Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 2005. január 1-jei hatállyal módosította a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt (továbbiakban: Ktv.), ami a 31. §-t követő 31/A-31/F. §-sal történő kiegészítést hozta. Ez a kiegészítés tulajdonképpen a közjegyzői tevékenység közjegyzői iroda keretében történő folytatását kívánja szabályozni. A szabályozás gyakorlatba történő átültetése során azonban több problémával találkozhatunk, amelyeknek az egyértelmű és egységes megoldása további jogi szabályozást igényelnek. Ezek közül néhányra szeretném felhívni a figyelmet.
A) Az egyik jelentős problémát a közjegyzői tevékenység folytatásának jogi kerete, a közjegyzői iroda által folytatható tevékenység jelenti.
A Ktv. 31/A. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint a közjegyző közjegyzői iroda keretében is folytathatja tevékenységét. A közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére - e törvényben foglalt eltérésekkel - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek (továbbiakban: Gt.) a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A közjegyzői iroda a Ktv. 31/A. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó Gt. 2. § (3) bekezdése szerint jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
A Ktv. 1. § (4) bekezdése szerint a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. A Ktv. 2. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezése szerint a közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni. A Ktv. 7. § (1) bekezdése pedig meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyeket a közjegyző a tisztsége ellátásán kívül még folytathat kereső tevékenységként, ezek: tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munka, továbbá sporttevékenység. A Ktv. 7. § (3) bekezdése a közjegyzői szolgálat szünetelése nélkül biztosítja a közjegyző számára a választottbírói tevékenységet, a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselést, továbbá a külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenységet.
A Ktv. 31/E. § (3) bekezdése szerint a közjegyzői iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közjegyzői tevékenység elősegítésére folytathat. Ez a megfogalmazás majdnem megegyezik a Ktv. 31/A. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Lényeges eltérés azonban, hogy a 31/A. § (2) bekezdése szerint a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére alapítható közjegyzői iroda, ugyanakkor a 31/A. § (1) bekezdése szerint a közjegyzői tevékenység közjegyzői iroda keretében is folytatható, a 31/E. § (3) bekezdése pedig arról szól, hogy a közjegyzői iroda üzletszerű gazdasági tevékenysége csak a közjegyzői tevékenység elősegítésére irányulhat. Ezeknek a rendelkezéseknek az együttes értelmezéséből az is következik, hogy maga a közjegyzői tevékenység folytatása nem lehet üzletszerű, hanem csak a közjegyzői tevékenységet elősegítő tevékenység folytatható üzletszerűen, és a közjegyzői tevékenység valamint az azt elősegítő tevékenység folytatható közjegyzői iroda keretében is.
A Ktv. 30. § és 31. § - amelyek a Ktv. eredetileg megállapított rendelkezései - előírják a közjegyző számára, hogy a tevékenységét a székhelyén lévő irodában végezze (irodán kívül csak akkor, ha az ügy természete vagy sürgőssége azt indokolja), és lehetővé teszi, hogy a területi kamara előzetes engedélyével két vagy több közjegyző közös irodát tartson fenn, de a közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják. (Itt az "iroda" alatt nem a jogi személyiségű közjegyzői irodát kell érteni, hanem az önállóan végzett közjegyzői tevékenység helyét. A jogi személyiségű közjegyzői irodáról az újonnan született 31/A.-F. §-ok rendelkeznek.)
A Ktv. 31/E. § (1) bekezdése szerint a közjegyzői iroda alapítása és működése nem érinti a közjegyző (a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt) e törvény szerinti jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét, valamint fegyelmi és anyagi felelősségét. A (2) bekezdés tiltja a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt részére az utasításadást, de csak a jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetően.
