CNUE News #14; 2011 augusztusi száma
A pénzügyi válság következményei miatt a belső piac jelenleg egy olyan új ritmussal ismerkedik, amit az európai intézmények, különösképpen a Bizottság diktál. Ez utóbbi, a jövőbeni kezdeményezésekkel kapcsolatos egyeztetési folyamatot indított el az európai társasági jog területén. A tavaly októberben megfogalmazott Egységes Belső Piaci dokumentumában a Bizottság számos javaslatot fogalmazott meg.
Az európai közjegyzőségek számára kiváló lehetőség volt, hogy egy jelentős, brüsszeli esemény megrendezésével ehhez a munkához hozzájárulhattak, és hogy a közjegyzői gyakorlat számára ennyire fontos területen bemutathatták szakértelmüket. Június 27-28-án, így közel 500 európai közjegyző kollégánk utazott Brüsszelbe, hogy részt vegyen az Európai Közjegyzőség 3. Kongresszusán.
A Kongresszus programja a kis- és középvállalatok (KKV-k) számára az európai jog területén megfogalmazható kilátások köré rendeződött, három vezérszálon: a gazdaság, a jog és a finanszírozás. A négy vitafórumba szervezett esemény lehetővé tette a résztvevőknek, hogy megvitassák a KKV-k gazdasági helyzetét és finanszírozási lehetőségeiket az Európai Unióban.
Megnyitó beszédében, Bart Van Opstal közjegyző, a Belga Közjegyzők Királyi Szövetségének elnöke a vállalkozások számára a közjegyzőséget a társasági jog szakértőjeként, és az általa készített okiratok révén a jogbiztonság garanciájaként definiálta. Bemutatta továbbá az ún. e-depot kezdeményezést, amely az induló vállalkozásoknak Belgiumban lehetővé teszi, hogy közjegyzői közreműködés mellett három napon belül megkezdhessék működésüket. Végül, Van Opstal a közjegyzőségekkel kapcsolatban a pénzmosás elleni küzdelemben vállalt szerepüket is kiemelte.
Ezt követően Rudolf Kaindl közjegyző, az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) elnöke ismertette a gazdasági válság miatt a közjegyzőket terhelő kihívásokat. "Európában, a társasági jog területén a jogbiztonság a KKV-k létrehozásának és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme. A KKV-k szükségleteire válaszul, e területen a közjegyzők szakértelmükkel járulnak hozzá a jogbiztonság megőrzéséhez." - mondta. Majd hozzátette: "Itt az idő, hogy az eddig érvényesülő, bármi
- 90/91 -
áron való deregulációs politikát felülvizsgáljuk. Sőt, ma már elfogadott, hogy egy kiegyensúlyozott szabályozás a gazdasági fejlődést, egyben az európai polgárok és vállalkozások érdekeit szolgálja."
Ezek a szavak visszhangra találtak Gianni Pittella, az Európai Parlament alelnökének felszólalásában is, aki a közjegyzőket az európai jogrend pilléreiként emelte ki, akik vezető szerepet vállalnak abban, hogy Európa kilábaljon a gazdasági válságból.
Ha nem is megszokott, de az első vitapanel célja az volt, hogy - elmozdulva a szigorú értelemben vett jogi megközelítéstől - leküzdjék a gazdasági válságot, ami az Európai Uniót sújtja és felülkerekedjenek azokon a főbb kihívásokon, melyek a gazdaság motorjának beindításához szükségesek. A szervezők neves elemzőket, személy szerint Etienne de Callata-t, a Bank Degroof vezető közgazdászát, Christian Helmenstein-t, az osztrák Ipari Szövetség vezető közgazdászát, Gerhard Huemer-t, az UEAPME Gazdasági és Pénzügyi Osztályának vezetőjét, Rolf Knieper-t, a brémai Egyetem társasági és gazdasági jogi tanszékének professzorát, és Heinz Zourek-et, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága főigazgatóját hívták meg.
A felszólalók megkísérelték felvázolni a következő hónapok gazdasági kilátásait, különösen a tekintetben, hogy a KKV-k hogyan indíthatnák be újra működésüket. A piac szabályozása vagy deregulációja kérdéskörén túl a meghívottak ugyancsak hangsúlyozták a közjegyzők által a KKV-knak nyújtott gazdasági hozzáadott-értéket.
