A jogelmélet szerint a jogszabályok a normativitás körébe tartoznak, általános magatartási szabályt adva előíró jellegűek, és formális kötöttségekkel, sajátos terminológiával, szókapcsolatokkal, tömörítési megoldásokkal rendelkeznek, nagyban eltérve a köznyelvtől. Ám az elmúlt évekből származó példák mintha ezeket a tételeket cáfolnák. A következőkben olyan szövegeket mutatunk be, amelyek értelmezésekor az egyes szabályozási szinteknek megfelelő műfajok jellemzőinek "összemosásával" és nyelvhasználati bizonytalansággal szembesülhetünk.
(1)
A 28/2016. (XI. 14.) OGY határozat a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjáról szól. Ez a közjogi szervezetszabályozó eszköz valójában nem is jogszabály, és normatív tartalma alig érzékelhető, mivel az utókor hálájáról, egy esemény állami ünnepléséről rendelkezik. A törvények, kormányhatározatok között is találunk hasonló tartalmúakat, azaz elég változatos, hogy az ünneplés célját, szervezőit, költségeit, felelőseit milyen jogforrásba/szervezetszabályozó eszközbe foglalják.
"1. Az Országgyűlés június 10-ét a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjává nyilvánítja.
2. Az Országgyűlés
- megemlékezik a magyar haditengerészekről,
- tisztelettel adózik mindazon magyar haditengerész emléke előtt, akik a Hazáért, a magyar szabadság kivívásáért és fenntartásáért küzdöttek,
- támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, emléktáblák avatását, amelyek az I. világháborúban - többségében hullámsírban, de a fedélzeten és szárazföldön is - elesett magyar haditengerész hősi halottakkal kapcsolatosak.
3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt arra, hogy az I. világháborúban elesett magyar haditengerész hősi halottak emlékére emeljen emlékművet a horvátországi Pula haditengerészeti temetőjében oly módon, hogy a 2017. június 10-én tartandó első magyar haditengerészek emléknapján, már az emlékmű előtt tisztelettel adózhassunk a hősi halált halt magyar haditengerészek előtt.
4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba."
Ebben a négy mondatban számos kodifikációs és nyelvi furcsaságot találunk. Ezek beágyazódnak abba az összefüggésbe, hogy jó száz éve nincs haditengerészete és tenger/partja az országnak. Így közjogilag nehezen értelmezhető, hogy egy másik országban miként (nyilván a területi állam hozzájárulásával) épít majd emlékművet a kormány, ahol majd valakik felvonulnak és tisztelegnek, esetleg zenélnek, koszorúznak. Vagyis ennek előkészítésére, megszervezésére, költségeinek viselésére felkérheti a parlament a végrehajtó hatalmat, de azt, hogy ez az építkezés egy külország katonai temetőjében, fél év alatt megtörténik, majd oda valakik kiutaznak és tisztelegnek, a területi állam álláspontjának ismerete nélkül, megalapozatlannak látszik. Ha volt ilyen egyeztetés, és a pulai temető fenntartója ezt melegen támogatja, úgy arra utalni kellene, de azt senki sem gondolhatja, hogy egy országgyűlési határozat Horvátországra bármilyen kötelezettséget háríthat, ahogyan azt sem, hogy akaratuk ellenére bárki is köteles lenne megemlékezni. Vagyis az, hogy kik, mely szervezetek fognak valóban élni ezzel a lehetőséggel, nem tudjuk, de a jogalkotó sem jelezte, hogy ez - ha nincs önkéntes jelentkező az ünneplésre - kinek lesz majd a feladata. Vajon ki szeretne olyan megemlékezést, amelyet senki sem tekint sajátjának, belülről fakadónak? A cím megkülönbözteti a magyar haditengerészeket és azokat a magyar haditengerészeket, akik hősi halált haltak az első világháborúban. Az előbbiekről a határozatban aztán érdemben nincs szó, mert csak egy emléknapot ad nekik a parlament. Ám a hősi halottaknak tiszteletet, emlékművet, megemlékezést, emléktáblát, oktatási anyagokat szánnak. A jogszabályoktól elvárt következetes szóhasználat helyett, hol elesett haditengerész hősi halottként, hol hősi halált halt magyar haditengerészekként emlegetik őket. Furcsának találjuk, hogy - a második mondat gondolatjelek közé került szövege alapján - például hullámsírban is eleshettek, holott a főnév és az ige egyeztetésével hullámsírban rendszerint nyugszanak. A harmadik mondat példája alapján, a magyar szórend megváltoztatásával a jelentés is más árnyalatot kaphat, így különbség van az első magyar haditengerészek emléknapja, valamint a magyar haditengerészek első emléknapja között. Ugyanebben a mondatban az áll, hogy az emléknapon az emlékmű előtt tisztelettel adóznak a hősi halált halt magyar haditengerészek előtt. Vajon miért nem az emléküknek, az emlékmű előtt?
- 34/35 -
(2)
A jogalkotás sebességét jellemzi, hogy pár évnél, de sokszor néhány hónapnál tovább egyetlen törvény sem bírja ki változtatás nélkül. Így a 2016. évi CLXXXI. törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról rendelkezett. Nyilván a júniustól decemberig eltelt időben olyan jelentős világesemények történtek, amelyek miatt a diplomaták illetményének számítását módosítani kellett. Szerencsére, stabil maradt egy jól sikerült értelmező rendelkezés:
"2. § E törvény alkalmazásában: 6. élhetőség: az állomáshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsági, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenyegetettségi, infrastrukturális szempontok összessége;"
Bizonyára csak az Olvasónak okoz gondot, a jogalkalmazóknak nem, hogy az "élhetőség" költői szóalkotás, és feltehetőleg a külszolgálatban dolgozó diplomata megélhetésére, esetleg életének biztonságára utal. Bizonyára a mindennapi életvitelét erősen befolyásoló tényezőket akarták példálózóan felsorolni, azonban célszerű lett volna a kiemelt mellékneveket gondolatjelek között feltüntetni. A terminológiában az újabb fogalmak értelmezéséhez a jelentés összetevőinek (szemantikai komponenseinek) elemzésével hoznak létre definíciókat. Elektronikus nyelvi minták gyors vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy napjainkban terjed az élhető város, sőt fokozott alakokban az élhetőbb és legélhetőbb városok használata, és a fenntarthatóság mellett az élhetőség szó is gyakran szerepel humán és ökokörnyezettel foglalkozó szövegekben. Az élhetőség kritériumait - szakkifejezéssel - indikátorrendszer segítségével, azaz kategóriák mentén állítják fel, amelyek egy adott település/város jellemzőin, adottságain - és nem szempontjain - alapulnak.
10. § (1) A Külszoltv. 23. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban: díjazás) jogosult. A díjazás euróban kerül megállapításra, majd átváltással száz forintra kerekítve számfejtésre, ezt követően euróban kerül folyósításra a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére a tartós külszolgálata idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye nem jár, azonban tartós külszolgálatának időtartama alatti, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetkezett változásokról folyamatosan értesítésre kerül."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
