Molnár Dániel[1] - Oláh Antónia[2]: Beszámoló "A gazdaságátadás lehetőségei és a földforgalmi szabályozás aktualitásai" című konferenciáról (MJ, 2026/1., 61-64. o.)

https://doi.org/10.59851/mj.73.01.10

2025. szeptember 25-én a debreceni Vármegyeháza Árpád-terme adott otthont a Magyar Jogász Egylet Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezete, illetőleg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében megrendezésre került "A gazdaságátadás lehetőségei és a földforgalmi szabályozás aktualitásai" című konferenciának. A rendezvényt az agrárgazdaságok átadásának szabályait rögzítő, több mint két és fél évvel ezelőtt hatályba lépett 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gtv.), valamint annak végrehajtási rendelete, a 480/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet reformjai hívták életre. E jogszabályok az agráriumon belüli generációváltás elősegítése érdekében1 meghatározott személyi kör - mezőgazdasági őstermelők, mező- és erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók2 - számára lehetővé teszik, hogy az idős gazdálkodók a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságot vagyonösszességként, egységben adják át a fiatalabb generáció számára.

A konferencia nagyszámú érdeklődő részvételével zajlott, s a közönség soraiban nem csupán ügyvédek, jogtanácsosok, kormánytisztviselők, hanem gazdák is feltűntek. A téma egyes aspektusai tehát a jogásztársadalmon kívül láthatóan a szélesebb nyilvánosságot is foglalkoztatják.

Kulcsszavak: gazdaságátadási szerződés; termőföldek öröklése; agrártámogatások; hozzátartozói láncolat; termőföldárverés

Summary - Report on the conference entitled "Opportunities for farm transfers and current issues in land traffic legislation"

On September 25, 2025, a conference entitled "Opportunities for farm transfers and current issues in land traffic legislation" was held in the Árpád Chamber of the Debrecen County Hall, organized by the Hungarian Lawyers' Association Hajdú-Bihar County Organization and the National Chamber of Agriculture. The event was prompted by the reforms contained in Act CXLIII of 2021 (Gtv.), which came into force more than two and a half years ago and lays down the rules for the transfer of agricultural holdings, and its implementing decree, Government Decree 480/2024. (XII. 31.). In order to promote generational change in agriculture, these acts allow certain persons engaged in agricultural production, as defined in the Gtv., to transfer the farm created through agricultural and forestry activities to the younger generation as a single unit of assets. The conference was attended by a large number of interested participants, including not only lawyers, legal advisors, and government officials, but also farmers. Certain aspects of the topic are therefore clearly of interest to the wider public as well as the legal community.

Keywords: farm transfer contract; inheritance of agricultural land; agricultural subsidies; chain of relatives; agricultural land auction

A konferenciát Prof. Dr. Csák Csilla egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, a Magyar Jogász Egylet (MJE) Agrárjogi Szakágának vezetője - egyúttal a konferencia levezető elnöke - nyitotta meg.[1],[2]

Ezt követően Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszédében kiemelte, hogy a gazdaságátadás jogi (jogszabályi) lehetősége megteremtésének gondolata 2018-ban merült fel. A szabályozás okaként egyrészt a magyar és az európai gazdatársadalom magas átlagéletkorát jelölte meg, amely napjainkban eléri a hatvan évet; a magyar gazdáknak mindössze öt százaléka fiatalabb harminc évnél. Másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy az agráriumon belüli generációváltás a kulcsa a versenyképes, megújuló mezőgazdasági termelésnek. A hatékony revitalizáció pedig elképzelhetetlen annak megteremtése nélkül, hogy az ifjabb generáció tagjai lehetőséget kapjanak a gazdaságok, termelőegységek önkéntes átvételére. Megemlítette, hogy rendkívül nehéz feladat elkészíteni egy gazdaságátadási szerződést, különösen a gazdaság leltározása miatt, hiszen a gazdaságban generációk munkája kumulálódik. További nehézség, hogy noha az egyes gazdaságátadási ügyletek között vannak hasonlóságok, mégsincs két egyforma ügy. Ezért van szükség arra, hogy az MJE és a NAK közösen továbbképzéseket szervezzen, tájékoztatókat készítsen az ország több pontján.

