Napjainkban két Polgári Törvénykönyv él egymás mellett;
1. Az 1959. évi többször módosított hatályos és érvényes Ptk. (1959. évi IV. tv.), 2. A 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről. Ennek a törvénynek a hatálybaléptetéséről szóló 2010. évi XV. törvényt azonban az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) AB határozatával megsemmisítette, majd az új Kormány hivatalba lépése után érvénytelenítette is az Országgyűlés. Ezért ezen Ptk. érvénytelen, és hatálytalan: bár érvényesen létrejött, de nem hatályos. Hozzátehetjük, nem is lesz hatályos, mert a 2010 választások után hivatalba lépő Kormány visszaadta az új Ptk. kidolgozását a Vékás Lajos akadémikus vezette Kodifikációs Főbizottságnak. Ez a testület nyilván változtatni fog az "érvényes" szövegen, ezért a belátható jövőben fog megszületni az új érvényes és hatályos Ptk..
A jogi nehézségeket növeli, hogy a Gyurcsány- majd a Bajnai-kormány - bízva az új Ptk. elfogadásában és hatálybalépésében - az 1959. évi IV. törvényt (s más törvényeket is) jelentős mértékben módosította. Történt ez úgy, hogy az új Ptk. elfogadása előtt olyan törvényeket alkottak, melyeket beépítettek pl. az 1959. évi IV. törvénybe, bízva az "új" Ptk. érvényes hatálybaléptetésében, melyekben végleg kívántak lezárni kérdéseket. A terv azonban nem sikerült; így maradt a "torzó"; az 1959. évi IV. törvénybe és a Csjt.-be beépített új törvények, s többek között egy hatályos törvény az azonos nemű élettársakról.
Ez vezetett el az élettársak vonatkozásában a jelenlegi totális jogi káoszhoz.
Ennek megértéséhez és megismeréséhez, érdemes röviden áttekinteni az élettársakra vonatkozó magyar szabályok alakulását.
1. Az 1945 előtti magyar magánjogban nem létezett az "élettársi kapcsolat", mint jogi fogalom. A jogi "népszokásokban" lehet tudni "vadházasságról", "próbaházasságról",[1] de Szladits Károly Magyar Magánjoga[2] nem ismeri a fogalmat. Nem ismeri el a jogviszonyt az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) eredeti szövege sem.[3] Azonos a helyzet az 1952. évi IV. törvényben (Csjt.) is. Ugyanakkor a bírói gyakorlatban már az ötvenes évektől kezdve felmerültek élettársi vagyonközösséggel kapcsolatos kérdések.[4]
2. A bírói gyakorlat és az elméletben kibontakozó vita hatására a Ptk.-nak az 1977. évi IV. törvénnyel való módosítása a társaság szabályai közé röviden beemelte az élettársi kapcsolatot a Ptk. 578. §-ban (később 578/G. §). Ez a megoldás - vitatható véleményem szerint - már a maga korában sem volt megfelelő; ennek oka az, hogy a különneműek élettársi kapcsolatából született gyermek esetében bizonyítható volt az apasági vélelem, illetve az anyaság vélelme, ezért ez esetben a szülőket és gyermekeket nyilvánvalóan már családjogi kapcsolat fűzte össze.
Másrészt e korban is nyilván nem volt akadálya, hogy az élettársak - kapcsolati jellegüket esetleg nem feltűntetve - különböző, erős jogokat biztosító szerződéseket kössenek egymással, (öröklési, tartási, lakásbérleti, ajándékozási stb.), illetve egymás javára végrendelkezzenek. Az 1977. évi IV. törvény alapján a Ptk. 578. § (1) bek. az élettársak fogalmát férfi és nő házasságkötés nélküli, közös háztartásban élő érzelmi és gazdasági együttélésében határozta meg, a 685. § b) pont viszont az élettársat csak a lakásbérleti jogviszony folytatása vonatkozásában tekinti "közeli hozzátartozónak".
