Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen, uniós polgárok által közvetlenül választott képviseleti intézményeként biztosítja a választópolgárok hatalomgyakorlásban való részvételét. Az Európai Unió intézményei közül a Parlament szerkezete és hatáskörei tekintetében mentek végbe a legmarkánsabb változások, mely fejlődési folyamathoz jelentős mértékben hozzájárult az Európai Bíróság joggyakorlata. Mohay Ágoston "Az Európai Parlament a Bíróság előtt - Az Európai Unió Bírósága gyakorlatának hatása az Európai Parlament intézményi pozíciójára" című műve feltáró jelleggel és a teljesség igényével bemutatja az Európai Bíróságnak illetve részben az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatását az Európai Parlament perképességére, összetételére, szervezetére és működésére, illetve hatásköreire. A szerző a vonatkozó esetjogot vizsgálva az Európai Unió Bíróságának az alapító szerződések kiterjesztő értelmezéséből fakadó jogfejlesztő tevékenységére mutat rá, és elemzi a két intézmény közötti kapcsolatot. Az Európai Parlament és az Európai Unió Bíróságának, mint az Európai Unió két intézményi rangú szervének ilyen szisztematikus elemzése a magyar nyelvű szakirodalomban egyedülálló, így a mű jelentősége annak hiánypótló természetében és következetesen gyakorlatias jellegében áll.
A mű a szerző PhD disszertációján alapul, melyet 2012 tavaszán védett meg a legmagasabb "summa cum laude" minősítéssel.[2] Mohay Ágoston 2008 óta a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszék tanársegédeként, majd 2012 óta adjunktusaként tevékenykedik. Aktívan oktat és publikál magyar, angol és német nyelven, belföldön és külföldön egyaránt.[3] Főbb kutatási területei közé tartozik az Európai Parlament szervezeti és intézményi fejlődése, a nemzeti parlamentek uniós szerepvállalásának alakulása, az uniós polgárság, valamint az Európai Unió migrációs és menekültügyi szabályozási rendszere és politikája.[4]
Mohay Ágoston kismonográfiája következetesen felépített, szerkezetileg letisztult és áttekinthető. A bevezető fejezet után a Parlament perképességének tisztázásával lefekteti a következő két tematikus fejezet alapjait. Ezek középpontjában a luxemburgi bíróság esetjogának vizsgálata áll: a szerző egyenként részletesen és alaposan értékeli mindazokat az egymásra épülő bírói döntéseket, amelyekkel a luxemburgi testület a Parlament összetételét, szervezetét és működését valamint hatásköreit évtizedeken keresztül befolyásolta és alakította. A mű kerüli a felesleges és körülményes megfogalmazásokat. Letisztult nyelvezetének valamint konzekvens szakmai szóhasználatának köszönhetően olvasmányos, logikus munka. Az értekezés hipotézisei a tudományos kutatók és a gyakorló jogászok számára egyaránt világos tételeket fogalmaznak meg és végig nyomon követhetőek. Ez utóbbit erősíti a három tematikus fejezet mindegyikének végén elhelyezett összegző alfejezet, valamint a mű végén található konklúziókat tartalmazó összefoglalás. Az olvasónak érdemes a lábjegyzeteket is figyelemmel kísérnie, ugyanis a szerző véleménye egy-egy probléma kapcsán - sokszor közvetetten - a lábjegyzeteknél is figyelemmel kísérhető[5], valamint gyakran olyan a megértést könnyítő megjegyzéseket tartalmaznak, melyek egyébként törzsszövegben is megállnák a helyüket.[6]
Az a célkitűzés, melyet a szerző a hipotézisekben megfogalmaz, sikerrel megvalósul: meggyőzően az olvasó elé tárja az Unió Bíróságának a Parlament szerkezeti és működési sajátosságait feltáró érvrendszerét, azt az egyedülálló jogértelmező és nem ritkán jogfejlesztő tevékenységet, amellyel, a szerző véleménye szerint, a Bíróság az intézményi egyensúly elvét és a demokrácia elvét egyidejűleg kívánja garantálni. Ebben a folyamatban a Bíróság az alapító szerződések mindenkori szövegével szemben nagyobb jelentőséget tulajdonít e szerződések szellemének és rendszerének - Mohay Ágoston munkájának minden elemében külön hangsúlyt helyez ennek a feltevésnek az igazolására.
A mű a vizsgált probléma jelentőségét és a vizsgálódás módszerét tekintve egyaránt hiánypótló jellegű a magyar szakirodalomban. A szerző az Európai Bíróság és részben az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogértelmező és jogfejlesztő tevékenységén keresztül vizsgálja az uniós intézményrendszer egyik legsajátosabb intézményének, az Európai Parlamentnek a viszontagságos fejlődését 1952-től[7] napjainkig. A szerző témában való jártasságát jelzi az a tény is, hogy a vizsgálódás középpontjába állított problémát átfogó szemlélettel, komplex módon elemzi, és túllép az Európai Unió által szabott kereteken. A szerző pécsi gyökereinek megfelelően nem csak a luxemburgi esetjogot vizsgálja, hanem ahol az indokolt[8] a strasbourgi vonatkozó gyakorlatot is górcső alá veszi. A luxemburgi és a strasbourgi bíróság esetjogi viszonyrendszerének elemzése és gyakorlatának
- 214/215 -
párhuzamba állítása a pécsi nemzetközi jogi és uniós jogi kutatások egyik központi területe.[9]
A mű az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenységét az Európai Parlament összetételét és hatásköreit tekintve olyan részletességgel, de ugyanakkor átfogó jelleggel vizsgálja, hogy a mű a két intézmény közötti viszonyrendszerben elmélyedni kívánó kutatók számára megkerülhetetlen tudományos értekezéssé válhat. Túl ezen, igazodási pontként szolgálhat a magyar jogalkotók számára - nem utolsó sorban a magyar parlamentarizmus szereplői számára azzal, hogy megmutatja az európai képviseleti rendszer lényegét, valódi célját, az egyedi nemzeti és a közös uniós polgári érdekeknek a szubszidiaritás elve mentén való működtetését abban a sajátos kontextusban, amit jelenleg az európai jogközösséget megtestesítő Európai Unió jelent. ■
JEGYZETEK
[1] A mű teljes címe: "Az Európai Parlament a Bíróság előtt. Az Európai Unió Bírósága gyakorlatának hatása az Európai Parlament intézményi pozíciójára". STUDIA EUROPAEA 2012 - Jurisprudentia et Practica 3, PTE ÁJK Európa Központ/ Publikon Kft, Pécs 2012. 198 o. Sorozatszerkesztő: Szalayné Sándor Erzsébet. A kötetet lektorálta: Somssich Réka.
[2] Témavezető: Szalayné Sándor Erzsébet
[3] Mohay Ágoston bővebb életrajzást ld. http://ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Oktatok/Mohay_Agoston/mohay_cv_2012_hu.pdf (Letöltve: 2013. február 2.)
[4] Mohay Ágoston publikációs listáját ld. https://vm.mtmt.hu/www/index.php?scid=21 (Letöltve: 2013. február 2.)
[5] Ld. pl. a 200., 245., 346.,416., 452. vagy 759. lábjegyzetet
[6] Ld. pl. a 41.,125., 252.,262.,302., 412. vagy az 541. lábjegyzetet
[7] A szerző az Európai Parlament székhelyének és működési helyének tisztázását 1952-től kezdi.
[8] Például az európai parlamenti választójog kapcsán.
[9] Szerző témavezetője a koordinátora az említett tárgyú kutatásoknak Pécsett.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
