A magyar jogban a szellemi alkotásokra vonatkozó alapvető szabályokat a Ptk. IV. címe tartalmazza, amely a személyek polgári jogi védelméről szól. A Ptk. 86. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. Ez megfelel a hagyományos magyar jogi szabályozásnak. A 86. § (2) bekezdése hivatkozik az iparjogvédelmi külön jogszabályokra, amelyek az iparjogvédelem intézményeinek részletes szabályozását adják.
- Az iparjogvédelem keretébe tartozik:
- a szabadalom,
- a használati minta,
- a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,
- a védjegy és a földrajzi árujelzők oltalma,
- a formatervezési minták,
- az újítások,
- a know-how jogi kategóriája.
- A jelen cikk keretében tárgyalandó kérdések kifejtéséhez szükség van az iparjogvédelem alapfogalmainak ismertetésére.
A szabadalommal összefüggő fogalmak
A jogszabály szerint szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. A szabadalmazható találmányok köréből ki van zárva a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, valamit az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, és a számítógépi program, továbbá az információk megjelenítése1.
- Az iparjogvédelmen belül a szabadalom bír a védjegy mellett a legnagyobb jogi és gazdasági jelentőséggel, mivel a fejlett ipari országokban végzett statisztikai felmérések szerint szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozások több mint 50%-a, a nagyvállalkozásoknak pedig mintegy 35%-a egyáltalán nem ruházna be a kutatásba és a fejlesztésbe. A szabadalmi oltalommal járó kizárólagosság időleges monopol helyzetet teremt, így lehetőséget ad arra, hogy az új termék forgalmazásával, illetve az új eljárás alkalmazásával, annak kifejlesztője profitot érhessen el.
- Oltalom hiányában az új terméket az utánzók, illetve másolók a kifejlesztőnél alacsonyabb árat érhetnek el, hiszen áruikat nem terhelnék a kutatás-fejlesztésnek a költségei.
- A szabadalom fogalmában az újdonság követelményének rendeltetése, hogy jogbiztonságot teremt a hasznosítók részére, illetve kizárja a kettős szabadalmaztatást. A találmány újdonságát világviszonylatban kell vizsgálni. E vonatkozásban a jogszabály bevezeti a technika állásához kapcsolódó ismereteket, ugyanis ami írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel útján bárki számára hozzáférhetővé vált, az nem szabadalmaztatható2.
- Jelentősége van e fogalomnak akkor is, amikor a feltalálói tevékenységet definiálja a törvény. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság ágában előállítható vagy használható3.
- A szabadalmi oltalomból jogok és kötelezettségek keletkeznek, illetve származnak. Alapvetően személyi és vagyoni jogokat lehet megkülönböztetni. A személyi jogok közé tartozik a szerzőség és a névfeltüntetés joga, amelyek a feltaláló erkölcsi elismerését biztosítják és ezért elidegeníthetetlen jogok. Ezek a személyi jogok térben és időben korlátlanok, a szabadalmi oltalom hiányában is fennállnak. A vagyoni jogok a találmány hasznosítására irányulnak, amelyek átruházhatók, illetve jogutódlás tárgyai lehetnek. A személyi és vagyoni jogok eltérő megítélését alátámasztja a PK 275. számú állásfoglalás, amely szerint közös találmánynál a feltalálói minőség arányát az alkotómunkában való részvétel határozza meg. Az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A találmányból eredő vagyoni jogosultság (szabadalom, szabadalmi igény, hasznosítási díjkövetelés, találmányi díjkövetelés) eltérhet a feltalálói minőségtől, illetve annak részarányától.
- Fontos fogalom továbbá, a szolgálati és az alkalmazotti találmány kategóriája.
- Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. Az alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki munkaköri kötelezettség nélkül olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltatója tevékenységi körébe tartozik4.
- A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg. A szolgálati találmányra a szabadalmat a munkáltató köteles megszerezni, de dönthet úgy is, hogy a találmányt titokban tartja és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja.
- A Magyar Szabadalmi Hivatal a megadott szabadalmakról szabadalmi lajstromot vezet, amely közhitelű nyilvántartásnak minősül.
- A szabadalmi lajstrom tartalma:
- a szabadalom lajstromszáma,
- az ügyszám,
- a szabadalom címe,
- a szabadalom jogosultjának neve és lakcíme,
- a képviselő neve és lakcíme,
- a feltaláló neve és lakcíme,
- a bejelentés napja,
- az elsőbbség,
- a szabadalmat megadó határozat kelte,
- a fizetett fenntartási díj összege és a fizetés időpontja,
- a szabadalmi oltalom megszűnése,
- a hasznosítási engedély5.
