Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Vörös Imre, Dr. Czigler Dezső Tamás: Megjelent az európai szerződésjogra vonatkozó közös referenciakeret vázlata* (MJ, 2008/8., 563-568. o.)

2008 februárjában a Sellier kiadó gondozásában megjelent az európai szerződési jog alapelveinek gyűjteménye, mely a Principles. Dejinitions and Model Rules of European Private Law - Draft Common Frame of Rejerence "DCFR"1 (a továbbiakban: "DCFR") nevet viseli. A válogatást két tudóscsoport, a European Research Group on Existing EC Private Law (Acquis Group)2 és a Study Group on a European Civil Code3 állította össze, abból a célból, hogy a kötet tartalma egy, az Európai Közösség által elfogadandó közös referenciakeret számára alapjául szolgálhasson. Jelentőségét az is mutatja, hogy Diana Wallis, az Európai Parlament alelnöke is több alkalommal bemutatta a nagyközön-ségnek.4 Jelen tanulmány a DCFR megalkotásához vezető útról, a jövőben a gyűjteménnyel kapcsolatban várható munkálatokról, illetve a kiadványnak a több jellemzőiről kíván áttekintés nyújtani.

I. Az európai szerződésjog egységesítése és a kapcsolódó független tudományos kutatócsoportok tevékenysége

1. Az Európai Közösség államainak szerződési jogi szabályai között jelentős különbségek vannak. Atagál-lamok egyre erősebb integrálódásával ugyanakkor számos független, tudományos csoport jött létre, amely a nemzeti szerződési jogok különbségeinek áttekintésén, illetve a jogterület közösségen belüli egységesítésén fáradozik. Ilyen például a Pavia Group és az ahhoz köthető Academy of Europen Private Lawyers,5 a Tren-tói Egyetem által fémjelzett Common Core of European Private Law Project,6 a Society of European Contract Law (SECOLA),7 az Academy of European Law (ERA),S a Comission on European Contract Law9 Project Group on a Restatement of European Insurance Contract Law1" a European Research Group on Existing EC Private Law (Acquis Group), és a Study Group on a European Civil Code is.11

E csoportok jelentős része - szemben például a Pavia Group-pal - nem konkrét normaszöveg összeállításán dolgozik, hanem a szerződési jog tagállami-közösségi normáit gyűjti-hasonlítja össze, esetleg gyűjteményeket publikál a legfontosabb fundamentális szabályokról.

2. Legismertebb közülük talán az 1980-ban alakult Comission on European Contract Law (a továbbiakban: "Comission"). Utóbbi egy magánharmonizációs vállalkozás; célja az európai államok közös szerződésjogi normáinak összegyűjtése volt. Nemzetközi tudóshálózata - évtizedek munkájával, jelentős részben a dán Ole Lando professzor vezérletével - Principles of European Contract Law (PECL) cím alatt (a továbbiakban: "PECL"12 összeállította az európai szerződési jog alapelveinek gyűjteményét. A Comission a tagállami alapelvek összegyűjtése mellett alkalmazott olyan megoldásokat is, amelyek "egyik állam jogában sem érvényesülnek, vagyis a Comission nem pusztán szintetizálta a meglévő jogot, hanem újat is alkotott".13 Az anyag publikálása 3 részből állt: 1995-ben tették közzé a PECL első, teljesítésre, nem teljesítésre vonatkozó (PECL I), 1999-ben - az első részen ejtett módosításon túlmenően - a második, a szerződés létrejöttével, érvényességével, értelmezésével, tartalmával foglalkozó (PECL II), 2003-ban a harmadik, többalanyúsággal, jogellenességgel, beszámítással, engedményezéssel, tartozás átvállalásával, elévüléssel kapcsolatos részét (PECL III).