A második panel résztvevői megvitatták az Európai Bizottságnak a központi kereskedelmi- és cégnyilvántartások összekapcsolására vonatkozó irányelvtervezetét, melyet idén február 24-én tettek közzé. Vitanyitóként Schmidt-Matthias Gerdts, a DG MARKT képviselője mutatta be az irányelvtervezet különböző rendelkezéseit. Ezt követően a beszélgetésbe bekapcsolódtak a további meghívottak is: Bohdan Hallade, prágai közjegyző, Ruud van Helden, amszterdami közjegyző, Alvaro Lucini Mateo, madridi közjegyző, Kurt Lechner, német európai parlamenti képviselő, Paul Farrell, az Európai Üzleti Nyilvántartás koordinátora, Federico Tassinari, bolognai közjegyző, és Arno Weigand, bécsi közjegyzőjelölt.
A felszólalók kiemelték, hogy ezen a területen olyan európai szabályozásra van szükség, amely segíti a kereskedelmet azáltal, hogy a gazdasági tranzakciókat biztonságo-
- 91/92 -
sabbá és gyorsabbá teszi. Hangsúlyt kapott az egyes nemzeti nyilvántartások adataihoz kapcsolt joghatások átláthatósága iránti igény is. Mivel ezek a joghatások tagállamonként igen eltérőek, az európai közjegyzők azt kérik, hogy az összekapcsolás az európai vállalkozások és polgárok elvárásainak megfelelően garantálja a jogbiztonságot.
E vitafórum bevezetéseként, Jean-Christophe Laloux, az Európai Beruházási Bank igazgatója tájékoztatta a résztvevőket a Bank KKV-finanszírozásban betöltött szerepéről. Szavai összhangban voltak a többi felszólaló által mondottakkal, akik hangsúlyozták a közhatalmi intézmények és a pénzintézetek jól átgondolt és szükséges mértékű beavatkozásának fontosságát.
Othmar Karas osztrák képviselő, Cristian Silviu Busoi, román európai parlamenti képviselő, Andrea Benassi, az UEAPME főtitkára, Jean-Pierre Di Bartolomeo, a Sowalfin elnöke vett részt a beszélgetésben, és megvitatták a kényszerhelyzetben lévő kis- és középvállalkozások részére adott kölcsönök visszaszorulásához vezető számos tényezőt. Niek Zaman, rotterdami közjegyző kiemelte, hogy a közjegyzői üzleti tanácsadás segítheti a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférését.
A nagyszámú meghívottakkal indult vitafórum egy esetleges székhely-transzferrel kapcsolatos irányelv kidolgozását tárgyalta olyan vállalkozások számára, akik a belső piacon szeretnének fejlődni. Christopher M. Ruppert a luxemburgi Igazságügyi Minisztérium képviselője megjegyezte: "A gazdasági szereplők már a gyakorlatban alkalmazzák a székhely-átruházást, illetve egyéb módokon elérik amire törekszenek, mint ahogy az az Európai Részvénytársasággal vagy a határokon átnyúló fúziókra vonatkozó rendelettel történt. De ezekhez a hiánypótló intézményekhez költségek és elég időigényes eljárások kapcsolódnak (...)". Antonio Fernández-Aparicio Golfines, madridi közjegyző, Peter Kindler, az Augsburgi Egyetem professzora, Andreas Schwab, egy német európai parlamenti képviselő, Corrado Malberti, milánói közjegyző, Evelyn Regner, osztrák EP-képviselő, Günter H. Roth, az innsbrucki Egyetem professzora, Hartmut Wicke, müncheni közjegyző és Elzbieta Paczos, a lengyel Igazságügyi Minisztérium képviselője rögzítették: a hiányzó jogi szabályozás ezen a területen a bővülni vágyó európai vállalatok jogi elbizonytalanodásának forrása. Végül is, a székhelytranszfer joghatásait a nemzeti szintű szabályozás alapozza meg, és az európai joggyakorlat határozza meg azokat az elveket, melyeket az egyes esetekben alkalmazni kell.
- 92/93 -
A felszólalók szintén érintették az európai magánjogi társaság (SPE) tervezetét, és az európai részvénytársaság (SE) alapszabályának felülvizsgálatára vonatkozó tervezetet. Ez a két különleges társasági forma szintén felveti a székhelyek szabályozásának kérdését a munkavállalói részvétel, a hitelezővédelem és a társasági adatok átláthatósága iránti igénnyel kapcsolatosan.