- Az iparjogvédelem következő kategóriája a használati minta, amelyet "kis szabadalomnak" neveznek. A törvény a használati mintaoltalom fogalmát úgy határozza meg, hogy oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható6. Fontos elhatárolói ismérv a szabadalom fogalmától, hogy az újdonság követelménye kevésbé szigorúan van meghatározva, mivel a jogszabály relatív világviszonylatban vett újdonságot követel meg az oltalmazhatósághoz. A használati minta jelentősége kisebb a szabadaloménál, a törvény inkább az oltalmazható megoldások körét kívánta bővíteni. Szándék volt az is, hogy a kis- és a középvállalkozások részére egy könnyebben megszerezhető oltalmi forma álljon rendelkezésre, azonban a statisztikai adatok szerint a magyar vállalkozások döntő része nem él ezzel a jogi lehetőséggel.
- A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma a magyar iparjogvédelem területén az iparilag fejlett országokban kialakult integrált áramkörökre és a félvezető termékek térbeli elrendezésének oltalmára vonatkozó jogi szabályozás. A szabadalmi jog alapvetően csak az új áramköri elrendezéseket védi, de nem oltalmazza a félvezető termékeknek az önmagukban ismert áramkörök változatain alapuló topográfiáit. Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája, ha eredeti. Eredetinek minősül a térbeli elrendezés, ha az saját szellemi alkotómunka eredménye és a megalkotása idején nem volt szokásos alkalmazása az iparban7.
- A MSZH jelenleg csak egy ilyen oltalmat adott meg a törvény hatálybalépése óta, ami azt jelzi, hogy hazánk e területen követő országnak minősül, a fejlett országok alkotói nem tartják relevánsnak Magyarország területén az oltalom megszerzését.
- A védjegy az MSZH gyakorlatában a legjelentősebb jogi forma, mivel a statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy évente - a többi iparjogvédelmi kategóriához képest - a legmagasabb számban védjegybejelentés érkezik a hivatalhoz, illetve ilyen arányban védjegyoltalmat adnak meg a bejelentők részére. (2000. évben 5515 védjegyet lajstromoztak.) A védjegy nem feltalálói lépésen alapuló műszaki alkotás, hanem gazdasági jellegű szellemi tulajdon. A védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaiktól.
- A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és jelmondatokat, betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat, az áru vagy csomagolás formája, szín vagy színösszetétel, fényjel vagy hologram, valamint a hang megjelölése és ezek kombinációja8. A védjegy gazdasági jelentősége nagy, mivel a gazdasági forgalomban egy védjegyoltalommal ellátott "márkás termék" 10-20%-kal magasabb áron értékesíthető, mint egy márkázatlan "no name" termék. A legrégibb magyar védjegyek közé tartozik az Unicum, az Aranyfácán (paradicsompüré), valamint a Tungsram védjegye.
- A földrajzi árujelző valamely termék eredetmegjelölését védi. Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés9. Ilyen eredetmegjelölés lehet például a tokaji bor, és a kalocsai paprika. Az eredetmegjelölés így jó védelmet adhat az ún. hungarikumok részére.
- A formatervezési minta oltalma valamely termék külső megjelenését védi. Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei eredményeznek. Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk10. A minta egyaránt lehet síkbeli és térbeli. Tipikus példája lehet a formatervezési mintának egy fazekas által elkészített egyedi külső megjelenésű kerámia. A leghíresebb magyar formatervezési minta a Rubik kocka.
- Az újítás a magyar iparjogvédelem hagyományos kategóriája, amelynek jelenleg is létezik hatályos jogi szabályozása. Újításnak minősül a gazdasági tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körében, a vele munkaviszonyban álló személyek és szerzőtársak által kidolgozott, a szervezetnél új, műszaki illetve szervezési megoldás11. Az újításokról központi nyilvántartást, lajstromot nem vezetnek, így az újítások gazdasági jelentőségét: felmérni elég nehéz. Általában a gyógyszeriparban, illetve az elektronikai iparban lévő vállalatok írnak ki újítási pályázatokat, amelyeket saját maguk hasznosítanak.
- A know-how jogi szabályozását a Ptk. tartalmazza. A Ptk. 86. § (4) bekezdése szerint a személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. Ehhez kapcsolódóan a jogszabály kimondja, hogy a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkincsé válásig illeti meg a védelem a jogosultat. A know-how elsődleges jogi jelentősége a többi iparjogvédelmi kategóriához való kapcsolódásában van.
