Megrendelés

Auer Ádám: A felelős társaságirányítás és a vállalatok szociális felelősségvállalásának fejleményei az Európai Unióban II. (CH, 2012/7., 12-14. o.)

A felelős társaságirányítás horizontális struktúrája

A vertikális rendszer alsó fokán a nemzeti, tagállami szabályozás található, amely három területre bontható, ezek jelentik a corporate governance horizontális szisztémáját.

A felelős társaságirányítás ebben az értelemben három részre osztható: 1. az állami- valamint önkormányzati vállalatokra, 2. a tőzsdén nem jegyzett gazdasági társaságokra 3. a nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett gazdasági társaságokra. Az első területre vonatkozó joganyag a közigazgatási jog, közjog területére tartozik. A második szegmens egészen 2010-ig szürke zónát jelentett, azonban az ecoDa kezdeményezéseként 2010. március 24-én mutatták be a "Corporate Governance Guidance and Principles for Unlisted Companies in Europe" című dokumentumot, amely jelentős előrelépésnek számít a tőzsdén nem jegyzett gazdasági társaságok corporate governance stratégiájának erősítésében. Ennek jelentőségét felismerve, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 2010. december 2-án mutatta be a magyar fordítását Vállalatirányítási útmutató és alapelvek az európai tőzsdén nem jegyzett társaságok részére címmel. Az útmutató 14 alapelvet tartalmaz, ebből tíz kifejezetten a családi vállalkozásokra vonatkozik, négy pedig a családi vállalkozásoknál nagyobb, de a tőzsdén jegyzett társaságoknál kisebb cégeknek nyújt tanácsokat.

A harmadik szegmens a szabályozott piacon jegyzett gazdasági társaságok területe. Magyarországon a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok számára a Budapesti Értéktőzsde által kidolgozott Felelős Társaságirányítási Ajánlások az irányadóak. A BÉT először 2004-ben hozta nyilvánosságra a felelős vállalatirányítást érintő ajánlásait, majd az első átfogó módosítás 2008. május 16-án lépett hatályba. Az ajánlás bevezetője kimondja, hogy a dokumentumban foglaltakhoz való igazodás ajánlott, de nem kötelező. Az FTA alapján a társaságoknak kétféle módon kell nyilatkozniuk irányítási gyakorlatukról. A jelentés első részében átfogóan kell beszámolniuk az adott üzleti évben alkalmazott vállalatirányításukról, kitérve az esetleges különleges körülmények ismertetésére. Ezt követően kell nyilatkozni az FTA egyes pontjainak való megfelelésről, a comply or explain elvnek megfelelően, ami azt jelenti, hogy az adott ajánlásnak való megfelelést nem, de az eltérést indokolnia kell a társaságnak.

Az FTA szabályozási technikája kétszintű: első szinten ajánlásokat fogalmaz meg, második szinten pedig javaslatokat tesz. Az ajánlások tekintetében irányadó a "betart vagy indokol" elv, a javaslatoknál az FTA ezt nem követeli meg, itt eldöntendő kérdések formájában kell a vállalatoknak nyilatkozni.

Az FTA alapján készült nyilatkozattal kapcsolatban a 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2007 óta előírja, hogyha a részvénytársaság részvényei a Budapesti Értéktőzsdén bevezetésre kerültek, akkor az igazgatóság az éves rendes közgyűlésen a Számviteli törvény szerinti beszámolóval együtt terjeszti a közgyűlés elé a felelős társaságirányítási jelentést. Ebben a jelentésben az igazgatóságnak/igazgatótanácsnak össze kell foglalnia a részvénytársaság előző üzleti évében követett felelős vállalatirányítási gyakorlatát, és nyilatkoznia kell arról, hogy milyen eltérésekkel alkalmazta a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásait. Ezt a jelentést a részvénytársaság honlapján kell közzé tenni.

A Gt. garanciális szabályként előírja, hogy a közgyűlés külön határoz a jelentés elfogadásáról, és ha a részvénytársaságnál működik felügyelőbizottság, a jelentés a felügyelőbizottság jóváhagyása nélkül nem terjeszthető a közgyűlés elé. Ugyanilyen tartalmú előírást tartalmaz a Számviteli törvény is, azonban annak hatálya azokra a vállalkozókra terjed ki, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. A két törvény által előírt jelentés elkészítésének a célja azonos, ezért egyetlen dokumentum közzétételével is eleget lehet tenni a két kötelezettségnek.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére