https://doi.org/10.59851/mj.72.02.1
A jogi versenyképesség meghatározó elemeként a bíróságok is új kihívásokkal szembesülnek, mind az újabb és újabb típusú ügyek megjelenése, mind pedig a bírósághoz való hozzáférés keretében az informatika folyamatos fejlődése kapcsán. A tanulmányban bemutatjuk a digitalizációs folyamat főbb lépéseit és a jogalkotás legújabb irányait.
Kulcsszavak: jogi versenyképesség; bírósági digitalizáció
As a key element of legal competitiveness, the courts are also facing new challenges, both in terms of the emergence of new types of cases and the continuous development of information technology in the context of access to justice. The study presents the main steps in the digitisation process and the latest legislative developments.
Keywords: legal competitiveness; court digitization
A digitalizáció robbanásszerű fejlődése átalakította a mindennapjainkat, az olyan egyszerű tevékenységeinket, mint az olvasás, írás, jegyzetelés, nyelvtanulás, vásárlás, de az akár évszázadok óta hagyományosan működő intézményeinket - köztük a bíróságokat - is érintette. Ennek természetes velejárójaként a jog területén megjelent az informatika: egyrészt egyre nagyobb digitális adathalmazt kell kezelni, azon belül tájékozódni, elemezni (nem véletlen a "big data" kifejezés[1]), a folyamatok elektronizálása miatt a szabályozást ehhez igazodóan kell átalakítani. Mindemellett arra is figyelemmel kell lenni, hogy a jog a gazdaság versenyképességének elősegítése mellett a jogi versenyképesség követelményének is eleget tegyen: stabil, átlátható, kiszámítható jogi környezetben egyúttal képesnek kell lenni rugalmasan reagálni az új kihívásokra, a mindennapos változásokra is.[2] Ugyanígy a gazdasági, társadalmi környezet változása következtében a bíróságok is új kihívásokkal szembesülnek, mind az újabb és újabb típusú ügyek megjelenése,[3] mind pedig a bírósághoz való hozzáférés keretében az informatika folyamatos fejlődése kapcsán.
Már ennyiből is látható, érzékelhető, hogy egy olyan ősi intézmény, mint az igazságszolgáltatás, a digitalizációval összefüggésben is komoly kihívásokkal áll szemben: folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó, fejlődő világhoz, miközben - a közösségi média, a mesterséges intelligencia, a blockchain technológia előretörése világában - meg kell tartania a bizalmat és az erejét a XXI. században.
A magyar bíróságokon több mint harminc évvel ezelőtt, az 1990-es évek elején jelentek meg a számítógépek, az informatikai eszközök és alkalmazások a napi munkavégzés során. Ekkor még csak a napi munkát könnyítették meg a korszerű eszközök, és hamar lényeges szemponttá vált az egyes bíróságokon működő rendszerek egységesítése, egymáshoz kapcsolódása. Néhány év elteltével - összefüggésben az e-közigazgatás fejlesztési irányaival is - előtérbe került a bíróságok egységes informatikai rendszerének kialakítása, amely az Európai Unió PHARE programjának keretében indult a 2000-es évek elején. Annak célja a több ezer - akkoriban hozzávetőlegesen 9000 - főt foglalkoztató bírósági szervezetben egy "olyan, informatikai stratégián alapuló, komplex beruházás és alkalmazásfejlesztés végrehajtása volt, amelynek eredményeképpen a bírósági ügyintézés és a hivatali ügyvitel jelentősen felgyorsul, a folyamatok hatékonysága nő".[4] Egy ilyen nagy méretű informatikai rendszer esetén különösen fontos a szabályozott, egységes rendszer, folyamatok kialakítása és megfelelő szabályozása. Mindazonáltal nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a bíróságok alkotmányos feladata az igazságszolgáltatás, amelynek ellátása során a folyamatosan növekvő számban érkező ügyek időszerű, magas színvonalú elintézését kell biztosítani, amihez alapvető fontosságú a folyamatos informatikai támogatás. Azt is ki kell emelni, hogy az ügyek
- 65/66 -
mielőbbi befejezése iránti igény mellett fontos az ügyfelek számára a megfelelő tájékozódás, tájékoztatás, a bíróságokkal való megfelelő kapcsolattartás (az elektronikus ügyintézés lehetősége) biztosítása, amelynek keretében a szükséges információkhoz lehetőleg tértől és időtől függetlenül hozzá kell jutniuk, ezt szintén informatikai eszközökkel - és lehetőség szerint az e-közigazgatáshoz való megfelelő kapcsolódással - célszerű biztosítani.
A ma a bíróságok alapvető működését biztosító iratkezelési szoftver, a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer (a továbbiakban: BIIR) kialakítása a 2000-es évek első felében történt, a PHARE-fejlesztés forrásainak a felhasználásával. Az akkor a bíróságok központi igazgatását végző testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) 211/2004. (XII. 7.) OIT határozata tartalmaz rendelkezést az informatikai PHARE-fejlesztés 2005. évi próbaüzemének ütemezéséről.[5]
A bírósági szervezet igazgatásának és működése helyzetének értékelése, a szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzések és javaslatok tárgyában készült stratégia elfogadásáról, és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 155/2010. (VI. 21.) OIT határozatban a bíróságok működését meghatározó külső és belső feltételek áttekintése alapján, a modern kor követelményeinek megfelelő szakszerű, időszerű, színvonalas és átlátható igazságszolgáltatás megteremtése érdekében - egyebek mellett - elfogadta cselekvési programként a bírósági szervezet igazgatásának és működése helyzetének értékelése, a szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzések és javaslatok tárgyában készült stratégiát, és az ahhoz kapcsolódó, a célkitűzések és a javaslatok részletes ismertetését tartalmazó szakmai összefoglalót.
A szemléletváltás leginkább azért volt kézzelfogható, mert azt is megfogalmazták: a papíralapú, költséges és nagy helyigényű adatvagyon helyett a bíróságokon a cél egy korszerű, digitális adatvagyon kialakítása, ezzel kapcsolatban a feladat annak összetett - ügyviteli, iratkezelési, igazgatási, biztonsági, infrastrukturális, szervezeti - feltételrendszerét megteremteni. Belátható, hogy a digitális adatok könnyebben feldolgozhatók, elemezhetők, kereshetők, összehasonlíthatók, és olcsóbban tárolhatók.
A stratégiában megjelent az a gondolat is, hogy annak érdekében, hogy tér- és időkorlátoktól mentes, ügyfélbarát, európai színvonalú ügyintézést tudjanak megvalósítani, a bírósági szervezetnek - az erre a célra szűkösen rendelkezésre álló hazai források mellett - a különböző európai uniós és nemzetközi forrásokat is igénybe kell venni a jogszabályok által meghatározott elektronikus eljárások kialakításához. Az OIT egyébként már 2006-ban elfogadta - a bírósági szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében - az úgynevezett e-bíróság koncepciót, amelynek lényege a személyes jelenlét nélküli ügyintézés lehetőségének a megteremtése volt: interneten, mobil eszközökön keresztül, személyre szabott ügyintézés keretében, folyamatos "nyitva tartás" mellett, digitálisan hitelesített elektronikus dokumentumok alkalmazásával és az elektronikus adatcsere biztosításával a társszervek között.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