Az örökhagyó hagyatékába a vagyoni értékű jogosítványok is beletartoznak. Ilyen vagyoni értékű jogosítványnak minősül például a szabadalmi vagy használati minta utáni díjigény, a védjegy jogosultjának díjigénye stb.
- Ha a hagyatéki leltárban az örökösök iparjogvédelmi alkotást tüntetnek fel, úgy a hagyaték átadása előtt az eljáró közjegyzőknek meg kell keresni a MSZH (Magyar Szabadalmi Hivatal) Jogi osztályát, ha szabadalom, használati minta, vagy formatervezési mintával kapcsolatos jogosítványról van szó, míg védjegy és földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos igény esetén az MSZH Lajstromozási osztálya az illetékes12. A szabadalmi hivatal vezeti az iparjogvédelemmel összefüggő közhitelű nyilvántartásokat, ezért a hagyatékot csak akkor lehet átadni, ha a hivatal a szükséges tájékoztatást megadta. A hivatal a tájékoztatást az alkotó személyi adatainak ismeretében (a feltaláló neve, lakcíme) tudja megadni, mivel ezeket a vezetett lajstromok tartalmazzák. Nagyon fontos annak kiemelése, hogy szolgálati találmány esetén a hivatalt nem szükséges és nem is lehet megkeresni, mivel ilyen esetben szabadalmasként a munkáltató van feltüntetve, így a közjegyző vagyoni értékű jogosítványt az örökösök részére nem tud átadni. Az örökösök a munkáltatóval, mint szabadalmassal szemben érvényesíthetnek díjigényt akkor, ha a hagyatékátadó végzés, vagy az öröklési bizonyítvány megállapította az örökösi minőségüket.
- A hivatal gyakorlata szerint a közjegyzők évi 40-50 ügyben küldenek megkeresést a hagyatéki ügyekkel kapcsolatosan. Nagyon fontos a hagyaték átadása előtti előzetes megkeresés, mivel nem csak a szolgálati találmányokra, hanem a megszűnt szabadalmakra sem lehet hagyatékot átadni.
- Hangsúlyozni kell, hogy ugyan léteznek kereskedelmi jellegű iparjogvédelmi adatbázisok, mint a HUNPATÉKA (szabadalmakra), vagy az INDIGO (formatervezési mintákra) és előfizetés alapján a PIPACS (Publikus Iparjogvédelmi Adatbázis Csoport), azonban az ezekben közölt adatok nem mindig naprakészek, frissítésük alkalmanként történik, így az ezekből nyert adatokra hagyatékátadó végzést hozni nem lehet.
- A hivatal által adott adatok alapján a hagyatékba felvett iparjogvédelmi alkotás vagyoni jogai átadhatók az örökösök részére. Problémát okoz azonban, hogy a hagyaték átadása e körben milyen értéken történjen. A szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi lajstromok e vonatkozásban nem adnak és nem is adhatnak eligazítást. A szabadalmi hivatal a legtöbb esetben még akkor sem tudja meg egy adott szellemi alkotás után járó díjazás nagyságát, ha a lajstromba a hasznosítás tényét bejegyezték. Így a szerzői jogi alkotásoknál is használt egy forint értéken történik a szellemi alkotás átadása. A hagyaték átadása e körben mindig konkrét lajstromszámú iparjogvédelmi alkotásra vonatkozzon, nem elegendő a "valamennyi szabadalmára vonatkozó jogát átadja a közjegyző" megjelölés alkalmazása.
- A jogerős hagyatékátadó végzést a szabadalmi hivatal részére meg kell küldeni, azonban ennek alapján nem automatikusan történik a jogutódlás bejegyzése. A hivatal az örökösök részére tájékoztató levelet küld, amelyhez mellékelt formanyomtatvány segítségével kérhetik az örökösök bejegyzésüket az iparjogvédelmi lajstromokba. Az örökösök külön kérelme alapján, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése után, amelynek mértéke jelenleg 10 000 Ft, a hivatal a jogutódlást a lajstromba bejegyzi.
- A bevezetőben tárgyalt iparjogvédelmi alapfogalmak részletezése során rögzítésre került, hogy a szellemi alkotás megalkotóját személyi és vagyoni jogok illetik meg. A vagyoni jogoknak minősül a feltalálót, az újítót vagy más szellemi alkotást létrehozó személyt megillető díjazás. Ha a díjazás a házassági életközösség fennállása alatt esedékes, úgy közös vagyonnak minősül ezen összeg.