Igor Dzialuk, a lengyel Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának beszéde előtt - aki a lengyel elnökség által kitűzött prioritásokat ismertette - Michel Barnier európai biztos bejelentette a hallgatóság előtt, hogy az európai társasági jog jövőjével kapcsolatban egy hosszabb időtartamra szóló nyilvános konzultációs időszakot nyit meg; és erre a konzultációra a közjegyzőket is meghívja. A konzultációs időszakot egy Zöld Könyv kiadása fogja zárni, ennek célja, hogy tisztázza azokat a kérdéseket, melyek a vállalatok és vállalati csoportok részvényeseinek hosszú távú részvételét, és az üzleti mobilitást érintik.
A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős európai biztos kijelentése szerint a vitát három hangsúlyos területre kell fókuszálni:
• a hatékonyabb igazgatósági működésre;
• a részvényesek intenzívebb és hosszú távú részvételre való bátorítására;
• és a vállalati irányítás megerősítésére.
E három területtel összefüggésben hívta meg a közjegyzőket, hogy osszák meg "tapasztalataikat" és "szakértőiket".
Végül, összefoglalásképpen, és visszatérve a Bíróság közelmúltbeli döntésére, ami a közjegyzői szakmával kapcsolatos nemzetiségi követelmények eltörlésére vonatkozott, Barnier biztos megnyugtatóan nyilatkozott, íme néhány idézet: "Ez a határozat vajon jelent-e jövőbeni veszélyt az európai közjegyzőségekre? (...) A válaszom: nem. Nincs veszély. Természetesen ez a határozat már az európai jog részét képezi, és a szükséges döntéseket minden tagállamnak meg kell hoznia, mint azt minden bírósági döntéssel kapcsolatban tenni szoktuk. A Bíróság azonban a közhatalom fogalmát is értelmezte, mint Önök is említették. Azt hiszem, őszintén mondhatom, külön is hangsúlyozva, hogy ez az értelmezés nem tette kérdésessé a közjegyzők közhatalmi vagy köztisztviselői jogállását. Hasonlóképpen, ez a határozat értelmezésem szerint nem kérdőjelezi meg a közjegyzőség alapvető jellemzőit, vagy szervezeti felépítését sem. Azt hiszem, a Bíróság világosan egyértelművé tette határozatában azt az alapvető szerepet, amit a közjegyzőség társadalmunkban játszik. Úgy vélem, e tekintetben nem lehetnek kétségeink."
- 93/94 -
NOTAR - 2011 októberi száma
Az Európai Bizottság az elmúlt években nagy figyelemmel kísérte az úgynevezett e-Justice portál felépítését. Néhány ilyen létrejövő portál a közjegyzői gyakorlat számára nagyon érdekes és értékes segítséget nyújt jogi kérdések megválaszolásában - határokon átnyúló esetekben is. A következőkben rövid információkat osztunk meg az olvasóval néhány portálról, azok tartalmáról, használatáról és gyakorlati működéséről.