Megjegyezte, hogy bár az agráriumban az időjárási, környezeti viszonyokból fakadóan mindig adódnak nehézségek a termelés és az értékesítés terén, a magyar állam több mint hetvenféle támogatás útján igyekszik segíteni a gazdákat. A támogatási rendszer legfontosabb elemének tartja a fiatal gazdák, valamint a kisvállalkozók anyagi támogatását, amely hozzájárul a gazdálkodók tisztességes megélhetéséhez, saját lábra állásához. Papp szerint ezt a célt szolgálja a gazdaságátadási törvény és maga a NAK is.

Gulyásné dr. Birinyi Ildikó köszöntő beszédében örömét fejezte ki avégből, hogy az MJE által szervezett konferenciáknak számos visszatérő vendége van, s hogy a gazdaságátadás, illetve a földforgalmi jog kérdései szintén széles körű érdeklődésre tartanak számot. A közönség összetételét illetően kiemelte, hogy az eseményre több mint öt vármegyéből érkeztek résztvevők, nagyobbrészt, ám nem kizárólagosan Kelet-Magyarországról.

A konferencia első előadója dr. Nagy Márton, a NAK Stratégiai és Vidékfejlesztési Igazgatóságának, valamint az MJE Agrárjogi Szakágának tagja volt, aki referátumában a gazdaságátadás koncepcionális kérdéseiről beszélt. Kiindulópontként rámutatott arra, hogy a generációváltás nagyon lassan halad az agráriumban. Kiemelte, hogy bár érthető az idős gazdák ragaszkodása választott élethivatásukhoz, mégis fontos lenne a tapasztalatok és a termelési eszközök átadása, az utánpótlás felnevelése és biztosítása. A gazdaságátadás lehetőségét a jogalkotó azért teremtette meg, hogy a generációváltás ne feltétlenül kényszerűen, öröklés útján - azaz az idős gazdák elhalálozása következtében - történjen, hanem legyen lehetőség már ezt megelőzően is együttműködésre, tudás- és vagyontranszferre a generációk között.

- 61/62 -

Rávilágított, hogy a gazdaságátadást számos, vissza nem térítendő támogatást biztosító pályázat segíti. Emellett az érdekképviseleti szervek konferenciák, képzések szervezésével, kiadványok elkészítésével igyekeznek támaszt nyújtani a gazdáknak a gazdaságátadás összetett folyamatában való eligazodásnál.

A gazdaságátadás jellemzőit illetően kiemelte, hogy ez egy élők közötti jogügylet, amely a felek közötti önkéntes konszenzuson alapszik. Nagy szerint a gazdaságátadás egyedülálló lehetőség arra, hogy a gazdálkodáshoz kapcsolódó szerződések, pályázatok (támogatások), banki hitelek, a termelőeszközök egyetlen szerződés keretében, viszonylag egyszerű eljárás útján családon belül gazdát cseréljenek. A gazdaságátadás előfeltétele egy leltár elkészítése, amelyet jelentősen megkönnyít az, hogy a földhivataltól lehet kérni tulajdoni (földhasználati) összesítőt, amely segíti a gazdákat annak tisztázásában, hogy mi tartozik a gazdaságukhoz, azaz, hogy mi képezi a gazdaságátadás tárgyát. Felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságátadónak valamennyi használatában álló mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet át kell engednie a gazdaságátvevőnek, ennek során pedig tekintettel kell lenni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) földszerzési (illetve birtok-) maximumra vonatkozó rendelkezéseire. Amennyiben e korlátokat a gazdaságátvevő túllépi, az a szerződés lehetetlenülését eredményezi.

A gazdaságátadó személyére vonatkozó szabályok kapcsán megjegyezte, hogy a Gtv. 2. § ba) alpontjában meghatározott, legalább tíz évnyi mező- és erdőgazdasági tevékenységnek nem kell folyamatosnak lennie, elegendő, ha a gazdaságátadó élete során legalább tíz évet ilyen tevékenységgel töltött. A gazdaságátvevő személyét illetően utalt arra, hogy bár gazdaságátvevő alapvetően az 50. életévét be nem töltött személy lehet, 2026. december 31-ig hatályban van egy olyan könnyítő rendelkezés, amely alapján 60. életévét be nem töltött személy is átveheti a gazdaságot. Kiemelte azt is, hogy a gazdaságátadás feltételét képező "hozzátartozói láncolat" nem azonos a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) meghatározott közeli hozzátartozók körével, hiszen előbbibe beletartoznak a közeli hozzátartozók hozzátartozói is. Fontos továbbá, hogy gazdaságátadóból akár több is lehet a gazdaságátadási szerződésben, míg gazdaságátvevőből főszabály szerint csak egy. Ennek a célja a birtokelaprózódás megelőzése. Ugyanakkor a családon belüli vagyoni konfliktusok elkerülése céljából a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a gazdaságátadó fenntartsa magának a gazdasághoz tartozó termelési eszközök tulajdonjogát, s mindössze a használati jogot engedje át a gazdaságátvevőnek. Ebben az esetben a gazdaságátvevő halála esetén vagyontárgyai tulajdonjogában az öröklési szabályok szerint azon családtagok is részesülhetnek, akik nem lehetnek gazdaságátvevők.

