Hasonló kérdést tettem fel korábban a Jegyző és Közigazgatás XXII. évfolyam 3. lapszámában,[1] ahol a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet egy szakaszát elemeztem abból a szempontból, hogy az vajon állatvédelmi vagy más jogterület alkalmazási körébe tartozó szabály-e. A következtetés akkor az volt, hogy a hivatkozott kormányrendeleti szakasz egy állatvédelmi jogszabályban fellelhető kóbor szomszédjogi rendelkezés, melyre alapítva egyébként egészen impozáns számú ítélet születik minden évben a járásbíróságok előtt. Jelen írás egy másik szomszédjogi típusú találatot fed fel az állatvédelmi törvényben.
A legegyszerűbben fogalmazva a jegyzőnek nincs szomszédjogi hatásköre, ilyen típusú döntésre csak a járásbíróság van felhatalmazva a jogalkotó által. Ha tehát a jegyző a korábban elemzett kormányrendelet hivatkozott szakaszára, vagy jelen cikkben elemzett állatvédelmi törvénybeli szakaszra alapít egy jegyzői állatvédelmi hatósági eljárás végén meghozott határozatot, azt hatáskör nélkül teszi. A hatáskör nélkül meghozott döntés aszerint, hogy a közigazgatásijog-tudomány melyik jeles képviselőjétől olvasunk szakirodalmat, alapvetően vagy érvénytelen (de ezt bíróságnak kell kimondani), vagy eleve nem létező. Egyik sem jó hír.
A földhözragadt szemlélet szerint viszont fel kell tennem a kérdést, hogy miért folytasson le a jegyző egy eljárást, készítsen közben szükséges iratokat és a végén alkosson meg egy döntést, ha az nem az ő feladata?
Vizsgálatunk fókuszában "az állatotthon működtetése ne sértse a köznyugalmat" jogalkotói elvárás van.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. §-a 2016. január 1-jéig a következőképpen szólt:
"(1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítésére irányuló szándékát a szolgáltató az állatvédelmi hatóságnak köteles a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. (2) Állatotthon akkor létesíthető, ha a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak; b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított; c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat; d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik."
A T/4254. számú törvényjavaslat indokolása a következőképpen szólt:
"Az állatotthon létesítésének és fenntartásának általános szabályai a 41. §-hoz. Az állatotthon és az állatmegőrző panzió létesítését a jegyző engedélyezi. Az engedély kiadásának általános feltétele: az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei rendelkezésre állnak, valamint a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított. Az állatotthon működtetésének nem szabad sértenie a köznyugalmat. Az állatotthon vezetőjének vagy alkalmazottjának megfelelő szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie."
Az indokolás semmilyen támpontot nem ad ahhoz, hogy a köznyugalom megőrzésének indokoltsága miért került be egy állatvédelmi jogszabályba, amely preambuluma szerint az állatok észszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében került megalkotásra. Az állattartással megzavart köznyugalom, ha jobban belegondolunk - leszűkítve különösen az állatotthon és az állatpanzió működésére - alapvetően miből adódhat? Kimagasló mértékű zavaró zajhatásból, bűzhatásból, állatszökésből vagy rosszabb forgatókönyv szerint állattámadásokból is (de nem egy-egy elszigetelt, egyedi esettel ám, hanem durva létszámú kóbor falkák támadásaira alapítottan), illetve a szolgáltatás miatt például megnövekedett gyalogos- vagy járműforgalomból a telephely környékén.
Ezek alapvetően olyan zavaró hatások, melyek kiküszöböléséről a tulajdonosnak (fenntartónak, működtetőnek) kell gondoskodnia a Polgári Törvénykönyv szomszédjogi logikája mentén. Az a szűk szelet, amely a köznyugalom megzavarása kialakításához azzal járul hozzá, hogy az állattartás nem megfelelő, elméleti alapon lehet éppenséggel állatvédelmi hatósági eljárás tárgya, de akkor létfontosságú az állatvédelmi törvény "állattartó" fogalmának szakmai tartalommal való kitöltése. Állattartó az állat tulajdonosán túl lehet az állat felügyeletére, pártfogására, gondozására kijelölt vagy megbízott személy, e helyzet pedig az állatotthonnál (ahol átlagosan több időt tölt egy örökbefogadásra váró állat) nem merülhet fel olyan élesen, mint az állatpanziónál, amelynek manapság kétféle jellemző működtetési metódusa jellemző: vagy a klasszikus, amikor valaki egy nyaralás, külföldi munka vagy más miatt huzamosabb időre adja állatát panzióba (és itt megállhat az állattartó minősítés a felelősségre vonás kapcsán a panziósnál), illetve amikor valaki környezetgazdagítási, szociáliskész-
- 25/26 -
ség-növelési és más megfontolás alapján időnként, egy-egy napra adja be jellemzően kutyáját ilyen létesítményekbe (ezeket szokták inkább kutyanapközinek hívni). Azért egy-egy napra beadott kutya esetében a felügyelt állomány által kifejtett köznyugalom számonkérése szempontjából a panzióst állattartónak minősíteni szerintem merész jogértelmezésre vall. Nézzük, mi volt 2016. január 1. után!
2016. január 1-jei hatállyal módosult az állatvédelmi törvény jelen cikkben vizsgált szakasza. A T/6410. számú indokolás A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról címen az alábbi módosítást vezette be és az alábbi magyarázatot adta a vonatkozó szakasz módosítási igényére:
"62. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
»41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítésére irányuló szándékát a szolgáltató az állatvédelmi hatóságnak köteles a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. (2) Állatotthon akkor létesíthető, ha
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
