(1) A Prague Rules (Rules on the Efficient Conduct of Proceedings in International Arbitration, a továbbiakban: Prague Rules vagy Szabályzat) hivatalos aláírására 2018. december 14-én került sor Prágában, mintegy négyévnyi előkészítő munkát követően. Vajon a választottbíróság tengerében az alábbiakban bemutatandó Szabályzat a köteleket megbízhatóan rögzítő vitorláscsomóként, vagy a bajbajutottak számára a túlélésre esélyt adó mentőövként szolgál? A továbbiakban erre is keressük a választ.
Jelen rövid írásban a Szabályzat legfontosabb sajátosságait szeretnénk összefoglalni, jelezve, hogy a Szabályzattal kapcsolatban gyakorlati tapasztalatok nem állnak még rendelkezésre, és a vonatkozó szakirodalom is elsődlegesen a Prague Rules leírására, jövőbeni esetleges hatásának elemzésére koncentrál.
A Szabályzat - amely lényegében a nemzetközi választottbírósági eljárások tekintetében ajánlásnak tekinthető - célja a bizonyítás felvételének, illetve a választottbírósági eljárás hatékony lefolytatásának szabályozása. Ennek megfelelően a Szabályzat hozzájárulhat ahhoz, hogy a választottbírósági eljárás minél hatékonyabb módon, a bizonyítási eljárás lehetőség szerint gyorsabban és célorientáltan kerüljön lefolytatásra. A Prague Rules jelenleg angol, portugál, orosz, spanyol, kínai, észt, litván és lett hivatalos fordításban áll rendelkezésre. A Szabályzatot egy negyvenhat főből álló nemzetközi munkacsoport dolgozta ki, melyben nagyon jelentős szerepet vállalt a cseh Alexander Belohlavek jogászprofesszor és ügyvéd. Magyar részről a munkacsoport tagja Antal József ügyvéd volt.
(2) A Szabályzat célja valóban a nemzetközi választottbírósági eljárások hatékonyabbá tétele. Természetesen a Szabályzat nem kötelező erejű, elsődlegesen iránymutatásul szolgál. A választottbírósági eljárásban vitában álló felek és a választottbírósági testület dönthet úgy, hogy alkalmazni kívánja a Prague Rules-t az eljárás során, de születhet kifejezetten a Szabályzat kizárását kimondó megállapodás is. Természetesen a Prague Rules egy adott választottbírósági intézmény (pl. ICC, LCIA) választottbírósági eljárási szabályzatának kiváltására, helyettesítésére nem alkalmas.
Maga a Szabályzat preambuluma is hangsúlyozza, hogy a Prague Rules alkalmazásával a választottbírósági testület lényegesen aktívabb szerephez jut a választottbírósági eljárás irányítása, menedzselése vonatkozásában. A Szabályzattal kapcsolatos első észrevételek szerint a Prague Rules szemléletében sokkal inkább a kontinentális szemlélet érvényesül a Common Law bizonyítási rendszeréhez képest. Egyes szerzők - pl. Michal Kocur szerint - a Prague Rules szabályai kifejezetten a kontinentális bizonyítási rendszereket követi (Kocur, Michal: Why Civil Law Lawyers Do Not Need the Prague Rules. Linkedin.hu, 2018. 06. 20.) Ennek megfelelően a Prague Rules a sok tekintetben common law sajátosságokat követő International Bar Association Rules on the Taking of Evidence in International Arbitration (a továbbiakban: IBA Rules) alternatívája lehet [Kecskés László - Lukács Józsefné (szerk.): Választottbírók könyve. HVG-ORAC, Budapest. 2012. 369-380.]. Olvasható olyan vélemény angolszász szerzőktől, mely szerint egyelőre nyitott kérdés az, hogy a Prague Rules az angolszász jogi kultúrákban kifejezetten beágyazódott, de a nemzetközi választottbírósági eljárásokban is bevett IBA Rules felváltására alkalmas-e (Javin-Fisher, Rob - Saluzzo, Erika: Prague Rules on evidence in international arbitration: a viable alternative to the IBA Rules? Humphries Kerstetter LLP, London, 2019.).
A Prague Rules az alábbi tizenkét cikkben (article) szabályozza a hatékony választottbírósági eljárást: Application of the Prague Rules; Proactive Role of the Arbitral Tribunal; Fact finding; Documentary evidence; Fact Witnesses; Experts; Iura Novit Curia; Hearing; Assistance in Amicable Settlement; Adverse Inference; Allocation of Costs; és Deliberations.