A jogi személyiséggel rendelkező közjegyzői irodát a Ktv. 31/B. § (1), (2) és (4) bekezdése értelmében kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező természetes személyek alapíthatnak, és a közjegyzői irodában a szavazati jog több mint 50%-át közjegyző tag, illetve két vagy több közjegyző tag esetében a közjegyző tagok együttesen gyakorolják, és vezető tisztségviselő is csak közjegyző tag lehet. A közjegyzői tevékenység folytatásának jogi keretét tehát a jogi személyiséggel rendelkező közjegyzői iroda is adhatja, a közjegyző személyesen köteles ellátni, illetve személyesen köteles végezni a közjegyzői tevékenységet. De vajon a közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenységet, a TEÁOR 74.11 Jogi tevékenységet köteles-e felvenni a tevékenységi körébe, vagy csupán az a kötelezettség áll fenn, hogy a közjegyzői tevékenységet közjegyző (illetve a Ktv.-ben meghatározott körben közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes) végezze, és a közjegyzői iroda tevékenységi körében szerepelhet-e a közjegyző által is folytatható, a Ktv.-ben meghatározott egyéb tevékenység is, vagy a közjegyzői iroda tevékenységi köre kizárólag a - Ktv. 31/A. § (2) bekezdésének szóhasználatával élve - közjegyzői tevékenység végzésének "elősegítésére" irányulhat? A jelenlegi szabályozás tükrében kérdés az is, hogy a közjegyzői iroda létesítő okiratának kötelező tartalmi elemeit meghatározó Ktv. 31/C. § (2) bekezdése teljes körű szabályozásnak tekinthető-e, ami egyébként szinte azonos a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának tartalmi elemeivel, de azok között nem szerepel a tevékenységi kör meghatározása, mert ha igen, akkor a közjegyzői iroda létesítő okirata érvényes lehet akkor is, ha a tevékenységi kör egyáltalán nincs meghatározva a létesítő okiratban.
Nézzünk néhány példát a tevékenységi körrel kapcsolatos hazai szabályozásra!
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 22. §-a szerint a koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő - az ágazati törvényben, illetve az önkormányzat döntésében meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult. A vállalkozás keretében végzett koncessziós tevékenységgel szervesen összefüggő tevékenységek tehát az ágazati törvényben vagy az önkormányzati döntésben megtalálhatóak.
Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 28. § (3) bekezdése szerint az erdőbirtokossági társulat kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat, majd a (4) bekezdése meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek e törvény alkalmazásában erdőgazdálkodási tevékenységnek minősülnek (például: erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés és erdővédelem, erdészeti szaporítóanyag gyűjtése és előállítása stb.), azonban a szabályozás adós marad az erdőgazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek nevesítésével. Ennek hiánya a gyakorlatban nehézségeket okoz, az azonban bizonyos, hogy az erdőgazdálkodás tevékenységi kör szakmai és egyéb megfelelésének ellenőrzésére jogosult államigazgatási szerv jogosult az erdőgazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységi köröket meghatározni.
A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 1. § (3) bekezdése és 2. §-a szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység egyéni és társas vállalkozás keretében folytatható, ezek mindegyike egyidejűleg is, azonban más tevékenység vagy szolgáltatás nem végezhető, kivéve, ha a tevékenység a személy- és vagyonvédelemmel közvetlenül összefügg. E törvény 47. § nevesíti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, és a 8. pontban meghatározza azokat a tevékenységeket is, amelyek a személy- és vagyonvédelemmel, illetve a magánnyomozással közvetlenül összefüggnek (például: tűzvédelem, polgári védelem, munkavédelem, katasztrófa-elhárítás, pénz- és értékőrzés, pénz és értékszállítás, vagyonvédelmi célú kutatás, vagyonvédelmi eszközök gyártása és forgalmazása, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, szerelése és karbantartása, személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakképzés, tanácsadás, szakirodalmi kiadói és szakértői tevékenység stb.).
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (továbbiakban: könyvvizsgálói tv.) 19. §-a feltételekhez köti a könyvvizsgálói tevékenység gazdasági társaság által történő folytatását. A könyvvizsgálói tevékenységet a cégjegyzékbe bejegyzett olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek tevékenységi körében kizárólag a 26. és 27. § szerinti tevékenység szerepel, és amelynél a szavazati jogok többségével a könyvvizsgálói kamarai tagok, illetve a tulajdonos országában bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek, vezető tisztségviselői között többségben vannak azok a kamarai tagok, akiknek kamarai tagsága nem szünetel, továbbá a gazdasági társaság nevében a könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy végezheti, aki a könyvvizsgálói kamarának a tagja. A könyvvizsgálói tevékenységet végző gazdasági társaság által folytatható tevékenységeket a 26. § és 27. § teljeskörűen nevesíti, ezek között szerepel például a számviteli törvény szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása, gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása és értékelése, pénzügyi-, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, és ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is, számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás stb. A könyvvizsgálói tv. 18. §-a előírja a könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosult társaságok könyvvizsgáló kamarai nyilvántartásba vételét és a bejegyzésről igazolás kiadását.
