Az építőipar és a kereskedelem növelte részesedését a csődökből. A kereskedelemben (benne vendéglátás) növekedés állapítható meg az európai csődtörténetben való részesedést illetően. Mint ahogyan a múlt évben, úgy 2011-ben is kereskedelmi céget érintett minden harmadik csődeset. Így a kereskedelem a 2010-es 30,5%-kal szemben 2011-ben 31,2%-ot ért el. Az építő szektorban is a részesedés emelkedése figyelhető meg az előző évihez viszonyítva. Tízből két résztvevő az építőktől került ki a csődtörténetben (2011: 21,4%; 2010: 21,0%). Abszolút számokkal kifejezve 2011-ben 54 574 kereskedelmi és vendéglátós cég járult a csődbíró elé - a 2010-es 53 211 vállalkozással szemben. Az építőiparban ez 2011-ben 37 432 céget jelentett (2010: 36 637).
Fordított irányú tendenciák a feldolgozó iparban.
Az európai ipar 2011-ben tovább javult. Ezzel a feldolgozóipar részesedése a csődökből Nyugat-Európában 2011-ben 10,5% volt. Az előző év azonos időszakában ez még 10,9%-ot tett ki, miközben 2009-ben még 11,4%-on állt. Ez elsősorban az általános ipari konjunktúrának, illetve a javuló külkereskedelemnek köszönhető, ahol a feldolgozóipar viszonylag jó teljesítményt nyújtott.
Ennek megfelelően 2011-ben már csak 18 366 vállalkozás került ki az iparból, miközben 2010-ben még 19 016 cégnek kellett csődöt jelenteni.
Az előző évvel összehasonlítva csökkent a szolgáltató ágazat részesedése nyugat-európai csődökből. Abszolút értéken mérve 65 598-ról 64 544-re csökkent ugyan a csődöt jelentő szolgáltatók száma 2011-ben, ennek ellenére a fő ágazatokkal összehasonlítva a szolgáltatói szektor 36,9%-os részesedésével még így is csúcspozíciót foglal el az összes regisztrált csődöt tekintve.
Látható, hogy minden harmadik csődbe jutott cég a szolgáltatók közül került ki.
A legtöbb nyugat-európai országban a szolgáltatói szektor az az ágazat, amelyik legnagyobb arányban veszi ki a részét a csődökből (lásd 5. táblázat). Kivételt képeznek pl. Belgium és Franciaország, ahol a kereskedelem és a vendéglátás 45,8, ill. 35,3%-át adja a csődöknek. A feldolgozó üzletág fentiekben említett javulása látható Európa fontosabb ipari országainak a csődszámaiban is. Így az ipari- és termelő gazdasági ágazatok részesedése a csődökből pl. Németországban 9,4-ről 8,9%-ra, míg Olaszországban 24,1-ről 22,8%-ra, Franciaországban 7,7-ről 7,5%-ra, Nagy-Britanniában 12,5-ről 10,7%-ra csökkent.
Ha néhány szerkezeti elem megegyezik is a legtöbb nyugat-európai országban, a csődtörténet részleteiben országonként nagy eltérések mutatkoznak. Így pl. a feldolgozóipar részesedése a csődökből Dél-Európában kiemelkedően magas, ami többek között a mezőgazdaság és a kisvállalkozások exponált helyzetére vezethető vissza. Portugáliában a feldolgozóipar 23,5%-os részesedése túlzott mértékben magasnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik csődbe jutott cég ebből az ágazatból kerül ki. A spanyolországi 21,7% és az itáliai 22,8% szintén magas a nyugat-európai átlag (10,5%) felett helyezkednek el.
Az építőipar csődhelyzete a legtöbb nyugat-európai országban jól láthatóan kiéleződött. Franciaország kivételével az "öt nagy" esetében nőtt az építőipari csődök száma - ezen belül kiemelkedően magas Angliában (2011: 21,6%; 2010: 18,5%). Különösen nagy a spanyol építők csődérintettsége (34,7%), valamint Írországé (29,1%) - viszont Finnország (26,6%) és Franciaország (27,0%) esetében továbbra is egy egészséges csökkenés figyelhető meg.
5. táblázat: Csődök a fő gazdasági ágazatokban 2011. (2010.) évek során
| Feldolgozóipar | Építőipar | Kereskedelem* | Szolgáltatók | |
| Belgium | 6,4 (6,9) | 16,7 (16,0) | 45,8 (46,7) | 31,1 (30,4) |
| Dánia | 8,4 (7,8) | 14,2 (15,6) | 24,7 (22,5) | 52,7 (54,1) |
| Németország | 8,9 (9,4) | 16,1 (15,9) | 30,2 (30,6) | 44,9 (44,1) |
| Finnország | 11,9 (12,7) | 26,6 (25,8) | 26,0 (25,3) | 35,5 (36,3) |
| Franciaország | 7,5 (7,7) | 27,0 (28,0) | 35,3 (34,2) | 30,2 (30,0) |
| Nagy-Britannia | 10,7 (12,5) | 21,6 (18,5) | 23,8 (21,8) | 43,9 (47,1) |
| Írország | 11,5 (10,3) | 29,1 (31,0) | 35,2 (26,8) | 24,2 (32,0) |
| Olaszország | 22,8 (24,1) | 20,6 (18,5) | 28,0 (26,2) | 26,6 (31,3) |
| Luxemburg | 1,1 (1,9) | 8,7 (10,0) | 26,0 (31,3) | 64,1 (56,9) |
| Hollandia | 12,8 (14,0) | 15,3 (16,1) | 28,9 (27,3) | 42,9 (42,6) |
| Norvégia | 7,6 (7,9) | 22,9 (24,1) | 31,7 (30,5) | 37,8 (37,5) |
| Ausztria | 7,3 (7,9) | 15,9 (15,4) | 35,9 (36,5) | 41,0 (40,2) |
| Portugália | 23,5 (28,7) | 18,7 (19,1) | 38,4 (35,3) | 19,4 (16,9) |
| Svédország | 8,2 (8,9) | 15,0 (14,3) | 29,4 (28,0) | 47,4 (48,8) |
| Svájc | 9,2 (9,4) | 24,8 (23,3) | 19,7 (22,4) | 46,3 (44,9) |
| Spanyolország | 21,7 (21,4) | 34,7 (32,5) | 18,7 (19,3) | 25,0 (26,8) |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
