A dolgozat célja a 2014-ben hatályba lépett, teljesen új struktúrájú részletes vita gyakorlati működésének bemutatása és értékelése. E vizsgálathoz mind feladatkörét, mind összetételét, mind aktivitását tekintve ideális terepként szolgál az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának gyakorlata. Ezért vizsgálódásom alapjául az Igazságügyi bizottság által a 2014-2018-as ciklusban lefolytatott összes törvényjavaslat részletes vitájának meghatározott szempontrendszer szerint elvégzett szisztematikus feldolgozása szolgált. Az elemzésemben arra fókuszáltam, hogy a Bizottság miként élt az új vizsgálati jogosítványaival, és mennyiben járult hozzá a törvényjavaslatok tartalmának alakításához.
A dolgozat a vizsgálódások során arra a következtetésre jut, hogy a részletes vita új szabályozása és a megnövekedett jogosítványok ellenére az Igazságügyi bizottság nem tudott a törvények tartalmát meghatározó markáns szakmapolitikai fórummá válni. A részletes viták lefolyását továbbra is döntően a Kormány határozza meg. A bizottság szinte mindig a kormány nyilatkozata szerint dönt a módosító javaslatokról.
Mivel a részletes vita érdemben a törvények tartalmát kevéssé határozza meg, az legfeljebb a szakmai és a tágabb értelemben vett politikai nyilvánosságnak szól. A külvilágnak szóló politikai üzenetek megfogalmazásának terepéül azonban sokkal inkább az Országgyűlés plenáris ülése, mintsem a bizottságok alkalmasak. Ezért feltehetően a plenáris ülés által folytatott részletes vita megszüntetésének is jelentős szerepe van abban, hogy a 2014-2018-as ciklusban látványosan csökkent a benyújtott képviselői módosító javaslatok száma. Márpedig benyújtott módosító javaslatok hiányában a részletes vita is teljesen kiüresedik.
A 2010-2014-es parlamenti ciklusban két lépcsőben teljesen megújult a magyar Országgyűlés működését szabályozó joganyag, felváltva az 1994-ben megalkotott, és kisebb-nagyobb módosításokkal öt ciklust kiszolgált 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: HSz.)[1] szabályrendszerét. Az Alaptörvényre és a parla-
- 25/26 -
menti jog tárgykörében meghozott alkotmánybírósági határozatokra tekintettel a HSz. egyes rendelkezéseit törvényi szinten szabályozták újra az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ogytv.)[2]. Alapvetően az Országgyűlés szerveire és tisztségviselőire vonatkozó szabályok kerültek törvényi szintre, míg a parlamenti eljárások, köztük a törvényalkotási eljárás menetét továbbra is a HSz. határozta meg. Ebben gyökeres változást a 2014. évi országgyűlési választások előtt megalkotott az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSz.) hozott. A HHSz. az új Országgyűlés alakuló ülésének napján, 2014. május 6-án lépett hatályba, így a 2014-2018-as ciklusban a parlamenti munka már az új eljárási szabályok szerint kezdődött meg. A HHSz. az elmúlt húsz év jogalkalmazási tapasztalatai alapján nem csupán finomította vagy továbbfejlesztette a törvényalkotási eljárás szabályait, hanem azokat teljesen új alapokra helyezte. Így a törvényalkotás menete és az abban részt vevők (kormány, bizottságok, képviselők stb.) eljárási jogosítványai lényegesen módosultak. E változások közül a HHSz. megalkotásakor mind az előterjesztő képviselők, mind a parlamenti jog tudományos művelői is elsősorban a részletes vitára vonatkozó szabályozás teljes átalakítását és a Törvényalkotási bizottság felállítását emelték ki.[3]
A törvényalkotási eljárás szakaszokra bontásának az Alkotmánybíróság garanciális jelentőséget tulajdonít.[4] Ez biztosítja ugyanis a transzparenciát, a képviselőkön keresztül a társadalom felől érkező impulzusok becsatornázását, azaz elősegíti az Országgyűlés képviseleti funkciójának kiteljesülését. A törvényalkotási eljárásban a részletes vita a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatásának szakasza.[5] A korábbi házszabállyal szemben a részletes vitát a HHSz. alapján immár teljes egészében az Országgyűlés állandó bizottságai folytatják le a plénum helyett. A HHSz.-ben teljesen új intézményként megjelenő Törvényalkotási bizottság pedig az állandó bizottságokban lefolytatott részletes viták eredményeinek szintetizálására hivatott.