Miként a fenti cikkek elnevezéséből is látható - utalva a korábban írtakra - önmagában a Prague Rules valóban nem alkalmas arra, hogy kiváltson, felváltson egy választottbírósági eljárási szabályzatot, azonban annak megfelelő kiegészítéseként szolgálhat az eljárás eredményes lefolytatása érdekében, így hozzájárulhat adott esetben egy még hatékonyabb választottbírósági eljárás lefolytatásához. A fent felsorolt cikkekhez - a Szabályzat lényegének bemutatása érdekében a teljesség igénye nélkül - az alábbi észrevételeket fűzzük.
Application of the Prague Rules. A Szabályzat - természetéből és soft law jellegéből adódó módon - kizárólag a felek megállapodása vagy a választottbíróság döntése alapján kerülhet alkalmazásra. Kiemelendő, hogy van arra is lehetőség, hogy a Szabályzatnak csak egyes részei nyerjenek alkalmazást. Ennek gyakorlati megvalósítása a Prague Rules összetettségére is figyelemmel különösnek érdekesnek bizonyulhat. A Szabályzat rögzíti továbbá azt is, hogy alkalmazása során természetesen minden esetben figyelemmel kell lenni az adott ügyre irányadó lex arbitrii-re, továbbá az alkalmazandó eljárási szabályokra és a felek egyéb megállapodására.
Proactive Rule of the Arbitral Tribunal. A Prague Rules lényege alapvetően ezen cikk címével foglalható össze. A Szabályzat tényleges célja valóban az, hogy a választottbírák számára proaktív lehetőséget adjon az eljárás irányítására. Ebben a cikkelyben ez az ún. case management conference (előkészítő egyeztetés) intézményében kerül kifejtésre. A case management conference lényege - mely fogalmat sok neves nemzetközi választottbírósági intézmény eljárási szabályzata is ismer és alkal-
- 9/10 -
maz -, hogy a választottbírósági testület megalakulása és az ügy alapvető iratainak megismerése után a felek jelenlétében megbeszélést tart. Ennek során felállításra kerül egy, az eljárás további részeire irányadó, határidőket tartalmazó menetrend, tisztázásra kerül, hogy mi az a jogi igény, amelyet a felek érvényesíteni kívánnak, melyek a felek által egyezően elfogadott vagy vitatott tények, és melyek azok az alapvető jogi indokok, melyeken a felek által érvényesíteni kívánt igények nyugszanak. A case management conference alkalmával (vagy az eljárás során később) lehetőség van arra, hogy a választottbíróság tájékoztassa a feleket a fenti kérdésekkel kapcsolatos előzetes véleményéről (preliminary view). Itt lehetőség van egyebek mellett arra, hogy a választottbíróság állást foglaljon, megítélése szerint mely tényekben van egyetértés a felek között, melyeket vitatnak, ezek igazolására a választottbíróság milyen bizonyítási típusokat tartana szerencsésnek, illetve, hogy mi az előzetes álláspontja a felek által támasztott jogi érvekről.
Lényegében a választottbíróság itt előzetesen - vélhetően szintén az eljárás hatékony lefolytatása érdekében - bizonyos, az ügy érdemét érintő, akár az ítélet tartalmára is kihatással bíró kérdésben nyilvánít véleményt még az eljárás folyamán. Éppen ezért jelentős garanciális szabály az, hogy ilyen jellegű előzetes véleményadás a választottbíróság részéről önmagában nem tekinthető a választottbírói függetlenség vagy pártatlanság hiányára (lack of independence or impartiality) vonatkozó bizonyítéknak és önmagában nem szolgálhat a kizárás alapjául. Figyelembe véve a választottbírói függetlenséggel és pártatlansággal kapcsolatos nagyon széles körű nemzetközi gyakorlatot, nem zárható ki az, hogy konkrét választottbírósági ügyben egy, a fentiek szerinti preliminary view esetében valamelyik fél mégiscsak kezdeményezni fogja a kizárási eljárást a választottbíróval szemben. Ekként levonható az a következtetés, hogy a Prague Rules eme részének alkalmazása befolyásolni fogja a választottbírói kizárással (challenge of arbitrator) kapcsolatos nemzetközi gyakorlatot, és az is lehet, hogy a választottbírói összeférhetetlenségre irányadó, ma már széles körben alkalmazott, az IBA által kidolgozott és közzétett IBA Guidelines on Conflicts of Interest in International Arbitration is a jövőben ennek megfelelően módosításra kerül [Kecskés László - Lukács Józsefné (szerk.): Választottbírók könyve. HVG-ORAC, Budapest. 2012. 358-369.].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
