi LXIV. törvény kihirdetése után került elfogadásra a kormány 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelete,[3] mely a korábbi jogszabályok hatályon kívül helyezése mellett egyrészt újra szabályozta a Reorg. I. rendeletben szabályozott kérdéseket, a vállalkozások reorganizációját, másrészt inkorporálta a 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendeletben[4] és a veszélyhelyzet során a felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítés eltérő szabályairól szól 181/2021. Korm. rendelet szabályait.[5]
A szabályozás és az újraszabályozás célja az volt, hogy az irányelv és a szerkezetátalakítási törvényjavaslat szabályozási modelljének egyes fő elemeire tekintettel, a kifejezetten átmeneti szabályozás igényével a szerkezetátalakítási törvény hatályba lépését megelőzően - sőt, azzal párhuzamos szabályozást teremtve - a Covid-19 pandémia hatásainak következtében fenyegető fizetésképtelenséggel szembesülő vállalkozások számára nyújtson eljárási lehetőséget a csőd elkerülésére. A reorganizáció mint a fizetésképtelenségi jog sajátos intézménye a Reorg. I. rendelettel jelent meg jogunkban, olyan megoldásként, mely jellegét tekintve inkább a csődjogi szabályokhoz áll közelebb: a kormányrendelet célja, ahogy a csődjogi szabályokéi is az, hogy a vállalkozások - moratórium és más intézkedések révén, az átmeneti és új finanszírozás speciális védelmének biztosítása mellett - lehetőséget kapjanak fizetőképességük helyreállítására.
A Reorg. II. rendelet nemcsak koherensebb szabályozást vezetett be, de számos eljárási pontosítást is hozott, mely jogszabály a gyakorlati alkalmazását könnyíti meg. A veszélyhelyzeti reorganizációra vonatkozó és kapcsolódó szabályok a veszélyhelyzet megszűntét követő, átmeneti időszakban való tovább éleséről a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 48-77. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket, melyek főszabályként a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lépnek majd hatályba. Ennek konkrét napját a törvény felhatalmazása alapján a miniszterelnök a Magyar Közlönyben közzé tett határozatával állapítja majd meg.[6]
A Reorg. I. és a Reorg. II. rendelet - tudatosan, a "szerkezetátalakítás" kifejezést a törvény számára fenntartva - következetesen reorganizációról beszél: e fogalom alatt olyan, gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárást ért, amelynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességének javítása és ezzel további működésének biztosítása.
Ehhez két eljárási módozatot kínál: az egyik az - alapesetnek számító, bizalmi jellegű - nem nyilvános eljárás, ahol az eljárás megindításáról szóló végzés nem kerül közzétételre, és a reorganizáció csak az eljárásba bevont, értelemszerűen a legnagyobb hitelezőkre terjed ki. A rendelet erre az eljárásra nézve részletes szabályokat állapít meg, míg a másik eljárásmódra, a Cég-
- 24/25 -
közlönyben meghirdetésre kerülő, valamennyi hitelezőre kiterjesztett nyilvános eljárásra a rendeletben meghatározott kivételekkel a Cstv. szabályait rendeli irányadónak.
A reorganizáció olyan polgári nemperes eljárás, melynek lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel, s ahol a jogi képviselet kötelező, az eljárásban pedig nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, felfüggesztésnek, beavatkozásnak és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti költségkedvezmény engedélyezésének. A rendelet a vállalkozások reorganizációja körében az alapvető fogalmakon túl megállapítja a reorganizáció kezdeményezésének feltételeit, tilalmi eseteit, kötelezővé teszi az eljárásban a reorganizációs szakértő közreműködését, megállapítja a reorganizációs eljárás kezdeményezésének és az eljárás megindításának feltételeit, a reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatára és a moratóriumra vonatkozó szabályokat, az eljárás lefolytatásának menetét és befejezését, az eljárás megszüntetésének esteit, a reorganizációs terv végrehajtásával összefüggő kérdéseket, szól továbbá és a reorganizációs tervhez kapcsolódó állami intézkedésekről, s ahogy arra már utaltunk, a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó specifikus szabályokról is.
A Cstv. eltérő alkalmazásáról szóló rész körében lényeges rendelkezés, hogy a Cstv. 27. § (2b) bekezdése[7] alapján csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege - kamatok és járulékok nélkül számítva - meghaladja a négyszázezer forintot. Az alapvetően a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolására vonatkozó Cstv. 27. §-ának a nyilvános reorganizációs eljárásra való alkalmazásával a rendelet lehetővé teszi, hogy a reorganizáció részeként sor kerüljön az ún. leválasztásra, azaz az adós vagyona egy, önállóan működőképes részének leválasztásával szétválás útján kiválással létrejövő gazdasági társaság formájában való működtetésre - feltéve, hogy az adósra vonatkozó anyagi jogszabály ezt lehetővé teszi.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