Jelen dolgozat célja a teljesen új struktúrájú részletes vita gyakorlati működésének bemutatása és értékelése. A vizsgált parlamenti ciklusban 14 állandó bizottság működött az Országgyűlésben, és a Mentelmi bizottságot leszámítva mindegyik folytatott le részletes vitákat. Az állandó bizottságok által lefolytatott összes részletes vita elemzése nyilvánvalóan meghaladná egy rövid tanulmány kereteit. A vizsgálat ezért a törvényalkotás szempontjából kiemelkedőnek tekinthető állandó bizottság, az Igazságügyi bizottság tevékenységére fókuszál.
- 26/27 -
E kitüntetett figyelem több tényezővel indokolható. Az Igazságügyi bizottság feladatkörébe tartoznak az államszervezetre és az alapjogok gyakorlására vonatkozó alapvető törvények és a jogász szakmai szempontból legjelentősebb témák (polgári jog, büntetőjog, közigazgatási jog alapvető kódexei). Ennek megfelelően ebben a bizottságban jellemzően nagyobb számban foglalnak helyet jogászi végzettséggel és jelentős joggyakorlattal rendelkező képviselők.[6] Mint azt a későbbiekben látni fogjuk a HHSz. a részletes vita fontos elemének tekinti az Alaptörvénnyel és a nemzetközi joggal való összhang vizsgálatát, aminek érdemi megítélésére feladatköréből és összetételéből adódóan az Igazságügyi bizottság tűnik a leginkább alkalmasnak. E kiemeltnek látszó szerepet az Országgyűlés hivatalos oldalán lekérhető statisztikai adatok is alátámasztják. Az Igazságügyi bizottság dobogós helyen szerepel azon a listán, amely azt mutatja, hogy az egyes bizottságokat mennyi törvényjavaslat részletes vitájának lefolytatására jelölte ki a házelnök.[7] Az Igazságügyi bizottság a 2014-2018-as ciklusban 152 törvényjavaslat esetében volt kijelölt bizottság. Ennél csak Gazdasági bizottság (198 törvényjavaslat) és a Külügyi bizottság (187 törvényjavaslat) volt több alkalommal kijelölt bizottsági szerepkörben.[8] A Gazdasági bizottság kiemelt szerepét az adja, hogy az összes gazdaságpolitikai vonatkozású törvényjavaslat a feladatkörébe tartozik. A Külügyi bizottságnak azonban a részletes viták lefolytatása tekintetében koránt sincs akkora jelentősége, mint amit a statisztika sugall. A Külügyi bizottság ugyanis szinte kizárólag nemzetközi szerződést kihirdető törvényjavaslatokat tárgyal, amihez módosító javaslatot csak rendkívül korlátozottan lehet benyújtani. Ennek megfelelően az egész ciklusban mindössze 15 részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be. Az e tekintetben "dobogós" bizottságokhoz képest a többi állandó bizottság aktivitása jóval alacsonyabb a részletes viták lefolytatása szempontjából. A sorban következő Kulturális bizottság 57 törvényjavaslat esetében volt részletes vita lefolytatására kijelölt bizottság, míg a sor végén a Nemzeti összetartozás bizottsága található, amit mindössze egyetlen törvényjavaslat esetében jelölt ki a házelnök.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
