Az önkormányzatok, mint ajánlatkérők könnyen besétálhatnak az esélyegyenlőség megsértésének csapdájába. E cikk abban kíván segítséget nyújtani, hogy felhívja a figyelmet a leggyakoribb veszélyekre.
Az esélyegyenlőség a Kbt. olyan lényeges alapelve, melynek biztosításáról az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a közbeszerzési eljárás lefolytatása során. A közbeszerzési eljárás alapelvei a Kbt. 2. §-ában expressis verbis felsorolásra kerülnek, de ezen túlmenően a Kbt. tételes jogi rendelkezéseiben is megjelennek. A Kbt. 3. §-a az alapelveknek szubszidiárius jelleget tulajdonít. Eszerint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban és a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A bíróságok, valamint Közbeszerzési Döntőbizottság egységes álláspontja szerint a Kbt. egyes speciális rendelkezéseit az alapelvekre figyelemmel kell vizsgálni. Ebből következően az alapelvek szerinti jogsértés megállapításáról közvetlenül csak abban az esetben lehet beszélni, ha a jogsértés a tételes jogi rendelkezésekben nem képezhető le maradéktalanul. Ha viszont a vizsgált magatartás nem ütközik a Kbt. valamely konkrét rendelkezésébe, akkor az alapelvekre, mint generálklauzulára történő hivatkozás indokolt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában[1] megállapította, hogy az esélyegyenlőséget akkor biztosítja az ajánlatkérő, ha valamennyi, a közbeszerzési eljárással megvalósítani kívánt beszerzésben érdekelt ajánlattevő azonos feltételekkel részt tud venni az eljárásban, az alkalmasság követelményrendszere a beszerzés tárgyával összhangban határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajánlattevők alkalmasnak minősülnek a szerződés teljesítésére, és egyetlen ajánlattevő sem kerül indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe.
A Kbt. és a döntőbizottsági gyakorlat azt mutatja, hogy az önkormányzatoknak különösen a közbeszerzési eljárás két kiemelt szakaszában: az eljárást megindító felhívás és dokumentáció elkészítése, majd a beérkezett ajánlatok értékelése során kell ügyelniük az esélyegyenlőség megtartására.
A felhívás és a dokumentáció elkészítésével kapcsolatban az ajánlatkérő kulcsfeladata továbbá a felhívás olyan precíz megfogalmazása, hogy a megadott információk alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek megfelelő ajánlatot. Az eljárást megindító felhívásban maghatározott információkra tekintettel a gazdasági szereplőknek egyrészt fel kell tudni mérni, hogy az adott eljárásban tudnak-e érvényesen ajánlatot benyújtani, másrészt a felhívásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérő akaratának, feltételeinek megfelelő ajánlatot tudjanak elkészíteni. Ahogy a Döntőbizottság D. 964/16/2011. számú határozatában megfogalmazta, az esélyegyenlőség magában foglalja azt is, hogy az ajánlattevők, amennyiben teljesítik az ajánlatkérő feltételeit, fennálljon a reális lehetőségük az eljárás megnyerésére. Az ajánlattevők közötti versenynek egyértelműen előre meghatározott azonos ajánlatadási feltételek alapján kell eldőlnie. Ennek érdekében az ajánlatkérővel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a dokumentumok és előírások pontosak, egyértelműek legyenek, a rendelkezések valós tartalma felismerhető legyen.
Az esélyegyenlőség biztosításának további garanciája, hogy a felhívás az ajánlatok érvényességének megállapítása szempontjából az ajánlatkérőt is köti. Az ajánlatkérő az értékelés során ugyanis maga is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározottakhoz, csak akkor jogosult, illetőleg köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, ha az valamely előírt követelménynek nem felel meg. A bírósági és döntőbizottsági gyakorlat egységes abban, hogy a Kbt. kógenciájára tekintettel érvénytelenségi jogkövetkezmény kizárólag olyan feltétel alapján vonható le jogszerűen, amely feltételt az ajánlatkérő a felhívásban, vagy a dokumentációban kifejezetten és egyértelműen közölt. A kiírás kétségessége, aggályossága esetén annak nem egyértelmű elvárásait utóbb a kiírástól eltérő tartalommal értelmezni nem lehet, továbbá annak terhe nem eshet az ajánlattevőkre. A D. 147/9/2012. számú döntőbizottsági határozat szerint sérti a Kbt. esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó alapelveit az, ha az ajánlatkérő utóbb olyan értelmezést tulajdonít a saját előírásának, amely a felhívásból nem volt kiolvasható és az utólagos értelmezésre való hivatkozással eltekint az előírt követelményre vonatkozó előírástól.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
