A polgári és a közbeszerzési jog viszonyát vizsgálva kijelenthetjük, hogy a közbeszerzési jog hazai megszületésétől eltelt közel két évtizedben az a tendencia bontakozik ki előttünk, hogy a közbeszerzési jog egyre mélyebben belenyúl a polgári jog világába. Míg az első, még 1995. november 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvény mindössze három paragrafusban és hét bekezdésben rendelkezett a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződések szabályairól addig ez a szám a későbbi jogszabály módosítások eredményeképpen folyamatosan és meredeken emelkedett. A hatályos - immáron harmadik - közbeszerzési törvényben már kilenc paragrafus és ötvennyolc (!) bekezdés foglalkozik a felek kötelmi jogviszonyával, nem beszélve a Kbt. végrehajtási rendeleteiben megjelenő számos egyéb, a szerződés tartalmát érintő rendelkezésről.
A közbeszerzési jog térnyerését nemcsak a számok tükrében érzékelhetjük, hanem abban is, hogy a Kbt.-nek a felek kötelmi jogviszonyát érintő szabályai lényegesen szélesebb területet fednek le, mint a magyar közbeszerzési jog hajnalán. Míg az első közbeszerzési törvény lényegében csak a szerződés módosítását érintette, a hatályos törvényben ezen túlmenően a szerződések megkötésére, tartalmára, érvénytelenségére, teljesítésére, valamint a szerződéses kötelezettségek megerősítésére vonatkozóan is találunk szabályokat.
Alappal vethető fel ezek után, hogy a közbeszerzési szerződések polgári vagy inkább közjogi jellegű megállapodásokat foglalnak-e magukban. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Ptk. alkalmazandó a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel. Téves lenne ebből ugyanakkor arra a következtetésre jutni, hogy a közbeszerzési szerződés tisztán magánjogi szerződés lenne, melytől lényegesen eltérő jellemzői vannak.
A szerződéskötési szabadság polgári jogi értelemben magában foglalja a szerződés megkötésének szabadságát, mely azt jelenti, hogy a felek szabadon döntenek arról, hogy kötnek-e szerződést, és szabadon választják ki a másik szerződő felet. A felek magánautonómiája kiterjed a típusszabadságra is, azaz arra, hogy a szerződés fajtáját és tartalmát - a jogszabályi keretek között - szabadon állapíthassák meg.
A szerződéskötési szabadság a közbeszerzési eljárásokban korlátozottan érvényesül. Az ajánlatkérő nem jogosult szabadon meghatározni a másik szerződő felet, hiszen közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni annak kiválasztása céljából. Az ajánlatkérő kizárólag arra jogosult - közbeszerzési jogi értelemben köteles -, hogy az eljárást megindító felhívásban előzetesen meghatározza azokat a szempontokat, melyek alapján ki fogja választani a nyertes ajánlattevőt. Az ajánlattevő oldalán ugyanakkor érvényesül a szerződéskötési szabadság ezen eleme, hiszen szabadon mérlegelheti a közbeszerzési eljárásban való részvételét, amiből az is következik, hogy lényegében szabadon dönthet arról, hogy kíván-e a közbeszerzési eljárásban részt venni, azaz az ajánlatkérővel nyertessége esetén szerződést kötni.
A közbeszerzési eljárás szerződéskötési kötelezettséget keletkeztet mindkét fél oldalán, akik kizárólag a Kbt.-ben meghatározott szűk törvényi esetkörben mentesülhetnek ezen kötelezettségük alól. A típusszabadság is féloldalasan jelenik meg a közbeszerzési szerződések világában, hiszen a szerződés típusát az ajánlatkérő határozza meg, az ajánlattevő szabadsága csupán annak mérlegeléséig terjed, hogy az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárásban meghatározott típusú szerződésre figyelemmel nyújt-e be ajánlatot.
A közbeszerzési szerződés tartalmának meghatározása körében is azt tapasztalhatjuk, hogy a felek mozgástere lényegesen korlátozottabb a tisztán magánjogi szerződésekhez képest. Az ajánlatkérő a Kbt.-ben és más közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott kógens rendelkezésekre figyelemmel köteles meghatározni a szerződéses feltételeket, melyekhez az ajánlattevő az ajánlat - tárgyalásos eljárásokban a végleges ajánlat - benyújtása határidejének lejártától kezdve kötve van, az azoktól való eltérés - egyes, törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után. Az ajánlattevő számára a szerződés tartalmának kialakítása során általában semmilyen szerep nem jut. Azokban az eljárási típusokban is, melyekben a felek a törvény erejénél fogva tárgyalhatnak szerződéses feltételekről, az ajánlattevő joga lényegében kimerül a javaslattételi és véleményezési jogban, a végleges szerződéses feltételeket ezekben az eljárásokban is az ajánlatkérő határozza meg. Ezek korlátozás és fenntartás nélküli elfogadása a közbeszerzési eljárásokban az érvényes ajánlattétel feltétele.
Példát említve a szerződések megerősítése köréből, a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. Hasonló szabályt találunk a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények biztosítására vonatkozóan is. A Kbt. nem határozza meg a teljesítési biztosíték fogalmát, ezen a gyakorlatban leginkább a Ptk. által nevesített garanciát
- 34/35 -
és óvadékot kell érteni. A polgári jogi értelemben vett szerződéskötési szabadságot erre a közbeszerzési szabályra - véleményünk szerint - úgy kell alkalmazni, hogy az ajánlatkérő nem írhat elő a törvényben előírt mértéket meghaladó teljesítési biztosítékot. Az ajánlattevő ugyanakkor nem követ el közbeszerzési jogsértést, ha ettől nagyobb mértékű ajánlatot tesz, de ezzel az egyoldalú kötelezettségvállalásával nem kerülhet az ajánlatok elbírálása során kedvezőbb helyzetbe. A Kbt. kifejezetten megtiltja az ajánlatkérő számára, hogy a teljesítési biztosíték formáját a szerződés megkötése előtt rögzítse, ebben a Kbt. az ajánlattevő számára választási szabadságot biztosít. Az ajánlattevő jogosult dönteni arról, hogy a teljesítési biztosítékot a törvényben meghatározott módok közül választva óvadékként, garanciaként vagy készfizető kezességvállalást tartalmazó biztosítási kötelezvénnyel teljesíti-e. Az ajánlatkérőt abban sem illeti meg szabadság, hogy a teljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátásának időpontját megállapítsa, ezt helyette szintén a kógens Kbt. teszi meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
