A csőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos perek kérdéseiben két csoportot lehet elkülöníteni: a csőd- és felszámolási eljáráshoz szorosan kapcsolódó és a tágabban kapcsolódó perek csoportját.
Az első csoportba tartoznak a következő perek:
- a csődeljárásban a vagyonfelügyelő által indítható megtámadási és visszakövetelési per,
- a felszámolási eljárásban a vezetői felelősséggel kapcsolatos per,
- a felszámolási megtámadási per, továbbá
- az értékesítéssel kapcsolatos perek.
A második csoportba a következő témák tartoznak:
- a közös tulajdon megszüntetése az adós résztulajdonában álló ingatlan esetében,
- a Cstv. 40. § és a Ptk. 203. § kollíziója.
Az értékesítéssel kapcsolatos perekben jelentősebb döntések nem születtek az utóbbi időben, ezért ezzel a kérdéssel nem foglalkozom. A többi pertípusnál is inkább az utóbbi időkben született és a joggyakorlatot befolyásoló döntések alapján ismertetem a gyakorlatot.
A Cstv. hatályba lépése óta szabályozta a vagyonfelügyelő megtámadási jogát. Ilyen per azonban alig indult, elsősorban azért, mert a csődeljárás rövid átfutási ideje miatt remény sem volt arra, hogy az eljárás ideje alatt a pert befejezzék. A Cstv. 2009. évi módosítása érintette a megtámadási per kérdését is. A Cstv. 13. § (3) bek. e) pontjában biztosított megtámadási jog alapvetően tér el a korábban szabályozott, a vagyonfelügyelőt megillető megtámadási jogtól. Az új szabályozás korlátozza a korábbihoz képest a vagyonfelügyelő megtámadási jogát és új jogintézményként beiktatta az ún. visszakövetelési pert. Eszerint a vagyonfelügyelő:
- megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
