A közösségi oldalak használata mindinkább részévé válik mindennapjainknak, ezeken keresztül tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, képeket, videókat töltünk fel, cikkeket és más tartalmakat osztunk meg egymással vagy éppen a közösségi oldalakon keresztül kínált alkalmazásokat veszünk igénybe. Sokan és gyakran használjuk az internet kínálta új lehetőségeket, rendszerint azonban anélkül, hogy kellően végiggondolnánk a használat hosszabb távú, illetve esetleg közvetett következményeit. A problémát leggyakrabban az okozza, hogy a publikussá váló információk kikerülnek az ellenőrzésünk alól és később, amikor valamilyen megfontolásból ezeket az információkat már nem szeretnénk közszemlére tenni, nincs visszaút. A felhasználókban talán fel sem merül, hogy a céges autóval elkövetett gyorshajtással vagy egy betegszabadság alatti karibi nyaralással kapcsolatban a közösségi médiában közzétett képek, bejegyzések, illetve meggondolatlanul közzétett "bennfentes" információk[1] milyen súlyos munkajogi következményekkel is járhatnak.
A közösségi oldalak használatát követő statisztikák szerint a Facebook több mint 3,6 millió felhasználóval büszkélkedhet jelenleg Magyarországon, ami a teljes népesség 36,23%-ának felel meg.[2] Az iwiw-nek pedig - saját adatai szerint - 4,6 millió regisztrált felhasználója van.[3] Egy, a közelmúltban publikált, a 18-64 év közötti korosztály körében végzett felmérés szerint a közösségi oldalakon regisztrált felhasználók jelentős része (56%-a) napi szinten megfordul az általa használt közösségi oldalon, sőt a megkérdezettek 20%-a munkahelyén sem mond le az interneten keresztül elérhető közösségi élményről.[4] A statisztikai adatok jól mutatják, hogy olyan társadalmi jelenségről van szó, amelynek jogi aspektusait is különösen komolyan kell venni.
A közösségi oldalak fogalmát sokféleségük és az állandó fejlődés miatt nehéz pontosan és időtállóan meghatározni. Ha mégis kísérletet kívánunk tenni egy általánosan elfogadható definíció megtalálására, akkor az alábbi meghatározás jó kiindulópontot jelenthet: a közösségi oldalak "[...] azok a webalapú szolgáltatások, amelyek egy lehatárolt rendszerben publikus vagy részben publikus profil létrehozását, egy ismerősökből álló lista összeállítását és az azokkal való kapcsolatfelvételt, valamint mindezen kapcsolatok és mások kapcsolatainak megtekintését teszik lehetővé."[5]
A közösségi oldalak sajátja, hogy információkat teszünk közzé magunkról vagy tesznek közzé rólunk, amelyek szűkebb vagy szélesebb kör számára láthatók és elérhetők. Éppen ebből, a szinte korlátlanul hozzáférhető információkból fakadhatnak olyan új jogi problémák, amelyek kezelése sokszor feszegeti a meglévő jogszabályi kereteket.
