a) Nem tekintem külön pertípusnak a minősített többséget biztosító befolyásszerző felelősségével kapcsolatos pereket, ezeknek ugyanis a Gt. 54. §-a csak az anyagi jogalapját teremti meg, a részletszabályokat a Cstv. tartalmazza. [Ld. 3. h) pont] Ha az ellenőrzött társaság felszámolásra kerül, a minősített befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét. [Gt. 54. § (1) és (2) bek.]
Az ezzel kapcsolatos per megyei bírósági hatáskörbe tartozik, [Pp. 23. § (1) bek. ee) pont] az illetékességre az általános szabályok az irányadók.
b) Különböző hitelezővédelmi előírásokat tartalmaz a Gt. az elismert és a tényleges vállalatcsoport létrejötte esetére. [Gt. 56. § (3) bek. c) pont, 57. § (4) bek.] Kifejezett, speciális hitelezővédelmi per megindítására vonatkozó szabály azonban Gt. 55-64. §-ban nem található. Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagja az elismert vállalatcsoport tényének bejegyzésétől kezdve a minősített többséget biztosító befolyásszerzésre vonatkozó szabályok alapján már nem felel az ellenőrzött társaság hitelezői felé. [Gt. 58. § (2) bek.] Ugyanígy hitelezői érdeket érint az a lehetőség, amelyet a törvény a tényleges vállalatcsoportként történő működés esetén ad az uralkodó tag számára a felelőssége kizárására. A de facto elismert vállalatcsoport fennállásának megállapítása elsősorban az uralkodó tag érdeke, ezzel mentesülhet a hátrányos üzletpolitika folytatása esetére fennálló, a Gt. 54. §-ában szabályozott biztosítékadási és helytállási kötelezettség alól is. Ezért, ha ezzel kapcsolatban az uralkodó taggal szemben igényt, követelést érvényesítenek, az uralkodó tag bizonyíthatja a tényleges elismert vállalatcsoport fennállását, s azt, hogy az ellenőrzött társasággal szembeni eljárása jogszerű volt. Az uralkodó tagnak azonban nem kell megvárnia, hogy bepereljék, a tényleges vállalatcsoport megállapítása iránt külön pert is indíthat. Ebben a perben a bíróság az uralkodó tag, valamint a jogi érdekét valószínűsítő más személy kérelmére megállapíthatja, hogy az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság (társaságok) közötti tényleges együttműködés megfelelt a törvénybe foglalt követelményeknek. A törvény nem ad eligazítást abban a kérdésben, hogy a megállapítási perben alperesi pozícióban ki áll. Abból a sajátos helyzetből adódóan azonban, hogy a helytállás az ellenőrzött társaság tartozásaiért állna fenn, az állapítható meg, hogy az ilyen megállapítási pert az ellenőrzött társaság (társaságok) ellen kell megindítani. Bár nem egyértelmű, álláspontom szerint a per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, mert befolyásszerzéssel kapcsolatos pernek minősül. [Pp. 23. § (1) bek. ee) pont.]
c) A hitelezők védelmét szolgálja a korlátozott felelősség áttörésére vonatkozó szabályok megalkotása. Bármilyen módon történik a társaság jogutód nélküli megszűnése (felszámolás, végelszámolás stb.) a kft. és az rt. tagja, a részvényes, illetve bt. megszűnése esetén a kültag nem hivatkozhat korlátozott felelősségére, ha azzal visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik saját korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