A fenti példákból is láthatjuk, hogy a jogalkotás milyen fontosnak tekinti az egyértelmű szabályozást a vállalkozás keretében folytatható, de a szakmai és egyéb szempontok figyelembevétele mellett feltételekhez kötött vagy más korlátozásokkal végezhető tevékenységek meghatározását. A szabályozás kiterjed arra is, hogy valamely konkrét tevékenység körében melyeket kell és melyeket lehet végezni, továbbá a jogszabály annak feltételeit is meghatározza.
A közjegyzői irodával kapcsolatos jelenlegi szabályozás a tevékenységi körrel kapcsolatosan adós maradt. Ezért mindenképpen célszerű és hasznos lenne annak egyértelmű szabályozása, hogy a jogi személyiséggel rendelkező közjegyzői irodának a személyesen eljáró természetes személy közjegyző (közjegyzőjelölt vagy közjegyzőhelyettes) közreműködésével mely tevékenységi kört kell végeznie, ennek a tevékenységi körnek szerepelnie kell-e a közjegyzői iroda létesítő okiratában, továbbá a kötelezően végzendő tevékenységi körön kívül melyek tekinthetőek közjegyzői tevékenységhez kapcsolódó, azt "elősegítő" vagy kiegészítő tevékenységnek, amelyek a közjegyző személyes közreműködése mellett vagy más természetes személy által is végezhető tevékenységnek minősülnek, amelyek folytatását indokolt a közjegyzői iroda részére is lehetővé tenni.
A közjegyzői iroda által folytatható tevékenység tisztázását követően a közjegyző eldöntheti, hogy a közjegyzői tevékenységet milyen jogi keretek között kívánja folytatni. Ennek során választhatja működési formaként a közjegyzői irodát is.
B) Nézzük meg, hogy a közjegyzői iroda, illetve ennek keretében a közjegyző mikor kezdheti meg a működését, a tevékenység folytatását!
A már meglévő közjegyzői irodában tagsági viszonyt olyan természetes személy szerezhet, aki megfelel a közjegyzői iroda tagjára előírt feltételeknek, és a területi kamara elnökségétől az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta. Ilyen szabályt nem találunk a közjegyzői iroda alapítási eljárásában.
A jogalkotó nem tette lehetővé a már működő és egyéni vállalkozóként adózó közjegyzők számára a közjegyzői tevékenység folytatását közjegyzői irodává történő átalakulással. Ennek az is az egyik jogkövetkezménye, hogy a közjegyzői iroda alapításáról rendelkező okiratban a Gt. 124. § (5) bekezdésére is figyelemmel úgy kell meghatározni az induló vagyon mértékét, hogy abban a pénzbetétek összegének legalább a törzstőke 30%-ának és egymillió forintnak kell lennie. [A már létező közjegyzői irodák a későbbiekben az átalakulás módjai közül egyesüléssel (összeolvadással és beolvadással) és szétválással (különválással és kiválással) is megszűnhetnek, azonban ebben az átalakulási eljárásban az érintett jogalany - az átalakuló és a jogutód - csak közjegyzői iroda lehet. Ebben az átalakulási eljárásban már nem kell alkalmazni a készpénz és az apport arányára vonatkozó előbbi rendelkezést.]
A közjegyzői iroda alapítási eljárásának folyamata a következők szerint alakul:
A közjegyzői iroda létesítő okiratának elfogadását követő 8 napon belül kérni kell a területi közjegyzői kamara elnökségének az engedélyét az alapításhoz. A területi közjegyzői kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt 60 napon belül megadja, ha az alapító okirat megfelel az irányadó szabályoknak, tagja megfelel a közjegyzői tagságra a Ktv.-ben meghatározott követelményeknek. Az engedélyezési eljárásban a területi kamara szerzi be az igazságügy-miniszternek a közjegyzői irodai tagság létesítésére vonatkozó hozzájárulást, és szükség esetén a helyszínen ellenőrzi az alapító okiratban foglaltak valódiságát [Ktv. 31/D. § (1)-(3) bekezdései].
A közjegyzői iroda az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak mint cégbíróságnak. A közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.