3. Az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13.) AB határozata alkotmányellenesnek minősítette azt, hogy a hatályos Ptk. szerint csak "férfi és nő" élhet élettársi kapcsolatban. Ennek megfelelően alakult ki az új szöveg, amely az 578/G. § szövegéből mellőzi az élettársi kapcsolat fogalmát, viszont a 685. § b) pont hozzátartozónak minősíti az élettársat, s a 685/A. § már az élettársak körében "két házasságkötés nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személyről" szól, vagyis de facto az élettársi kapcsolat fogalomkörébe bevonja az azonos nemű élettársakat is.
- 117/118 -
4. A jogszabályi káosz 2007. december 17-én kezdődött, mikor az Országgyűlés elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt (2007. évi CLXXXIV. törvény), amely csak 2009. január 1-jén lépett volna hatályba. A törvény az azonos nemű és a különnemű élettársakra is egy törvényben kívánt szabályokat alkotni. Ezt a törvényt azonban az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) AB határozatával megsemmisítette. A testület fő indoka szerint - noha a bejegyzett élettársi kapcsolat nem Alkotmányellenes, azonos nemű élettársak esetén sem - a házasság és család alkotmányos védelme (Alkotmány 15. §) nem teszi lehetővé a házassággal azonos súlyú jogintézmény létrehozását. A testület szerint gond az is, hogy a jogalkotó generális szabályt adott az élettársaknak (csupán a házassággal szembeni néhány kivételt nevesítve), holott részletezni kellett volna az élettársaknak megoldható jogokat. A testület szerint meg kell különböztetni az azonos nemű és a különnemű élettársak jogi helyzetét, mert ez utóbbiakat megilleti a házasságkötési jog, így egyenlő státuszt szerezhetnek az házastársakkal, míg ez azonos neműeknél nem lehetséges.[5]
5. Ezután az Országgyűlés megalkotta a 2009. évi XXIX. törvényt a bejegyzett élettársi kapcsolatról, mely csak az azonos nemű élettársakra vonatkozik (ezt a törvényt később elemezzük). Viszont az Országgyűlés ezután alkotta meg a 2009. évi CXX. törvényt a Polgári Törvénykönyvről. Ezzel párhuzamosan módosításra került a hatályos Ptk. és Csjt. (1959. évi IV. törvény és a 1952. évi IV. törvény) számos alapvető szabálya (pl. öröklési jogi, lakáshasználati stb.). A célja a törvényhozónak az volt, nyilvánvalóan, hogy a 2009. évi XXIX. törvényhez hozzáigazítsa a hatályos Ptk.-t és Csjt.-t. Ezzel azonban feloldhatatlan kettőség keletkezett a hatályos jogban. Míg az azonos nemű bejegyzett élettársak gyakorlatilag azonos státuszba kerültek a házastársakkal, addig a különnemű élettársak megmaradtak korábbi helyzetükben (így öröklési jogi helyzetük, s a lakáshasználat kérdése változatlan maradt!). Mindebből következik, hogy a bejegyzett azonos nemű élettársak a hatályos jog szerint lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a különnemű - esetleg még regisztrált is! - élettársak, holott az ő kapcsolatukból gyermek is születhet.
6. A törvényhozó az ellentmondást úgy kívánta feloldani, hogy az új Ptk.-ban (2009. évi CXX. törvény) külön rendezte a bejegyzett élettársi kapcsolatot (3:87. §-3:89. §) és az élettársi kapcsolatot (3:90. §-3:103. §). Ez a törvény azonban nem lépett hatályba, mivel az Alkotmánybíróság megsemmisítette a hatályba léptetésről szóló külön törvényt. Így maradt az előző pontban említett feloldhatatlan kettősség a hatályos jogban.
7. Az Alkotmánybíróság a 2010. március 23-án kelt 32/2010. (III. 25.) AB határozatával elutasította a fenti 2009. évi XXIX. törvény megsemmisítésére vonatkozó indítványokat.
Ezután tegyünk kísérletet arra, hogy elemezzük az élettársakra vonatkozó hatályos joganyagot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