Ez az Európai Bizottság legátfogóbb portálja. Az Európai Unióról, a tagállamokról, valamint a nemzetközi jogról nyújt információkat, különböző területekre osztva: a polgár, a vállalkozás, bíróságok és jogi hivatások. A portál többek között részletes és gondosan kidolgozott információt ad a 27 tagállam telekkönyveinek tartalmáról és funkciójáról. (https://e-justice.europa.eu/home.do?action=home&plang=de&init=true)
Az atlasz lehetővé teszi, hogy a tagállamok egyszerűen hozzáférhessenek az illetékes bíróságokról és hatóságokról szóló legfontosabb információkhoz. A portál egy rövid ismertetést is tartalmaz az európai irányelvekről a következő területeken: perköltségmentesség, mediáció, okmányok benyújtása, európai eljárás, bizonyítás-felvétel, polgári- és kereskedelmi jogi döntések, családjog, bűncselekmény áldozatának kárpótlása. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy megkeressék az illetékes bíróságot vagy hatóságot és az egyes szükséges nyomtatványokat kitöltsék és kinyomtassák, (http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/index_de.htm)
Ez az első körben információkat szolgáltat az európai polgároknak arról, hogy tudják érvényesíteni a jogaikat a többi tagállamban. A bíróságok illetékességétől kezdve, a perköltségeken át egészen a csődeljárásig megtalálhatnak minden információt az alábbi linken: (http://ec.europa.eu/civiljustice/index_de.htm)
Ez a portál angol és francia nyelven áll rendelkezésre. Ezt az Európai Unió Közjegyzői Tanácsának döntése alapján alapították (21 tagállam részvételével). Segítséget kíván
- 94/95 -
nyújtani a különböző jogi kérdésekben, nemzetközi szinten is. (http://www.enn-rne.eu/reseau-notarial-europeen-en/001/index.html)
2011 novemberétől érhető el a PREJUS portál. Részletes információkat tartalmaz az Európai Unió tagállamainak igazságszolgáltatásairól. Számos jogi kérdésre kaphatunk itt választ, nemzetközi téren is. Ezen kívül egy gazdasági vizsgálat eredményeit is megismerhetik, amit 24 tagállamban végeztek. Mit rejt az előrelátó igazságszolgáltatás kifejezése? Milyen politikai célokat követnek az EU tagállamai az igazságszolgáltatás szisztémájának kiépítésében? Kik a szereplők? Miről is van szó tulajdonképpen, amikor előrelátó igazságszolgáltatásról beszélünk? A portál elvezet a különböző tagállamokban működő közjegyzőségek, bíróságok és Igazgatási Minisztériumok világába. A PREJUS a Német Közjegyzői Egyesület kezdeményezésére jött létre, a Szövetségi Közjegyzői kamara, a nemzetközi Közjegyzői Tanács, az etnikai Igazságügyi Minisztérium és a berlini Humboldt Egyetem közjegyzői jogi intézményének közreműködésével. A finanszírozásában az Európai Bizottság is közreműködik, (www.prejus.eu)
Az Európai Unió 27 tagállamának öröklési jogáról és az örökösödési adóval kapcsolatos legújabb információkról a következő oldalon olvashatnak: (http://www.succession-europe.eu/de/home)
NOTAR - 2011 októberi száma
A közjegyzői irodai alkalmazottak képzése a Németországban elvégezhető szakképzéseket illetően az egyik legnagyobb kihívás. Nagyon alapos, kínosan pontos és mindenekelőtt önálló munkavégzést követel magas jogi színvonalon. Ahhoz, hogy erre a felelősségteljes munkára magasan képzett szakembert képezzenek a közjegyzőségek számára, legalább 3 év szükséges. A megtanulandó anyag olyan bőséges, hogy a diákok ritkán unatkoznak.
A Lange-Papard által írt könyv meggyőző. Az első kötet a szakjogról és az okiratba foglalási jogról szól, különösképpen a közjegyzői okiratok tartalmi kialakításáról. Ezen kívül szó van magáról a közjegyzői és az irodai alkalmazotti hivatásról, majd összefoglalja a közjegyzők hivatali kötelességeit. Az író végül betekintést enged a közjegyzői szervezetbe, valamint a közjegyzői kamara működésébe. Szó esik a hibás vagy hiányos okiratok kijavításáról is. A második kötet főleg az ingatlanvételi és átruházási szerződésekről és
- 95/96 -
azok tartalmának kivitelezéséről szól. Ezen belül is az első részt a szerző a telekkönyvnek szenteli. Bemutatja a rangi kapcsolatot a bejegyzett jogok esetében.
Ezzel a könyvvel a szerzőnek sikerül ezt a nem túl egyszerű anyagot a leendő alkalmazottak számára jól érthetővé tenni és könnyebben elsajátítani. A nehéz részeket a gyakorlati esetek segítségével világítja meg. Az oldal szélén külön jelölve vannak a konkrét jogszabályi hivatkozások is, így a diák nem csak a könyvből, hanem a törvénykönyvekből is tanul. Sikeres vizsga letétele után ez a könyv továbbra is elkíséri az embert, ezért a szerző annak is ajánlja, aki ezt a vizsgát már rég maga mögött tudja.■
- 96 -
Lábjegyzetek:
[1] dr. Varga Krisztina, MOKK ügyvezető. dr. Horváth Gyöngyi, MOKK ügyvezető.
Visszaugrás
