Az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás[1] intézményét - külön törvényben - a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. (a továbbiakban: Ttv.), 2009. október 1-jei hatállyal vezette be a magyar jogba[2]. A távoltartás intézményét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (Be.) - 2006. évi LI. tv.-vel beiktatott - 138/A. §-a már ezen időpontban tartalmazta[3], de ennek a lényege a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozása[4]. A "megelőző távoltartás" jogintézménye a büntetőeljárási jogban szabályozott "távoltartás"-nak büntetőeljárás megindítása nélkül alkalmazható változata.[5] Az intézmény problémacentrikus elemzése előtt a megelőző távoltartás néhány karakterisztikus jellemzőjét szükséges bemutatni. A megelőző távoltartás[6] a családon belül elkövetett erőszak napvilágra kerülését, a későbbi hasonló esetek elkerülését, azok bekövetkezésének megelőzését hivatott elősegíteni. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos helyzet kezelésében az eljárásban részt vevő valamennyi hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) részéről rendszerint a jogalkotó által elérni kívánt gyorsaság meghatározó, mert ez a helyzet - a sérelmet szenvedett fél jogainak és érdekeinek sürgős megóvása miatt - azonnali intézkedést igényel. A gyorsaság előtérbe helyezése miatt a valószínűsíthetően bekövetkezett esemény teljes bizonyítására szűk lehetőség adódik, hiszen az esetek döntő hányadában a jogalkalmazó bírónak a felek nyilatkozata alapján kell döntenie[7]. A megelőző távoltartás során elbírálásra kerülő ügyek két csoportra oszthatóak: a) előzményként az ügyben a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartás elrendeléséről határozott (hivatalból kezdeményezett eljárás), vagy b) a fél terjeszt elő kérelmet a bíróságon megelőző távoltartás elrendelése iránt (kérelemre induló eljárás). Az esetek döntő többségében, kb. 80-90%-ában[8] hivatalból kezdeményezett távoltartási ügyek fordulnak elő, amelyekben a bíróságnak - figyelemmel a rendőrségi határozat hatályának 72 órás időtartamára - ezen időintervallumon belül kell arról döntenie, hogy elrendeli-e a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható megelőző távoltartást vagy nem. A jogalkotó számára ezért a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló jogszabály megalkotásakor a gyors jogalkalmazói intézkedés előírása jelentősebb érdek volt,
- 690/691 -
mint a teljes körű bizonyítottság megvalósítása (természetesen előfordulnak olyan esetek is, amelyekben az egyértelmű tényállás miatt gyorsan hozható döntés). A megelőző távoltartás intézményének külön jogszabályi rendezése nagy előrelépés a családon belül bekövetkezett erőszakos cselekmények feltárásához vezető úton. Szinte lehetetlen, hogy minden egyes családon belüli erőszakot megvalósító cselekményről a külvilág (hatóság) tudomást szerezzen, de az intézmény a látenciát, az esetek titokban tartását nagymértékben csökkent(het)i. A jogszabályi háttér a sérelmet szenvedett családtagnak és a rendőrségnek is lehetőséget ad az eljárás megindítására. Mindazonáltal (az ideiglenes megelőző és a megelőző) távoltartási ügyben hozott határozat csak eseti, gyakran tüneti kezelését jelenti a problémának. A megelőző távoltartást - maximum 30 nap időtartamra - elrendelő bírósági határozat letelte után az eljárás megismétlődhet. Gyakorlatilag tehát elképzelhető, hogy ugyanazon felek között egy naptári éven belül - csak a maximális távoltartási idő számítása mellett - a távoltartás elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállása esetén[9] legalább 11 megelőző távoltartási ügyben kelljen a bíróságnak ismételten eljárnia (ha a maximális 30 napnál rövidebb időre rendeli el a bíróság a megelőző távoltartást, még több esetben is). A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárás olyan eljárás, amelyben az eljáró hatóságoknak több különböző jogszabályt is alkalmaznia kell (Ttv., Ket., Be., Pp.). Az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás ezért meglehetősen "vegyes" jogintézmény, amely nem tekinthető egyértelműen se polgári jogi, se büntetőjogi kategóriának. Milyen jellegű jogintézmény valójában a megelőző távoltartás? A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló jogszabály háttérjogszabálya a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.), a bíróság a megelőző távoltartást elrendelő határozatában mégis olyan intézkedést hoz, amelynek jellege nagyrészt nem polgári jogi tartalmú (pl. a bántalmazottól való távoltartás, a közös tartózkodási helyként szolgáló ingatlan megközelítésének tilalma, a bántalmazottal történő közvetett vagy közvetlen kapcsolatba lépés tilalma). A hivatalból kezdeményezett eljárásban a rendőrség - közigazgatási hatóságként - hoz határozatot, az eljárása során meghozott határozatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) előírásai vonatkoznak. A bíróság a bántalmazót és a bántalmazottat meghallgatásakor figyelmezteti a büntető törvénykönyvben szabályozott törvényi tényállások (hamis vád, hatóság félrevezetése) jogkövetkezményeire (is), és a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit (is) alkalmazza (pl. a rendőrségi meghallgatásról készült jegyzőkönyv a hatályos büntetőeljárásról szó törvény [Be.]előírásait követi, a rendőrség hatáskörébe tartozik az ideiglenes megelőző távoltartásról való döntés, a fél rendőrség általi meghallgatása előtti Be. szerinti törvényes figyelmeztetése). A hivatalból indult megelőző távoltartás iránti eljárásban a rendőrség által hozott ideiglenes megelőző távoltartó határozat formálisan közigazgatási határozatnak minősül, a bíróságnak a rendőrségi határozat meghozatalát követően kell 72 órán belül döntenie arról, hogy elrendeli-e a megelőző távoltartást. Kérdés, hogy a bírósági eljárásban ténylegesen közigazgatási határozat felülvizsgálata történik-e vagy a bíróság önálló döntést hoz, az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló rendőrségi határozatot követően? Az intézménnyel kapcsolatban több jogalkalmazási kérdés is felmerül, amelyek közül néhányat - feltehetően - már csak jogalkotói szinten lehet orvosolni. A tanulmány valamennyi jogalkalmazási probléma bemutatása nélkül a következő kérdésekre összpontosít: 1. a megelőző távoltartás intézményének helye a jogrendszerben; 2. azoknak a jogalkalmazás során felvetődő kérdéseknek ismertetése, amelyekre a hatályos jogszabály egyáltalán nem ad választ vagy nem rendezi egyértelműen a konkrét jogalkalmazási problémát; 3. a közeli hozzátartozók közötti távoltartásról szóló jogszabály egyes előírásainak és a Pp. rendelkezéseinek alkalmazása/alkalmazhatósága a megelőző távoltartás elrendelése iránti bíróság előtti eljárásban, 4. megoldási javaslatok felvázolása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
