Az elmúlt évtizedek a sportirányítás szervezésének változó megoldásait vonultatták fel. A történeti sajátosságok okán az államnak a sportigazgatásban meglehetősen fontos és szerteágazó feladatot kell(ene) ellátnia, azonban hosszú időn keresztül a sport irányítását az állam a köztestületek, főképpen a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) mögé szorultan látta el. Az sport 2010-es stratégiai ágazattá nyilvánítása mellett is hosszú út vezetett az államhangsúlyos sportigazgatási modell kialakulásához, a feladat- és hatáskörök viszonylagos megszilárdulásához. A folyamat legfrissebb, a szervezeti struktúrát nagymértékben érintő fejleményei 2023. január 1. napjával következtek be, mely időszerűvé teszi a megújult sportirányítás bemutatását. E mérföldkő jelentőségének megértéséhez azonban elengedhetetlen a sportigazgatás történetének rövid áttekintése, [2] valamint az új struktúrához kapcsolódóan meghirdetett sportigazgatási program ismertetése.
The past decades have witnessed changing approaches to the organisation of sport governance. Due to historical specificities, the state has (should have) a rather important and diversified role in sports administration, but for a long time the state has been involved in sports governance backed by public bodies, mainly the Magyar Olimpiai Bizottság (the Hungarian Olympic Committee). Even with the declaration of sport as a strategic sector in 2010, the development of a state-dominated sport governance model and the relative consolidation of tasks and competences has had a long path to follow. The most recent developments in this process having a major impact on the organisational structure entered into force on 1 January 2023, which makes it timely to present the renewed governance of sport. To understand the significance of this milestone it is essential to briefly review the history of sport governance and the sport governance programme announced in the context of the new structure.
In den letzten Jahrzehnten hat sich der Ansatz für die Organisation der Sportverwaltung geändert. Aufgrund historischer Besonderheiten hat der Staat eine ziemlich wichtige und diversifizierte Rolle in der Sport-Governance (und sollte sie auch haben), aber lange Zeit hat der Staat den Sport hinter öffentlichen Einrichtungen, hauptsächlich dem Ungarischen Olympischen Komitee (im Folgenden: MOB), verwaltet. Selbst mit der Erklärung des Sports zu einem strategischen Sektor im Jahr 2010 war die Entwicklung eines staatlich dominierten Sport-Governance-Modells und die relative Konsolidierung von Aufgaben und Zuständigkeiten ein langer Weg. Die jüngsten Entwicklungen in diesem Prozess, die sich stark auf die Organisationsstruktur auswirken werden, fanden am 1. Januar 2023 statt, so dass es an der Zeit ist, die erneuerte Governance des Sports vorzustellen. Um die Bedeutung dieses Meilensteins zu verstehen, ist es jedoch unerlässlich, kurz auf die Geschichte der Sport-Governance und das im Rahmen der neuen Struktur angekündigte Sport-Governance-Programm einzugehen.
Az első testneveléssel, testgyakorlással foglalkozó norma, Mária Terézia 1779-ben kiadott Ratio Educationisának kihirdetése óta számos jogszabály, rendelet született a sportélet szabályozására. A téma első érdemi, a maga idejében korszerű joganyaga a testnevelésről - szóló 1921. évi LIII. tc. és a végrehajtására jelentős késedelemmel kiadott 1924. évi 9000. sz. VKM rendelet azonban a XX. század első feléig váratott magára. Ezen dokumentumokban - bár alapvetően az ifjúsági testnevelésről, a fiatal férfiak testgyakorlásáról, az ún. levente- egyesületekről szólt - már explicit formában jelent meg az állam szerepvállalása a testnevelési szakemberekből, orvosokból, tanférfiakból és sportszövetségekből alakított, javaslattevő, felügyelő és végrehajtó szerv, az Országos Testnevelési Tanács[4] (a továbbiakban: OTT) felállításával, melynek hatásköre a későbbiekben tovább bővült. Ekkor azonban a sport még amatőr élsport volt, tisztán civil igazgatással, önszabályozással és önvitarendezéssel. Az állam főképp a testneveléssel foglalkozott, és nem kifejezetten a sporttal.
Ez a helyzet az 1930-as évektől kezdett el megváltozni. A háborús években centralizálódó sportirányítás keretében megszüntetett OTT helyét egy, a kormányzó által kinevezett országos vezető vette át, míg a II. világ-
- 24/25 -
háborút követően tizenkétszer alakult át a sportirányítási szervezetrendszer, melyben országos főhatóság vagy önálló állami szerv, minisztérium és társadalmi szerv (OSH,[5] OSTT,[6] OSTB,[7] MTST,[8] MTSH[9]) váltakozva látta el a feladatot.
A '40-es, '50-es években a sport világszinten csak a diktatúrák politikai eszköze volt, melynek hatására a nyugati demokratikus államok is erőteljesebben kezdték támogatni a sportot elkezdett kialakulni a helyezés- és éremhajsza, az államok presztízsnövelése, hiszen az olimpia, illetve világ- és kontinensbajnokságok már nemcsak a sportolók, hanem az országok közötti versenyt is jelentette. A sportsikerek erősítették az adott állam versenyképességét. Emiatt a sport kapcsolata egyre szorosabbra fűződött a politikával, az állammal, és vált részben a kormányzásmenedzsment eszközévé. Erősödni kezdett a sportfinanszírozás, mely maga után vonta az állami sportigazgatás és az állami jogi sportszabályozás megjelenését. Így vált a sport az államok kormányzásának részévé, időnként kiemelkedő szerepben.
A magyar sport világa az 1970-es évektől kezdett radikálisan átalakulni, melynek során megszűnt az amatőr élsport, és az igazgatás kizárólagosan civil jellege. Ettől fogva már nem az élversenysport mint elitsport volt a meghatározó elem, mivel az emberek jelentős hányadának a mindennapi élete részévé vált, azaz megjelent a tömegsport. Az élsport ezzel egy időben megindult a hivatásos sporttá válás útján, amelyben már foglalkozásszerűen, jövedelemszerzés céljából, teljesítményorientáltan vettek részt az érintettek. Mindez azonban még erősen az állami vállalatokhoz, szövetkezetekhez kötődött csakúgy, mint a sportlétesítmények kezelése is.
Az igazgatás szintjén a kádári konszolidáció lezárásaként a "társadalmi szervek" vették át az állami szervek egyes funkcióit, melynek keretében az 1963-ban alakult Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS)[10] végzett közigazgatási tevékenységet. Az 1973-as "visszaállamosítás" eredményeképpen létrejött Állami és Ifjúsági Sporthivatal (ÁISH)[11] egészen 1989-ig működött irányító szervként. A rendszerváltást követően a hazai sportirányítás legfőbb szerve az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH)[12] lett.
A rendszerváltozás után a sport infrastruktúrája a privatizációnak köszönhetően jelentős mértékben megsemmisült. Az 1990 utáni kormányok - egy kivétellel - az élsport piaci alapra helyezését tűzték ki célul, a tömegsportot pedig a privát szféra részének, magánügynek tekintették, amely nem igényli az állami beavatkozást. Ennek megfelelőn a sport állami támogatása is jelentős mértékben csökkent ezekben az években. Forrás hiányában az utánpótlásbázis is egyre jobban leépült.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
