Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg[2]
Induljunk ki abból a tényszerű gondolatból, hogy az állatvédelmi törvény[3] már alapesetben is nagy felelősséget ró az egyszerű állat- és kutyatartókra. Ha pedig a hatálya alá tartozó állatokat olyan további speciális képzésnek vetjük alá - amellyel ezek a kutyák a magánalkalmazásból kilépve már az állami kényszerítő tevékenység megvalósításának az eszközéül szolgálhatnak - akkor ez az alapfelelősség bizony hatványozottan megnövekszik.
Röviden ezzel a gondolatmenettel indítanám el a szolgálati kutyák[4] alkalmazásával járó többletfelelősség megértéséhez vezető utat. Tudniillik azok a rendőrségi szolgálati kutyák is az állatvédelmi törvény hatálya alá tartoznak, amelyeknek a jogszerű alkalmazása akár az intézkedés alá vont személy tényleges sérülésével vagy az intézkedéssel érintett dolog károsodásával is járhat.
Jelen tanulmányban ezen felelősségi rendszer magánjogi szabályozásának egyes elemeit kívánom elemezni. Ugyanis a téma kapcsán az elmúlt években - mivel a szolgálati kutyák alkalmazásával és a tevékenység jogi hátterével kapcsolatos oktatással hosszabb ideje van lehetőségem foglalkozni[5] - több kérdés is felmerült bennem. A teljesség igénye nélkül jelenleg az alábbiakat emelném ki: Vajon többletfelelősséggel jár-e a rendőrségi szolgálati kutyák alkalmazásával kapcsolatos "jogszerű" károkozás? Melyik jogterület dominanciájával kell a vizsgálatot elvégezni, ha a kárt okozó szolgálati kutya alkalmazására intézkedési kötelezettség teljesítése végett került sor? A speciálisan képzett kutyák alkalmazása során megengedett-e, hogy az alkalmazás során érintett személy vagy tárgy sérüljön vagy károsodjon? Amennyiben igen, akkor ki vállalja vagy kinek kell vállalnia a felelősséget a sérülésért/károsodásért? Ki a felelős abban az esetben, ha olyan kutyával történik a károkozás, amely még nincs a szerv tényleges állományában, mert még csak ideiglenes megfigyelésre vették át pl. kutya kiválasztási eljáráson[6]? Ki a felelős abban az esetben, ha olyan kutyával történik a károkozás, amely már a szerv állományában van, de még nem "hadrafogható", mert például nincs minősítve vagy nincs érvényes minősítése[7]? stb.[8]
A felvetett kérdésekre a válaszok nem is olyan magától értetődőek. Hiszen a kérdéskör több oldalról is megközelíthető. Alapesetben talán egyszerűen leírható lenne a válasz a Polgári Törvénykönyv[9] nyomvonala mentén is. Ugyanakkor a - speciális hivatásos jogviszonyból fakadó intézkedési kötelezettségekhez társuló - szolgálati kutya alkalmazásának nemcsak a lehetősége, hanem a kötelezettsége is más normatívából fakad[10]. Ugyanis a hivatásbéli kötelemként megjelenő szolgálati kutya alkalmazásának jogalapja sok esetben nem egy önkéntesen megválasztható tevékenység vagy lehetőség. Hiszen az eset körülményeitől függően ez lehet a szolgálati jogviszonyból eredő intézkedési kötelezettség - akár elöljárói parancsra végrehajtandó - teljesítésének a kötelezettsége is.
Összességében a felmerült kérdések megválaszolása nagyon érdekes és meglátásom szerint külön kutatásra is érdemes területnek mutatkozik. Ugyanis igen fontos azon alapoknak a tisztázása, miszerint a szolgálati kutyák al-
- 453/454 -
kalmazásával kapcsolatos károkozás megítélése milyen szabályozási környezet ismeretétől és értékrendjétől tehető függővé.
Mindenki hallott már a médiából több vagy kevesebb információt azokról a szolgálati kutyáinkról, akik nagyon sok területen képesek segíteni a rendőrség munkáját. Viszont ennél konkrétabb szakmai és jogi információval már kevesebben rendelkeznek, és egy szakavatatlan szemlélő nem is gondolná, hogy milyen komoly feladat és egyben felelősség is a szolgálati kutyák tartása, képzése és alkalmazása[11]. Már csak azért sem, mert a szolgálati kutyák képzése és azok tényleges alkalmazása kissé misztifikált "vakfolt" jellegű információs terület a "civil" társadalom és sokszor még a hivatásbéli "nem kutyás" kollégák részére is.
Ennek okán sokan vagy túl sokat gondolnak és várnak a képességeikről, vagy túl kevés hozadékot társítanak az alkalmazásukhoz. Tény az is, hogy sok "nagydobra vert" információval éppen azért nem rendelkezünk, mert az elgondolt vagy remélt számoknál kevesebbszer kell a szolgálati kutyákat pl. a közbiztonsági tevékenység során alkalmazni. Ugyanis egy határozott kutyavezető, valamint a megfelelően képzett és jó megjelenésű szolgálati kutyája - amikor az intézkedéssel érintett területen megjelennek - olyan lenyűgöző erejű teamet alkotnak, amely - mint kényszerítő eszköz - a puszta megjelenésével saját maga használatát előzi meg[12].
Ezen titokzatosság feloldására irányuló törekvésem is erősíti bennem azt, hogy a szolgálati kutyák alkalmazása kapcsán több - a részleteiben még szélesebb körben meg nem vitatott - kérdés is átgondolásra és vizsgálatra érdemes. Ugyanis ezen a "civil" személyek és jogászok által kevésbé ismert szakterület szabályozási környezete is nagyon érdekes képet mutat.
A szolgálati kutyák immár tradicionálisan is fontos részét képezik a rendőrség kötelékének. Az első kutyatelepet 1930-ban hozták létre Csillaghegyen, amely a II. világháború végéig szolgáltatta a kiképzett kutyákat a csendőrség számára. A világháború után a kutyaképzés 1945-ben újraindult, de áttörést csak 1948-ban a Belügyminiszter 278542/1948/IV.1./BM számú rendelete hozott, aminek köszönhetően felállításra került egy központi kutyatelep Budapesten a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky-laktanyában. Itt szolgálati állatként nem csak kutyával, hanem lovakkal is foglalkoztak. A következő áttörést a 16-1317/1963. BM-parancs hozta, amely 1964. január 1-jei hatállyal egyesítette a Dunakeszin és a Kerepestarcsán elhelyezett BM Kutyakiképző Iskolákat[13].
Ez a fúzió tette lehetővé tette, hogy az 1970-es évek elejére a magyar fegyveres szervek nemzetközi hírű központi kutyavezető-képző és kutya-kiképző bázisává alakuljon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztályának Főosztálya (ROKK KKÁFO) Dunakeszin székelő jogelődje[14].
A terület fontosságát talán leginkább a szolgálati kutyák száma mutatja[15]. Ugyanis jelenleg a szakterülettel központi szinten foglalkozó ROKK KKÁFO-hoz 650 szolgálati kutya tartozik. Egész pontosan a 2021. évben 649 szolgálati kutya volt állományban. Az állomány megyénkénti területi egyedszáma természetesen változó képet mutat. Hiszen az a mindenkori igénybevétel szükségességéhez, és a terület szakterületi feladatokhoz tartozó kompetenciájához igazodik[16].
1. számú grafikon: A szolgálati kutyák területi szervek szerinti megoszlása 2021. évben.
Készítette: szerző; Forrás: ROKK 2021. évi összesített adatok
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