Amennyiben a gazdaságátadás alkalmával a tulajdonjog átruházására kerül sor, a gazdaságátadó és -átvevő viszonylatában jogutódlás következik be. A gazdaságátadás a gazdaságátadó személyére nézve azzal a következménnyel jár, hogy az átadott gazdaság tekintetében mezőgazdasági termelő tevékenységet többé nem folytathat. Nagy kiemelte, hogy a jogalkotó a gazdaságátadás vonzóbbá tétele érdekében e vagyonátruházást illetékmentessé tette, mentesítette az ügylet résztvevőit a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól, továbbá az általános forgalmi adó vonatkozásában tárgyi adómentessé nyilvánította a gazdaságátadást, amennyiben az gazdaságátadási szerződés útján valósul meg. Végül bejelentette, hogy 2025. szeptember 24-én üzembe helyezték az MJE honlapján elérhető névjegyzéket, amely azon ügyvédek nevét tartalmazza, akik sikeresen elvégeztek egy, az MJE által összeállított, a gazdaságátadással összefüggő vizsgaanyagot.[3] E névjegyzék célja Nagy szerint az, hogy fórumot biztosítson a gazdák és az ezen ügyletekben jártas ügyvédek közötti kapcsolatteremtés számára.

A délelőtti panel második előadója dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára, a NAK alelnöke volt. Referátuma elején kiemelte, hogy a jogalkotó az agráriumon belüli generációváltást jogi oldalról egy önálló jogszabályokon alapuló szerződéstípus megteremtésével, pénzügyi oldalról adó- és illetékmentességgel, továbbá pályázatokkal igyekszik támogatni. A támogatások terén eredetileg arra számítottak, hogy néhány száz pályázat fog beérkezni, ehhez képest a pályázati határidő lejártáig több mint másfél ezer kérelmet nyújtottak be. Rávilágított, hogy a gazdaságátadás szabályainak megalkotását egy komplex előzetes vizsgálat előzte meg, amelyben igyekeztek felmérni a jelenlegi birtokviszonyokat, a folyamatban lévő gazdaságátadásokat. Ezzel összefüggésben pozitívumként értékelte, hogy az Fftv. hatálybalépése óta a magyar termőföldek földhasználati viszonyaiban strukturális átalakulás következett be, a termőföldek kétharmadát ugyanis napjainkban már őstermelők, egyéni vállalkozók birtokolják, a jogi személyek földhasználata pedig radikálisan visszaszorult. Annak kapcsán, hogy a Gtv. miért kizárólag a tág értelemben vett családon belül engedi a gazdaságátadást, elmondta, hogy ezzel a színlelt adásvételi, bérleti szerződések - és így a visszaélésszerű joggyakorlás - elterjedését kívánták megelőzni.

A gazdaságátadás tárgyát illetően leszögezte, hogy abba nem csupán azt a termőföldet kell beleérteni, amelynek a birtokát a gazdaságátvevő a gazdaságátadást követően szerezné meg, hanem azt is, amelyet már a szerződés elkészítése előtt is használ. E körön kívül esik azonban az olyan termőföld, amely harmadik személy használatában áll. Az utóbbi termőföldeket ennek ellenére lehet "nevesíteni" a gazdaságátadási szerződésben, mindössze arról van szó, hogy amíg harmadik személy műveli a gazdaságátadó tulajdonában álló termőföldet, azt nem szerezheti meg a gazdaságátvevő. Cseh egyértelműsítette, hogy a gazdaságátadás keretében nem feltétlenül kell tulajdon-

- 62/63 -

jognak "gazdát cserélnie". Gazdaságátadás tárgya lehet termőföld használati joga mint vagyoni értékű jog, ezenkívül jogutódlásnak van helye a folyamatban lévő pályázatok (támogatások) tekintetében is. Ugyanakkor gyakran felmerülő problémaként említette a haszonélvezeti jog "átadásának" kérdéskörét, amely vonatkozásában kifejtette, hogy a haszonélvezeti jog - személyhez fűződő jog lévén - nem átruházható, így olyan vagyontárgyak, amelyeket a gazdaságátadó a rajtuk fennálló haszonélvezeti joga alapján használ, a gazdaságátadás tárgyát nem képezhetik.