3. A Comission által megkezdett úton haladva Christian von Bar osnabrücki professzor vezetésével 1999-ben megalakult a Study Group on a European Civil Code14 (a továbbiakban: "Study Group"). A csoport célja, hogy megfelelő háttéranyagot szolgáltasson egy európai polgári törvénykönyv megalkotásához, illetve hosszú távon egy hasonló törvénykönyv összeállításában segédkezzen. Ennek megfelelően először a PECL-hez hasonló jogi gyűjteményeket hoz létre. A Study Group ugyanakkor - a Comission tevékenységén túlmutatva - nem csupán a szerződési jogra, hanem a polgári jog egyéb területeire is vonatkozó, alapvető szabályokat tartalmazó válogatásokat állít össze. Ez utóbbiakat jogterületenként önállóan jelentetik meg.15 ilyenek például a Lease of Goods, Service Contracts, Commercial Agency, Franchise and Distribution Contracts, Personal Security Contracts, Benevolent Intervention in Another's Affairs, Sales Contract, Trust, Donation elnevezésű köteteik. További kötetek - például Loan Contracts, Contracts on Donation, Non-Contractual Liability Arising out of a Damage Caused to Another -megjelenése-elkészítése is folyamatban van.

4. Hasonló csoport a 2002-ben alakult European Research Group on Existing EC Private Law (az ún. Acquis Group) (a továbbiakban: "Acquis Group" ) is.

Az Acquis Group célja ugyanakkor - szemben a Comissionnel, illetve a Study Grroup on a European Civil Code-dal - nem a tagállami szabályok vizsgálata, hanem a már meglévő és igencsak fragmentált közösségi rendelkezések áttekintése.16 Munkájuk során ösz-szeállítottak egy gyűjteményvázlatot, mely a Draft of the Acquis-Principles nevet viseli.17 Ezzel összefüggésben több kötetet is megjelentettek, például Pre-kont-traktuális kötelezettségekre, a szerződés megkötésére, tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazására (Contract I - Pre-contractual Obligations, Conclusion of Contract, Unfair Terms),18 illetve a szerződések teljesítésére, nem-teljesítésére, nem-teljesítés jogkövetkezményeire (Contract II - Performance, Non-Performance. Remedies)19 vonatkozóan.

II. A CFR megalkotásához vezető út - az Európai Közösség kapcsolódó tevékenysége

1. Átlátván a szerződési jog egységesítésének szükségességét, az Európai Parlament már 1989-ben20 és 1994-ben21 határozatban hívta fel a Bizottságot, hogy kezdje meg egy európai polgári törvénykönyv létrehozásának a munkálatait.

A felhívások eredménytelensége után 1999-ben tamperei csúcstalálkozóján az Európai Tanács a Bizottságtól egy átfogó tanulmány kidolgozását kérte arra nézve, vajon szükséges-e a tagállamok magánjogának harmonizációja-egységesítése a különböző polgári eljárások megfelelő menetének biztosításához? Válaszul a Bizottság 2001-re megalkotott egy, az európai szerződési jogra vonatkozó közleményt,22 mely 4 lehetséges módszert vázolt fel a szerződésekre vonatkozó eltérő tagállami szabályokból eredő problémák megoldására; vagy nem tesznek intézkedéseket és a piacra bízzák a szabályozást, vagy az alapelvek összegyűjtését és fejlesztését ösztönzik, esetleg javítják a hatályos jogszabályok minőségét, illetve e témakörben elfogadnak egy átfogó jogszabályt. A közleményre rengeteg válasz érkezett, ezek jó része az alapelvek fejlesztését és a hatályos jogszabályok minőségének javítását tartotta a legfontosabbnak.

A következő lépcsőben a Bizottság 2003-ra elkészített egy cselekvési tervet "Egy egységesebb európai szerződési jogért" címmel,23 valamint 2004-ben egy közleményt is megalkotott a munka menetére nézve.24

2. Utóbbi dokumentumok nyomán 2005-ben megindultak a munkálatok egy közös vonatkoztatási rendszer (CFR - Common Frame of Reference, másnéven; CoPECL - Common Principles of European Contract Law) (a továbbiakban: "CFR") létrehozatala felé. A CFR olyan jogi erővel nem bíró eszköz lesz, mely a közösségi vívmányokból és a tagállamok jogrendjéből kiindulva világosan meghatározza majd a szerződésjog szakkifejezéseinek tartalmát, alapelveit és mintaszabályait. Létrejötte a jogalkalmazáson túlmenően hasznos segédeszközül fog szolgálni a közösségi és nemzeti jogalkotáshoz is. E funkciókon túlmenően hosszú távon közösségi szinten egy majdan megalkotásra kerülő európai polgári törvénykönyv alapjául is szolgálhatna.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére