Az új Ptk. előtt a magyar jogi szabályozás nem tartalmazott önálló rendelkezést a szerződésátruházás tárgykörében. A gazdasági élet szereplői vagy külföldi jogot alkalmazva cseréltek szerződéses pozíciót, vagy engedményezések és tartozásátvállalások útján kötöttek erre irányuló háromoldalú megállapodást, amelyet a bírói gyakorlat a szerződéses szabadság elve mentén elfogadott. A szerződési pozíció azonban olyan vagyoni elem, amely nem írható le csupán engedményezhető követelések és átvállalható tartozások összességeként. A jogalkotó a szerződésátruházás kifejezett törvényi szabályainak megalkotásával kívánt az engedményezés-tartozásátvállalás konstrukciónál megfelelőbb jogi eszközt biztosítani a szerződéses szerepek komplex átruházásához. A szerződésátruházás intézménye azonban a jelenlegi szabályozás mellett nem tölti be ezt a funkciót. A gazdasági szereplők gyakorlata továbbra is az, hogy engedményezéssel és tartozásátvállalással cserélnek szerződéses pozíciót, egyrészt mert az új jogintézmény körül nagy a bizonytalanság, másrészt mert a szabályozás üzleti szempontból egyértelműen hátrányos.
A szerződésátruházás új Ptk. (a továbbiakban: Ptk.) által lefektetett szabályai szerint a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A szerződésből kilépő fél tehát szabadul a jogviszonyból, mely az eredeti, a szerződésben maradó fél, valamint a szerződésbe belépő fél között marad fenn. A szerződésben maradó fél az átruházáshoz előzetesen is hozzájárulhat. A jogalkotó beillesztett egy novációs elemet a szabályozásba, amely szerint a szerződésátruházás során a biztosítékok automatikusan megszűnnek. A követelések és a jogok tekintetében az engedményezés szabályai, a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalásról szóló rendelkezések mögöttes szabályként megfelelően alkalmazandók.
A Ptk. nem rendelkezik arról, hogy a szerződésátruházás novációnak minősül -, azaz az eredeti szerződés megszűnése mellett új szerződés jön létre - vagy az eredeti szerződés jogfolytonosan fennmarad. A kérdésre a kapcsolódó kommentár irodalom sem ad egységes választ.
Az, hogy a Ptk. Kodifikációs Főbizottságának javaslata szerint a biztosítékok megszűnése "a szerződésátruházás dogmatikai jellegéből adódik" [Vékás Lajos (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal. Budapest, 2012, 421. o.] arra enged következtetni, hogy a szerződésátruházás az eredeti szerződés megszüntetése és új szerződés létesítése. Ezzel összhangban olvashatjuk a vonatkozó kommentárban, hogy "a szerződésátruházás a nevével ellentétesen nem átruházás, hanem a szerződés megszüntetése és új szerződés létesítése (nováció) útján valósítható meg" [Gárdos Péter: Szerződésátruházás. In: Vékás Lajos-Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Budapest, 2014. 2. kötet 1682. o.]
Az ellentétes álláspont szerint a szerződésátruházás egyértelműen jogutódlást, alanyváltozást jelent, a szerződéses jogviszony folyamatos, "a szerződésbe belépő fél a kilépő fél jogutódja lesz a szerződéses jogviszonyban" [Menyhárd Attila: Szerződésátruházás. In Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. Budapest, 2014, 489-490. o.].
Ez a dogmatikai bizonytalanság megnehezíti a jogintézmény kapcsán felmerülő további kérdések tisztázását. Nem mindegy ugyanis, hogy egy olyan kérdést, mint például az elévülés kérdése a novációs elv mentén vagy a jogutódlásból kiindulva vizsgálunk.
A Ptk. 6:208. § (3) bekezdése rendelkezése szerint "A szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek. A zálogkötelezett hozzájárulása esetén az új zálogjog az eredeti zálogjog ranghelyén jön létre." A szabályozás tehát kifejezetten arról rendelkezik, hogy a biztosítékok nem maradnak fenn, ez azonban további kérdéseket vet fel.
Az első kérdés, hogy mit értünk e helyütt biztosíték alatt. Csak a járulékos biztosítékok szűnnek meg, vagy a biztosítéki céllal alkalmazott absztrakt kötelezettségvállalások is? A garancia vagy például a régi Ptk. hatálya alatt alapított önálló zálogjog absztrakt természetükből fakadóan nem szűnhetnek meg, hanem fenn kell, hogy maradjanak a jogosult és a biztosítéki kötelezett közötti jogviszony tartalmának megfelelően. Ezzel ellentétes értelmezés vezethető le abból, hogy a Ptk. XXI. Fejezet Biztosítéki szerződések címszó alatt tárgyalja a garanciát, azaz a Ptk. fogalomrendszerében a garancia biztosíték.
A biztosítékok megszűnéséről szóló rendelkezés azért is elnagyolt, mert jogértelmezéssel el lehet jutni annak kimondásáig, hogy a tartozásátvállalásra vonatkozó utaló szabály alapján (Ptk. 6:210. §) a biztosítékot nyújtó fél - akár előzetesen is - hozzájárulhat a bizto-
- 9/10 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