A gazdaságátadási szerződés által érintett vagyontárgyak forgalmi értéke kapcsán rámutatott, hogy ennek megállapításához nincs szükség értékbecslő közreműködésére, elegendő nagyságrendileg meghatározni a vagyonelemek forgalmi értékét. Előadásában kitért arra a speciális helyzetre, amikor a gazdaságban jelen van a gazdaságátadó cége. Ezt is át lehet adni, de nem kötelező. A gazdaságátadó maradhat a cég tulajdonosa és ügyvezetője is.

Az államtól árverés útján vásárolt termőföld kapcsán megjegyezte, hogy a földet ilyen esetben egyébként terhelő elidegenítési és terhelési tilalom a gazdaságátadásra nem vonatkozik, azaz a gazdaság átadása nem minősül e tilalom megszegésének. A tilalom azonban a gazdaságátadást követően természetesen nem szűnik meg, hanem az továbbra is fennáll az érintett termőföldön. Cseh hangsúlyozta, hogy az Fftv. nem tekinthető az agrárjogi tárgyú jogszabályok általános mögöttes joganyagának, így a gazdaságátadás törvényének sem. A Gtv. kifejezetten nevesíti az Fftv. azon rendelkezéseit, amelyeket a hatálya alá tartozó ügyletekben, eljárásokban alkalmazni kell. A gazdaságátadás legnehezebb feladatának ő is a leltárt tartja, különösen a gazdasághoz tartozó egyes szerződések (például biztosítási, haszonbérleti, munkaszerződések stb.) részletes összegyűjtése igényel fokozott körültekintést a felek részéről.

A délelőtti panel utolsó előadójaként Nagyné Legény Ildikó, a Hajdú-Bihar Vármegyei Agrár- és Vidékfejlesztési Támogató Főosztály főosztályvezetője osztotta meg gondolatait. Bevezetésként kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a gazdaságátadás szabályainak megalkotása rendkívül időszerű lépésnek tekinthető. A főosztályon ugyanis nem egyszer szembesültek olyan helyzettel, amikor a generációváltás elmaradása miatt a gazdaságot vezető gazdálkodó váratlan halálát követően az adott gazdaság ellehetetlenült. Referátumában az agrártámogatások területén jelentkező változásokról, újdonságokról beszélt. Jelenleg a legtöbb pályázati felhívás a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti időszakra szóló Stratégiai Terve keretében valósul meg, amelynek a keretösszege 5651 milliárd forint. A Stratégiai Terv keretében nyújtott támogatások három csoportra oszlanak: egyrészt a gazdaságfejlesztési, másrészt a zöldcélú fejlesztéseket ösztönző, harmadrészt a megújuló energiaforrásokra való áttérést segítő támogatásokra. Kiemelte, hogy pályázatok között a gazdaságátadás, a gazdaságátvétel, illetve a fiatal gazdák támogatása prioritást élvező tárgykörök, a jogalkotó célja az, hogy ha már elindult egy gazdaságátadás, az szükség esetén forrásátcsoportosítás árán is anyagi támogatásban részesüljön. Az előadásban szó esett a gazdaságátadásokhoz kapcsolódó támogatási kérelmek néhány tartalmi értékelési szempontjáról. Alapvető elvárás a pályázatokkal szemben, hogy azokban részletesen bemutatásra kerüljön a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő személyén túl a gazdaság állapota, továbbá a gazdaságátvevő jövőképe, mivel a pályázatok fókuszában az agrárium fenntarthatósága iránti törekvés áll. A pályázatok pontozási rendszerében tehát a hatóság azt vizsgálja, hogy a pályázó milyen szakértelemmel bír, milyen tevékenységekhez igénylik a támogatást, s e tevékenységeknek mi a hozzáadott értéke. Zárszóként kifejezte, hogy a hatóság részéről azon dolgoznak, hogy valamennyi gazdaságátadás gyorsan és sikeresen végbemenjen.

