Hírek (IJ, 2004/1., (1.), 37-38. o.)

Az Európai Unió Bizottsága ajánlás-tervezetet tett közzé a gyermekek és az emberi méltóság védelméről.

Az ugyanebben a témában született 1998. évi tanácsi ajánlás megvalósulásának második, 2003 decemberében elfogadott értékelő jelentés eredményei alapján a Bizottság szükségesnek tartja egy kiegészítő ajánlás elfogadását. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, az iparági szereplőket és más érintetteket, valamint a Bizottságot, hogy az elektronikus média és az Internet területén erősítsék a gyermekek és az emberi méltóság védelmét. A jogellenes, ártalmas és nem kívánatos tartalmak elleni védekezés a tervezet szerint továbbra is a jogalkotó, az iparági szereplők és a szülők együttműködését teszi szükségessé. A jövőben mind mennyiségileg (több káros tartalom), mind minőségileg (új platformok, új módszerek) új kihívásokra kell reagálni. Az ajánlás-tervezet az audiovizuális tartalmakkal kapcsolatban platformtól függetlenül fogalmaz meg követelményeket. A tervezet foglalkozik többek között a helyreigazítási jognak minden platformra való kiterjesztésével, az érintettek tájékoztatásával, a hasznos tartalmak használatának előmozdításával, valamint a diszkrimináció tilalmával. A tervezet szövege elérhető a http://europa.eu.int/comm/avpolicy/legis/key_doc/legispdffiles/com04-341-en.pdf oldalon. (EU Portál)

A Bizottság közzétette a "Televíziózás határok nélkül" irányelv reklámszabályozásával kapcsolatos értelmezését.

Az új reklámtechnikák (mint az osztott képernyős reklám, az interaktív reklám és a virtuális reklám), valamint az új reklámozási módszerek (mint a termékelhelyezés) a televíziós irányelv reklámszabályozásával kapcsolatban komoly értelmezési nehézségeket vetnek fel. Ezekre a nehézségekre a televíziós irányelv elmúlt évi felülvizsgálatához kapcsolódó konzultációban is sok érintett felhívta a Bizottság figyelmét. A Bizottság most kiadott közleménye arra mutat rá, hogy a hatályos szabályozás és a változó reklámozási gyakorlat egymással összhangba hozható, amennyiben a gyakorlat megfelel az irányelvnek a közérdek védelmére irányuló célkitűzésnek. A közérdek védelmét szolgálja például a szerkesztői és üzleti tartalom elválasztásának követelménye, a túl sok reklámmal szembeni védelem, valamint az audiovizuális művek integritásának védelme. A közlemény az Európai Bíróság gyakorlatával összhangban megállapítja, hogy egy reklámozási technika vagy módszer tilalmának csak akkor van helye, ha erre vonatkozóan az irányelv kifejezett rendelkezést tartalmaz. A közlemény rámutat arra is, hogy az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára a joghatóságuk alatt álló szolgáltatókra vonatkozó szigorúbb és/vagy részletesebb szabályok meghatározását. A bizottsági közlemény célja végső soron a jogbiztonság erősítése és a televíziós irányelv alapelveinek teljes körű érvényesítése. A közlemény szövege elérhető a http://europa.eu.int/comm/avpolicy/legis/key_doc/legispdffiles/com04-int-c102-en.pdf oldalon. (EU Portál)

Az Európai Unió március 22-én csatlakozott az Európa Tanács azon egyezményéhez, amely létrehozta az online-szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok előzetes bejelentésének nemzetközi rendszerét.

A 108. számú európa tanácsi egyezmény célja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályozásával kapcsolatban a lehető legnagyobb átláthatóság és koherencia megteremtése annak érdekében, hogy a tagállami jogszabályok indokolatlanul ne korlátozzák a más államokban nyújtott szolgáltatásokat. A bejelentési rendszer lehetővé teszi, hogy az egyezményben részes tagállamok észrevételeket tegyenek más tagállamoknak az online-szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-tervezeteire. Hosszabb távon a rendszer elősegíti a jogszabályok széles körű összehangolását. Az ET tagállamain kívül a megfigyelői státusszal rendelkező államok (mint az Egyesült Államok, Kanada, Japán vagy Mexikó), valamint az Európai Közösség is csatlakozhat az egyezményhez. A bejelentési rendszer az Európai Unió bejelentési irányelvére (98/34/EK) támaszkodik, amely szintén a szabályozási folyamatok átláthatóvá tételét szolgálja. (EU Portál)

Az Európai Bizottság a közös jogkezelő szervezetek tevékenységének közösségi szintű szabályozását javasolja.

A Bizottság által nyilvánosságra hozott, a szerzői és szomszédos jogok érvényesítését vizsgáló közlemény egyik legfontosabb következtetése, hogy sürgősen harmonizálni kell a közös jogérvényesítést, különösen a közös értékesítést végző szervezetekre vonatkozó tagállami jogszabályokat. A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a közösségi szabályozás tartalmával kapcsolatban. A közlemény másik fontos megállapítása szerint a digitális jogkezelő rendszerek (Digital Right Management, DRM) bevezetése előtt biztosítani kell e rendszerek interoperábilitását, valamint minden érintett - ide értve a fogyasztókat is - általi elfogadottságát. A közlemény megfogalmaz néhány javaslatot a művek felhasználásának közösségi szintű engedélyezésével kapcsolatban. A közlemény a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban végzett kutatáson alapul. Az egységes belső piacért felelős biztos, Frits Bolkestein szerint "egyszerűbbé kell tenni a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok értékesítését, annak érdekében, hogy ezen a területen is kialakuljon a valódi belső piac. A jogtulajdonosoknak és a piaci felhasználóknak ésszerű és modern jogérvényesítésre van szükségük." A biztos szerint a közösségi szerzői jogra alapozva ki kell dolgozni a hatékony, az új kihívásokra választ adó jogérvényesítés lehetőségeit, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a jogtulajdonosok és a felhasználók érdekeinek összhangjára. A közlemény szövege elérhető a http://www.europa.eu.int/comm/internal_market/en/intprop/docs/index.htm címen. (EU Portál)

Az Európai Unió Bizottsága eljárást kezdeményez a közös jogkezelő szervek ellen a zeneművek online felhasználásával kapcsolatban.

A Bizottság tizenhat, a zeneszerzők - és nem a kiadók - nevében eljáró közös jogkezelő szervezetet figyelmeztetett, hogy az általuk kötött ún. Santiago-megállapodás a közösségi versenyjogba ütközik. A megállapodás alapján az egyes jogkezelők az üzleti online-felhasználók részére az általuk képviselt teljes területre és teljes zenei választékra vonatkozóan általános felhasználási engedélyt adhatnak. A Bizottság szerint az Internet határokon átlépő jellege és a digitális formátum nehezen egyeztethetők össze a felhasználási engedélyek eredeti, teljes egészében nemzeti eljárásokra alapozott kiosztásával. A Santiago-megállapodás az üzleti felhasználók választási lehetőségeit a monopol helyzetben levő nemzeti jogkezelők útján történő engedélyszerzésre korlátozza. Ez megakadályozza az online környezettel együtt járó új lehetőségek kihasználását. A Bizottság szerint a nemzeti jogkezelő szer-

- 37/38 -

vezetek közötti verseny hiánya akadályozza a belső piac kiteljesedését, veszélyezteti az online zenei piac hatékonyságát, és végső soron hátrányosan érinti a fogyasztókat. A jogkezelő szerveknek két és fél hónapon belül kell választ adniuk a bizottsági kifogásokra. (EU Portál)