2021. március 1-jével lépett hatályba a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.[1]). Az új törvény szabályait a hatályba lépést követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.[2] Ezzel az aktussal a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény és egyúttal maga a munkaügyi hatóság elnevezés is az állami felügyelet jogtörténeti szabályai közé sorolódott. A névváltozás ellenére a továbbra is a kormányhivatal illetékes osztályának kormánytisztviselője jár el az új foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogkörében.
Jelen cikkünkben azt kívánom bemutatni, hogy az új jogszabály milyen mértékben változtatta meg az új elnevezésű hatóság hatáskörét és intézkedéseit. A törvény elfogadását és hatályba lépését követő, hivatalos kommunikáció a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt alkalmazandó, újszerű szankciót hangsúlyozta.[3] A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása elnevezésű kormányzati dokumentum ugyanis előirányozta, hogy a "szankcionálás, a büntetési tételek emelése komoly ösztönző lehet a feketemunka csökkentésére. Úgy kell azonban a büntetési tételeket megszabni, hogy az ne legyen kontraproduktív, ne korlátozza érdemben a gazdaságot, illetve növelje a tisztességes munkáltatók versenyképességét."[4]
Megjegyzendő, hogy a fentiekben hivatkozott foglalkoztatáspolitikai dokumentum előirányozta a be nem jelentett munkavállalás mérését is, mivel "ahhoz, hogy a fekete gazdaságot és a be nem jelentett munkavállalást visszaszoríthassuk, a jelenleginél pontosabb információkra van szükség." Vélelmezhetően ennek érdekében 2021. április hónapban egy, a feketemunka hosszú távú szociális hatásait bemutató tanulmány megírására közbeszerzési kiírást tettek közzé,[5] amely ilyen módon nem megelőzte, hanem utólag igazolhatja a már elfogadott és 2021. március 1-jével hatályba lépett, új jogszabályi környezet megfelelőségét.
1. Az állami felügyelet szabályozásának történetéből
2. A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés jogszabályi háttere
3. A hatóság ellenőrzési hatásköre
4. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által alkalmazható intézkedések és szankciók
5. A be nem jelentett foglalkoztatás foglalkoztatás-felügyeleti szankciója és jogkövetkezményei
6. A rendezett munkaügyi kapcsolatok
7. Összegzés
Az 1990-es évek derekán léptek hatályba a munkavédelemről és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvények.[6] Jelentőségük abban mérhető, hogy a munkavállalók egészségét, fizikai és munkajogi biztonságát védő szabályok megtartásának felügyelete és kikényszerítése, a feketefoglalkoztatás kiszűrése érdekében az állam biztosította a hatósági ellenőrzés feltételeit, megalkotta a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés szabályait és működtette az ellenőrzést végző szervezetet.
Az állami felügyelet működtetésének nemcsak hatékonysági indoka volt, hanem nemzetközi kötelezettségvállaláson is alapult. Hazánk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet[7] (a továbbiakban: ILO) tagjaként több munkavédelmi témájú egyezményt ratifikált és hirdetett ki törvény formájában. Ezek közül az iparban és a kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. számú,[8] valamint a mezőgazdasá-
- 59/60 -
gi munkaügyi ellenőrzésről szóló 129. számú[9] egyezményekből fakadnak kötelezettségek. Az egyezmények előírják, hogy a tagállamnak megfelelő és alkalmas felügyeleti rendszert kell fenntartania a munkavállalók biztonságára, egészségére és munkakörnyezetére vonatkozó törvények és rendeletek betartása érdekében. A 81. számú ILO-egyezmény 3. cikke szerint a munkaügyi felügyeleti rendszer feladata:
- "biztosítani azoknak a törvényes rendelkezéseknek az érvényre juttatását, amelyek a munkafeltételekre és a munkát végző munkavállalók védelmére vonatkoznak; ilyenek a munkaidőre, a bérekre, a biztonságra, az egészségügyi és szociális ellátásra, a gyermekek és fiatalkorúak foglalkoztatására és az ezzel összefüggő ügyekre vonatkozó rendelkezések, amennyiben az ilyen rendelkezések munkaügyi felügyelők útján érvényre juttathatók;
- technikai információt és tanácsadást nyújtani a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a törvényes rendelkezések betartásának leghatékonyabb módozatairól."
Állami kontrollnak kell tehát érvényesülnie a munkaviszony meghatározott elemei vonatkozásában, a munkavállaló különös jellemzőire, illetve a munkavégzés körülményeire tekintettel. A ma hazánkban működő munkafelügyeleti rendszer - a most tárgyalandó módosítás ellenére - nem egységes, hanem feladatai és hatásköre tekintetében osztott. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását külön a munkavédelem területére létrehozott felügyeleti szerv (hatóság) segíti és ellenőrzi, a foglalkoztatás garanciális tartalmi elemeit rögzítő szabályok betartásának ellenőrzése pedig a munkaügyi hatóság feladata. Ez a kettőség tovább nehezedik azáltal, hogy az "egyszerű Állam" kormányprogramja ellenére továbbra is indokolatlan párhuzamos hatósági jogkörök maradtak fenn.[10]
Előzetesen érdemes azt rögzíteni, hogy az Fftv. nemcsak a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok állami felügyeletére tartalmaz alapvető szabályokat, hanem részben a foglalkoztatás elősegítését szolgáló rendelkezések is helyet kaptak benne. Ez azonban nem járt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény egészének hatályon kívül helyezésével. Egyes rendelkezései továbbra is a hatályos jog részét képezik.
Az új jogszabályi környezet kissé megnehezíti az előírások közötti eligazodást, ugyanis a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és intézkedés konkrét szabályait az új törvény nem tartalmazza. Ezeket a rendelkezéséket más, kapcsolódó törvényekben és kormányrendeletben találhatjuk meg.
Az Fftv. meglehetősen szűkszavú, mert mindösszesen öt szakasza tartalmaz szabályokat. A törvényi definíció szerint a hatósági ellenőrzés célja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartása.[11] Az ún. minimukövetelményeket azonban már a végrehajtására kiadott, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) tartalmazza.
A hatósági ellenőrzés és eljárás speciális szabályait egyetlen paragrafusban találhatjuk, mivel a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket háttérjogszabályként az általános közigazgatási rendtartás szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rögzíti.
A foglalkoztatók számára különösen fontos közigazgatási szankciókat talán a legnehezebb beazonosítani, ugyanis az irányadó rendelkezéseket három jogforrásból kell "összerakni". Az Fftv.-n és a végrehajtására kibocsátott Korm. rend.-en kívül egy "régen elfeledett törvény",[12] a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szancióstv.[13]) szabályait is megfelelően kell alkalmazni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