Ezt követően a közjegyzői irodának kérnie kell a területi közjegyzői kamara elnökségétől a közjegyzői irodák nyilvántartásába való felvételét. Ennek mikéntjéről és határidejéről, a nyilvántartás adatairól a Ktv. nem rendelkezik, és hiányzik a törvényhozónak az igazságügy-miniszternek szóló felhatalmazása arra vonatkozóan, hogy a közjegyzői iroda nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg. [A Ktv. eredetileg megállapított 183. §-ában szerepelt az igazságügy-miniszter felhatalmazása a rendelettel történő szabályozásra, azonban az csak az a)-e) pontokban nevesített tárgykörökre vonatkozik, amelyek között nem volt szó, és módosítás keretében jelenleg sincs szó a közjegyzői irodákkal kapcsolatos nyilvántartásokról.] A területi elnökség feladatait a Ktv. 48. §-a példálózó jelleggel ("a területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen") meghatározza, és ezek között nem szerepel a közjegyzői irodákról szóló nyilvántartás vezetése, amelynek kiegészítése is célszerű lett volna a közjegyzői irodák alapítása lehetőségének a megteremtésével egyidejűleg.
A közjegyzői iroda előtársaságként nem kezdheti meg a működését, valamint közjegyzői irodaként csak a cégjegyzékbe bejegyzett és a területi közjegyzői kamara elnöksége által vezetett nyilvántartásba felvett közjegyzői iroda működhet [Ktv. 31/C. § (1) bekezdése].
A fentiekből következik, hogy a közjegyzői iroda, illetve annak keretében a közjegyző a tevékenységét csak az alapítási engedély birtokában történt cégnyilvántartásba való bejegyzést követő területi kamarai nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
C) A közjegyzői iroda működése és megszűnése során milyen jogi problémákkal találkozhatunk, amelyek szintén további jogi szabályozást igényelnek?
A közjegyzői iroda működésére és megszűnésére a Ktv. 31/A. § (3) bekezdése a Ktv.-ben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni.
A jogi személyiséggel rendelkező közjegyzői iroda keretében a személyesen eljáró természetes személy közjegyző (közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt) közreműködésével folytatandó és folytatható tevékenységi körök tisztását (jogi szabályozását) követően kerülhet sor a létesítő okiratban annak meghatározására, hogy a közjegyzői szolgálathoz kötött személyes közreműködést végző közjegyző tag milyen vagyoni értékű szolgáltatást nyújt a közjegyzői irodának, és azt mellékszolgáltatás, munkaviszony vagy más jogviszony keretében teszi. Ezek a közjegyzői iroda létesítő okiratának Ktv. 31/C. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemei között nem szerepelnek, azonban ezek rendezése a Gt. 123. § (2) bekezdésének b) pontja és 131. § (1) bekezdése értelmében kötelező. A közjegyzői iroda létesítő okiratában tehát rendezni kell a közjegyző tag(ok) által mellékszolgáltatásként nyújtott tevékenységről és azok feltételeiről, amelyért a tagot külön díjazás illetheti meg a Gt. 131. § (2) bekezdése alapján.
A közjegyzői iroda egyszemélyes társaságként nem működhet [Ktv. 31/A. § (5) bekezdése). A közjegyzői iroda a Ktv. 31/F. § (4) bekezdése szerint megszűnik, ha tagjainak száma egy főre csökken a) pont), ha az egyetlen közjegyző tag tagsági viszonya vagy közjegyzői szolgálati viszonya megszűnik, továbbá ha a közjegyző tag(ok) szavazati joga nem több mint 50% b) pont].
A korábban hatályos Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény) több támadást kapott amiatt, hogy a betéti társaság megszűnésének esetei között szerepeltette a valamennyi beltag kiválását. Ezt a szabályozást különösen sérelmesnek tekintették az érintettek akkor, amikor a beltag tagsági jogviszonya halállal szűnt meg, mert így az örökösöknek, illetve a megmaradt kültagnak nem volt időbeli lehetősége a társasági szerződés módosítására, újabb tag tagsági viszonyának a létesítésére. Azt a társadalmi igényt, hogy meghatározott idő álljon rendelkezésre a betéti társaságba való belépésre, az új Gt. 104. §-ában úgy oldotta meg, hogy mind a beltagok, mind a kültagok kiválását követően 3 hónapot biztosít a betéti társaság számára új beltag vagy kültag beléptetésére, vagy a betéti társaság közkereseti társaságként való továbbműködésének elhatározására, és az ennek megfelelő társasági szerződés módosítására és annak cégbírósági bejelentésére. (A Gt. szabályai szerint a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság egyszemélyes társaságként is alapítható és egyszemélyessé is válhat a működés során.)
