A téma iránti érdeklődésemet egy helyi bírósági, és egy, az előzőre vonatkozó megyei bírósági határozat keltette fel. A határozatok áttanulmányozása során számos kérdés vetődött fel bennem, melyek arra ösztönöztek, hogy a bírói egyezség témakörében utánajárjak, utánagondoljak bizonyos problémáknak. Első lépésként az alábbiakban röviden összefoglalnám az ügyeket.
Egy helyi bíróság előtt indult perben a felperes keresetlevelében azt kérte, hogy a helyi bíróság által korábban meghozott végzésével helybenhagyott, a peres felek között létrejött egyezség vonatkozásában állapítsa meg, hogy az semmis, arra tekintettel, hogy az a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján jogszabályba ütköző, illetőleg azt a felek a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján jogszabály megkerülésével kötötték. A megsértett, illetve megkerült jogszabályt felperes a Ptk. 193. §-ban jelölte meg. Ezek olyan semmisséget megalapozó okok, melyek a felperes álláspontja szerint a bírói egyezségnek a Ptk. 237. § (1) bekezdésében írt érvénytelenségét eredményezik, és ehhez képest kérte az eredeti állapot helyreállítását.
A helyi bíróság végzésével a pert megszüntette. A végzése indokolásában rámutatott arra, hogy
"a Pp. 148. § (1) bekezdése szerint a bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.
A (2) bekezdés kimondja, hogy ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
A (3) bekezdés értelmében a bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek...
A peres felek peres eljárásban kötött egyezségét a bírói gyakorlat egyező akaratnyilvánítással létrejött megállapodásnak, szerződésnek tekinti, melyhez, - ha azt a bíróság jóváhagyja - az ítélettel azonos joghatások fűződnek.
A bírói gyakorlat a jóváhagyott egyezségből fakadó jogsérelem orvoslását nem csupán a Polgári Perrendtartás által nevesített perorvoslati lehetőségek igénybevételével biztosítja, hanem - szerződésről lévén szó - a jogsérelem orvoslása megengedett eszközének tekinti az egyezség (kizárólag a szerződés) megtámadását.
Azonban a sikeres megtámadás sem vezethet odáig, hogy e perben hozott döntés ellentétes tartalmú legyen a megtámadott egyezséget jóváhagyott végzéssel.
A megtámadási okokat a Polgári Törvénykönyv 201. § (2) bekezdése és 210. §-a nevesíti, e körbe nem tartozik a Ptk. 200. § (2) bekezdése, amely a jogszabályba ütköző (tilos) szerződéshez a semmisség jogkövetkezményét fűzi.
Egyezség megtámadása esetén a sérelmet szenvedett fél eljárásjogi lehetőségei korlátozottak, legfeljebb a megtámadás alapját képező tényeket, és e tények alapján hozott, érvénytelenséget kimondó határozatot érvényesítheti sikerrel perújítási okként.
Jogszabályba ütköző szerződés (egyezség) esetén, ha azt a bíróság jóváhagyja, a végzése is jogszabályba ütközővé válik, s ez esetben a jogsértés csupán rendes jogorvoslatként fellebbezéssel, rendkívüli perorvoslatként pedig felülvizsgálati kérelemmel orvosolható. Perújításnak jogkérdésben helye nincs.
A korábban folyamatban volt per irataiból megállapítható, hogy a peres felek lemondtak az egyezséget jóváhagyó végzés elleni fellebbezési jogukról, így a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése első fokon jogerőre emelkedett.
Peres egyezség esetében külön kell választani magát a peres megállapodást (a szerződést) és az azt jóváhagyó végzést, amely a Polgári Perrendtartás 148. § (3) bekezdése alapján ítélethatállyal bír. Ezen ítélethatályú határozat anyagi jogereje kizárja, hogy ugyanazon ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve egymás jogutódjait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.
A felek közötti tulajdoni vitát zárta le a jóváhagyott peres egyezség és a peres egyezség alapján a bíróság a jóváhagyó végzésében rendelkezett a jelen per tárgyát is képező X-i 111111. hrsz.-ú ingatlanra az I. r. alperesi tulajdonjog (továbbá használati és szolgalmi jogok) ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránt.
A felperes keresetében e bejegyzett alperesi tulajdonjogot vitássá téve kérte a bíróságtól az 1 r. alperes bejegyzett tulajdonjogának törlését.
A felperes keresete tehát anyagi jogerővel rendelkező bírósági határozattal elbírált jogot érint, az alap perben is előadott tényekre hivatkozással, így az érdemben nem bírálható el a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontja értelmében, utalással a Pp. 229. § (1) bekezdésére.
Mivel a perben beállt a perindítás hatálya, s a bíróság az ügyben tárgyalást tartott, az I. r. alperes érdemi ellenkérelmét előterjesztette, így a Pp. 157. § a) pontja alapján - utalással a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontjára és a 229. § (1) bekezdésére - a per megszüntetésének van helye.
A felperesi beadvánnyal kapcsolatosan a bíróság még kitér arra, hogy a korábban indult per jogerősen befejezést nyert, így az eljárásjogilag nem ,támasztható' fel, az egyezséget jóváhagyó végzés nem tekinthető semmisnek, az csupán a Polgári Perrendtartás által biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslattal lehet támadni az eljárásjogi normák által szabott feltételek fennállása esetén."
A Megyei Bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott végzésével az első fokú bíróság fenti végzését felülbírálta, s azt indokai alapján helybenhagyta.
A fenti jogeset kapcsán érdemes átgondolni a peres (bírói) egyezség fogalmát, annak joghatásait, hiszen ez a bíróság ítélkezési tevékenységében komoly jelentőséggel bír. Ehhez a jogirodalmat hívom segítségül, dr. Kengyel Miklós Polgári eljárásjogról szóló műve alapján.
Pp. 148. § (1) "A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.
(2) Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
(3) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya."
Pp. 290. § (3) A házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie.
A peres egyezség legfontosabb tulajdonsága az, hogy a benne foglaltakat a bíróság végzéssel jóváhagyja, és ezáltal a felek megegyezése a jogerős bírósági ítélet rangjára emelkedik. A peres egyezség a "per tárgya fölött kötött szerződés" a per megszüntetése céljából, amely a felek között új kötelmi viszonyt teremt, és amely olyan magánjogi intézmény, amelynek a szabályai túlnyomó részben a perrendtartásban találhatók. Az a gondolat, hogy a peres egyezség kettős természetű jogintézmény, uralkodó nézetnek tekinthető a magyar perjogi irodalomban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