A közösségi oldalak által támasztott jogi kihívásokat eddig elsősorban az adatvédelem szemszögéből vizsgálták.[6] A közösségi oldalak használatából eredő jogi természetű problémák kiindulópontját az adatvédelem, a magánszféra védelme és az információs önrendelkezés kérdéskörei jelentik. Az adatvédelmi megközelítést indokolja, hogy az ezzel kapcsolatos jogi kérdések eldöntése jelenti sokszor az első próbatételt, és az ezekre adott válaszok jelentősen befolyásolják a második körben jelentkező jogi problémák irányát és az esetleges jogviták kimenetelét, legyen szó akár munkajogi, akár polgári jogi vagy éppen versenyjogi jogsértésről. A közösségi oldalak használatához kapcsolódó adatvédelmi kérdésekről több ajánlás is született, amelyek figyelembevétele segíthet abban, hogy a jelen cikkben tárgyalt munkajogi problémák jelentős része is megelőzhető vagy legalább hatékonyan kezelhető legyen. Ezen ajánlások közül kiemelést érdemel a berlini Telekommunikációs Adatvédelmi Munkacsoport ún. Római Nyilatkozata[7] vagy a 29. cikk alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport 5/2009. számú véleménye az internetes ismeretségi hálózatokról.[8] Magyarországon pedig az adatvédelmi biztos a honlapján külön oldalakat szentelt a közösségi oldalakhoz kapcsolódó jogi kérdéseknek.[9]
Felvetődik azonban a közösségi oldalak használatának mindennapi életünket szintén jelentősen befolyásoló más aspektusa is, amely természetesen nem független a magánszféra védelmétől. A jelen cikk azt a jelenséget igyekszik megragadni, miszerint a közösségi oldalakon - általunk vagy rólunk - megjelenített tartalmak, adatok, információk gyakran sötét (de legalábbis szürke) fellegekként gyülekeznek munkaviszonyunk egén. Kevésbé költőien megfogalmazva arról van szó, hogy a közösségi oldalakon rólunk vagy velünk kapcsolatban megjelent információk negatívan befolyásolhatják elhelyezkedési esélyeinket vagy akár munkahelyünk elvesztéséhez is vezethetnek. Jelen cikkben felvetett probléma nem pusztán spekulatív: érdemes körülnéznünk a világban és láthatjuk, hogy a közösségi oldalak használata által generált munkajogi problémák nem csak az elmélet világában, hanem a bírósági tárgyalótermek valóságában is léteznek. Az Egyesült Államokban például - a híradások szerint - több peres eljárás is indult amiatt, hogy a munkáltatók a közösségi oldalakon szerzett értesülések alapján szánták el magukat munkajogi lépések megtételére.[10] A munkáltatók oldalán megjelenő igény, miszerint a kiválasztás során, illetve később, a munkaviszony tartama alatt minél többet kívánnak megtudni a jelentkezők, illetve a munkavállalók internetes megjelenéséről, különösen a közösségi médián keresztül magukról közvetített képről, oda vezet, hogy - a munkáltatók általi ad hoc keresgélést[11] felváltva - megjelennek az erre specializálódott cégek a piacon.[12]
A fentiek alapján természetesen adódik a kérdés: Magyarországon milyen következményei lehetnek a felelőtlen internethasználatnak, a túlzott kitárulkozásnak, az óvatosság hiányának? Felkészültünk-e azokra a kihívásokra, amit az internet nyújtotta új lehetőségek hoznak magukkal a munka világában? Egyáltalán fel lehet ezekre készülni?
Jelen cikkben tehát az interneten (ezen belül is elsősorban a közösségi oldalakon) akarva vagy akaratlanul közzétett személyes adatok[13] által a munkajog területén (esetlegesen) előidézett problémákkal foglalkozom.
A technikai fejlődés révén a munkáltatók egyre gyakrabban szembesülnek olyan új kihívásokkal, amelyeket a munkajog hagyományos eszközeivel nehéz kezelniük, hiszen a jogszabályok időbeli alkalmazkodóképessége korlátozott, és az új jelenségek megjelenése, valamint az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás (beleértve akár a munkáltatói belső szabályok alakulását is) és a gyakorlat kialakulása soha nincs (és nem is lehet) szinkronban egymással. A korábbi években a munkavállalók munkahelyi számítógép-használatával kapcsolatos egyes kérdések jelentettek komolyabb kihívásokat (pl. munkáltató számítástechnikai eszközeinek magáncélú használata, munkavállalók e-mail forgalmának vagy internetes böngészésének ellenőrzése stb.). Ebben a körben - ha nem is minden részletre kitérően - mára a joggyakorlat többé-kevésbé beérni látszik.[14] Megpihenni azonban nem lehet, mert az újabb kihívások (amelyek közül jelen cikkben elsősorban a közösségi oldalakra koncentrálok), ismételten nehéz feladat elé állítják a jogalkalmazókat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