A közjegyzői irodánál az új Gt. előbb ismertetett szabályozásával azonos vagy ahhoz hasonló rendelkezés mellőzése rendkívül szigorúnak és indokolatlannak látszik, különösen ha figyelembe vesszük a közjegyzői iroda fentebb ismertetett más megszűnési eseteit, és a közjegyző helyettesítésére vonatkozóan a Ktv.-ben meghatározott rendelkezéseket is (például: a közjegyzőt az 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén más közjegyző, közjegyzőhelyettes, kivételesen nyugalmazott közjegyző vagy nyugalmazott bíró helyettesítheti).
A fenti szigor oldását indokolja az a nem éppen következetes szabályozás is, hogy a közjegyzői iroda megszűnésének esetei között nem szerepel a Ktv. 31/F. § (4) bekezdésében az egyetlen közjegyző tag vagy közjegyző tagok szolgálatának szünetelése (24/A. §), a határozott időre szóló -6 hónaptól 2 évig terjedhető - hivatalból való felfüggesztése, ami ideiglenes intézkedés is lehet [Ktv. 72. § (1) bekezdés e) pontja és (3) bekezdése, 104. §], amelyek tartama alatt a közjegyző közjegyzői tevékenységet nem végezhet, azonban munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt létesíthet és vállalkozást tarthat fenn [Ktv. 73. § (4) bekezdése és 104. § (4) bekezdése]. A Ktv. közjegyzői irodára vonatkozó szabályozása szerint az előbbiek nem érintik sem a közjegyzői iroda létét, sem a közjegyzőnek az irodában fennálló tagsági jogát és szavazati jogát, sem a vezető tisztségviselését. A közjegyzői irodában vezető tisztségviselő csak közjegyző tag lehet [Ktv. 31/B. § (1) bekezdése].
A közjegyzői irodában a szavazati jog több mint 50%-át a közjegyző tagnak, illetve közjegyző tagoknak kell gyakorolniuk [Ktv. 31/B. § (1) bekezdése]. Ezt a szabályozást összevetve a Ktv. 31/F. § (4) bekezdésének b) pontjával, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a közjegyzőnek a közjegyzői irodában többségi szavazati joggal csak a létesítő okirat szerint kell rendelkeznie, mert ellenkező esetben ha a közjegyző a szabályszerűen összehívott első taggyűlésen nem jelenne meg, akkor a közjegyzői iroda a közjegyző tag távolléte miatt bekövetkező szavazati jog többsége gyakorlásának hiánya miatt azonnal megszűnne a törvény erejénél fogva, ami nem volt a jogalkotó szándéka. A Gt. 151. § (3) bekezdése értelmében a határozatképtelenség okából megismételt taggyűlés - a létesítő okirat eltérő rendelkezésének hiányában - a megjelentek által képviselt törzstőke és szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A törvényi szabályozást indokolt lenne úgy pontosítani, hogy a közjegyzői iroda működése során mindvégig biztosítani kell a határozathozatal során a közjegyző tag(ok) szavazati jogának tényleges gyakorlását, azaz érvényes határozat a szavazati jog többségével rendelkező közjegyző tag(ok) távollétében nem hozható, és a közjegyzői iroda megszűnését csak az eredményezné, ha a közjegyző tago(ka)t a szavazati jog többsége a létesítő okirat módosításának vagy valamely más változás (például a közjegyző tag halála) következtében nem illetné meg, és meghatározott türelmi idő alatt a szavazati jog többségére vonatkozó törvényi előírás megteremtésére - és annak cégbírósági bejelentésére és bejegyzésére - nem került volna sor.
Törvényi szabályozást vagy az igazságügy-miniszter felhatalmazását követően igazságügy-miniszteri rendelettel történő szabályozást igényelne annak meghatározása is, hogy a közjegyzői iroda adataiban bekövetkező mely változások igényelnek területi közjegyzői kamara elnökségénél bejelentést és nyilvántartásba vételt.