A délutáni panelben két előadást hallhattak a résztvevők. Először ismét dr. Nagy Márton szólalt fel, aki a második referátumában a termőföldek öröklésének jogszabályi környezetét vázolta fel az Alaptörvénytől a releváns kormányrendeletekig. A prezentáció során érintett témában kiválóan tükröződött a termőföldekre vonatkozó joganyag komplexitása, hiszen e vagyontárgyak öröklésének szabályai az agrárjogi összefüggéseken túl jelentős alkotmányjogi, valamint polgári jogi vetülettel rendelkeznek. Ez a bonyolult szisztéma többször a jogalkotó számára is problémákat okozott, ugyanis nem egyszer alkotott egymásnak ellentmondó, sőt adott esetben alaptörvény-ellenes normákat. Nagy ezt érdekes példákkal szemléltette.

A második, egyben utolsó előadó dr. Szinay Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója volt. Előadásában az állami földértékesítés és a természetvédelmi kijelölés szabályairól esett szó. Szinay a rendszerváltást követő földforgalmi szabályozás "ősproblémájaként" nevesítette a töredezett birtokszerkezetet. A termőföldek tulajdoni és használati viszonyaiba történő állami beavatkozásnak (azaz a birtokszerkezet alakításának) számos eszköze van, ezek közül Szinay a tíz hektár feletti földárveréseket, illetőleg a haszonbérleti pályázatokat és az arra épülő természetvédelmi kijelölés intézményét emelte ki. Üdvözölte, hogy a birtokszerkezeten belül 2013 óta földkoncentráció figyelhető meg: napjainkra a 100-200 hektár közötti kiterjedésű gazdaságok kerültek túlsúlyba, miközben csökkent a rendkívül kicsi, 0,1-0,5 hektár közötti gazdaságok száma. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt egyrészt a szántó művelési ágú termőföldek aránya, másrészt évente 10% körüli értékben a termőföldek ára és bérleti díja. Ez az áremelkedés különösen a fiatal gazdák helyzetét nehezíti meg. A kormányzat a tíz hektár fölötti termőföldek állami árverése útján igyekszik a gazdák földhöz jutását segíteni. Szinay előadásában a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet alapulvételével mélyrehatóan ismertette az állami termőföldárverések jogszabályi kereteit, különös tekintettel az elővásárlási joggal összefüggő gyakorlati problémákra. A termőföldárve-

- 63/64 -

rések szabályozása, álláspontja szerint, a jogorvoslatok terén igényel jövőbeni jogalkotói beavatkozást. A referátum végén Szinay röviden említést tett a nemzeti parkok kezelésében lévő területek haszonbérletének aktuális helyzetéről, a bérleti jogviszony megújítására való jogosultság feltételeiről.

A konferencia összességében kiváló fórumot jelentett arra, hogy az érdeklődők átfogó képet kapjanak a földforgalmi jog kurrens kérdéseiről, továbbá az agráriumban tapasztalható tendenciákról. A szervezőket dicséri a vizsgált témák sokszínűsége, amelyet a felkért előadók változatos szakmai háttere tett még különlegesebbé. A konferencia legfontosabb eredményének tartjuk, hogy a diskurzust egyértelműen a gazdaságátadás, valamint a termőföldek forgalma gyakorlati tapasztalatainak összefoglalása határozta meg. A gazdaságátadás szabályai érvényesülésének és hatályosulásának tárgykörén túl - amely iránt elsősorban a jogászok érdeklődnek - részletesen szó esett arról, hogy hogyan kell megfelelően előkészíteni egy gazdaságátadási szerződést, milyen támogatások, pályázatok érhetők el a gazdák számára a generációváltás gördülékenyebbé tétele érdekében, továbbá, hogyan lehet termőföldet örökölni és állami árverés útján megszerezni. Ezek már olyan kérdések, amelyekkel a magyar gazdatársadalom túlnyomó többsége előbb vagy utóbb szembesülni fog. ■

JEGYZETEK

[1] Szilvás Zoltán: A gazdaságátadás szabályai. Generációváltás a gyakorlatban. Budapest, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2025. 9-10.

[2] Gtv. 1. §.

[3] A névjegyzék az alábbi linken érhető el: https://jogaszegylet.hu/nevjegyzek-agrar-gazdasagatadasi-kepzesben-reszt-vett-ugyvedek-nyilvanos-listaja/