A közjegyzői irodában fennálló tagsági jogviszony megszűnésének eseteit a Ktv. 31/F. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Ezek között szerepel a tagot megillető vagyoni hányad átruházása (d) pont), a közjegyző tag rendes vagy rendkívüli felmondása (e) pont), és a nem közjegyző tag kizárása (f) pont). E szabályozás értelmében a közjegyzői iroda valamennyi tagja a közjegyzői irodában lévő vagyoni hányadát átruházhatja, azonban a tagsági jogviszony rendes vagy rendkívüli felmondásának joga csak a közjegyző tagot illeti meg, továbbá a tagok közül kizárni csak nem közjegyző tagot lehet.
A közjegyzői irodában lévő vagyoni hányad nem közjegyző részére történő átruházásánál a jogi szabályozás érdekessége, hogy az ilyen átruházáshoz elegendő a Ktv. 31/A. § (4) bekezdése értelmében a területi kamara elnökségének engedélye, alapításnál pedig a Ktv. 31/B. § (5) bekezdésének d) pontja megköveteli az igazságügy-miniszternek a tagsághoz való hozzájárulását, amit a bűnügyi nyilvántartásnak a leendő tagra vonatkozó teljes körű adatainak a beszerzése és vizsgálata alapján adhat meg.
A tagsági viszony megszűnésének esetei közül problémát jelenthet annak hiánya, hogy a Ktv. nem határozza meg a rendes felmondás határidejét és azokat az eseteket, amelyek alapul szolgálhatnak a tagsági jog rendkívüli felmondására. Ezekkel kapcsolatosan ugyanis a Gt. sem az általános részében, sem a közös szabályoknál, sem a korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatos részében nem tartalmaz rendelkezést. A közkereseti társaságnál - és a Gt. 101. § (3) bekezdésének utaló rendelkezése folytán - a betéti társaságnál találunk rendelkezést a rendes felmondás határidejére és a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló okokra a 92. § d) és e) pontjaiban, valamint a 93-94. §-aiban, ezeknek a közjegyzői irodára történő alkalmazására vonatkozóan azonban a Ktv.-ben nincs utaló szabály, és ennek létesítő okiratban történő rendezését sem írja elő kötelező tartalmi elemként a Ktv. 31/C. § (2) bekezdése. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek hiányában is érvényes a közjegyzői iroda létesítő okirata, és a probléma gyakorlatban történő megjelenése esetén nincs olyan jogszabály vagy létesítő okiratban szereplő olyan rendelkezés, amelyet a kérdés elbírálásánál alkalmazni kellene vagy alkalmazni lehetne.
Problémát jelenthet a tagsági viszony kizárással történő megszűnése esetén a kizárt tag vagyoni részesedésének az árverésen történő értékesítése is. Az árverésen árverezőként ki vehet részt, megkövetelhető-e az árverezőtől, hogy az árverésen a közjegyzői irodában történő tagsági viszony létesítésére vonatkozó, a területi közjegyzői kamara elnöksége által kiadott engedéllyel már rendelkezzen. A Ktv. 31/A. § (4) bekezdése szerint ugyanis a közjegyzői irodában lévő vagyoni hányad csak olyan személyre ruházható át, aki megfelel az e törvényben a közjegyzői iroda tagjára előírt feltételeknek és a területi kamara elnökségétől az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta. Ilyen jogszabályi előírás hiányában ugyanis előfordulhat, hogy az árverési vevő, akinek a tulajdonszerzése a Gt. 148. § (3) bekezdése értelmében a Ptk. 120. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő eredeti tulajdonszerzésnek minősül, kamarai engedély hiányában mégsem lehetne a közjegyzői iroda tagja.
Remélem, a fentiekben vázolt néhány jogi probléma felhívja a figyelmet arra a társadalmi igényre, hogy az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként jogszolgáltató tevékenységet végző közjegyzők működését és annak jogi kereteit a jogalkotónak olyan mértékben és részletességgel kell egyértelműen szabályoznia, amelyek biztosítják a közjegyzői irodát alapítani szándékozó közjegyzők és más magyar állampolgárok részére azt a lehetőséget, hogy a közjegyzői iroda alapítása, működése és megszűnése megfeleljen a jogszabályok rendelkezéseinek, továbbá biztosítják az ezek során esetleg felmerülő jogvitákban a megfelelő és kiszámítható jogvédelem nyújtását. Ezeknek az igényeknek a kielégítése nem valósulhat meg a közjegyzői irodákkal kapcsolatos további jogi szabályozás nélkül. ■
Visszaugrás