- Ha a házas felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, úgy a hasznosításért járó díj mindenképpen közös vagyont képez, függetlenül attól, hogy a szellemi alkotást annak megalkotója a házasság megkötése előtt vagy a házasság tartama alatt hozta létre. Ilyen értelemben teljesen közömbös például a szabadalmi oltalom, vagy a szabadalmi licencia szerződés megadásának, illetve megkötésének időpontja. A másik házastárs követelheti az így kapott díjazás rá jutó részét. Fontos azonban megjegyezni, hogy az életközösség megkezdése előtt, illetve annak megszűnése után esedékessé váló díjazás a feltaláló, illetve az alkotó különvagyona, mivel a konkrét kifizetésre az életközösség időtartamán kívül kerül sor.
- Ha a feltaláló újabb házasságot köt és a díjazás a korábbi házassága alatt létrehozott szellemi alkotása után járt, ez közös vagyonnak minősül, azonban nem a régi, hanem a jelenlegi házastársával létrejött vagyonközösségben13.
A hasznosítási szerződések alapvetően az iparjogvédelmi jog dinamikus oldalát képezik. Jelentőségénél fogva kiemelkedik a szabadalmi licencia szerződés, a védjegy licencia szerződés, valamint a know-how licencia szerződés, így a továbbiakban a cikk következő része e kérdéseket tárgyalja.
Szabadalmi licencia szerződés
A szabadalmi licencia szerződés a technológia transzferjének egyik alapvető jogi mozgásformája. A licencia forgalom teszi lehetővé, hogy a gazdálkodó szervezetek saját kutatási-fejlesztési eredményeik mellett át tudják venni mások eredményeit és ezáltal a további műszaki fejlesztést előmozdítják. Az első magyar szabadalmi törvény, az 1895. évi XXXVII. tc. szerint: "A szabadalom tulajdonosa jogosítva van szabadalmát élők közt, egészben vagy részben átruházni, annak gyakorlatba vételét vagy használatát megszorítással vagy a nélkül másnak engedélyezni."
- A hasznosítási szerződés alapján a szabadalmas fő kötelezettsége, hogy hasznosítási engedélyt adjon a licencia vevő pedig ennek fejében díjat köteles fizetni. A hasznosítási díj lehet pénzbeli, de lehet természetbeli ellenszolgáltatás is, például a licencia alapján átadott termékben történő kifizetés. Lehetőség van arra is, hogy a szerződő felek ún. keresztlicenciát nyújtsanak egymásnak, ami azt jelenti, hogy a felek egymás szabadalmaira adnak engedélyt. A licencia vevő további hasznosítási engedélyt, ún. allicenciát csak akkor adhat, ha erre a szerződés kifejezetten feljogosítja őt14.
- A szerződés alapján a szabadalmas a licencia vevő részére jogszavatossággal és kellékszavatossággal is tartozik. A jogszavatosság alapján helytáll azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga a szabadalomra, amely a hasznosítást akadályozná vagy korlátozná. A kellékszavatosság alapján pedig azért szavatol, hogy a találmányt a licencia vevő műszakilag meg tudja valósítani. A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.
- A találmány megvalósításához azonban rendszerint további műszaki-gazdasági ismeretekre van szükség (know-how), amelynek átadására a szabadalmas csak akkor kötelezhető, ha a szerződésben ezt kifejezetten vállalta. Általános kikötés a szabadalmi licencia szerződéseknél az ún. betanítás, amely kötelezettség alapján a szabadalmas minden ismeretet átad, ami szükséges a találmány gyakorlati hasznosításához. A betanítással járó költségeket a felek külön szabályozzák, mivel erre a licencia díj nem nyújt fedezetet15.
- A licencia vevőt megillető hasznosítási jog magában foglalja a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítását, használatát, továbbá forgalomba hozatalát.
- A licencia szerződés alapján a licencia vevőnek biztosított hasznosítási jog csak szerződéses kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot, egyébként a szabadalmas a találmányt maga is hasznosíthatja, illetve másnak hasznosítási engedélyt adhat. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén a hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha ezt a szerződésben kifejezetten kizárták. A szabadalmas megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást.
- A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas köteles gondoskodni. A szerződés szükség szerinti tartalma a hasznosítás időtartamának meghatározása. Ha a felek erről nem rendelkeznek, úgy a hasznosítás a szabadalmi oltalom teljes időtartamára vonatkozik. A szerződésben a felek felmondási jogot is kiköthetnek a szerződésszegés eseteire, valamint a hasznosítás meghiúsulása esetén. A licencia szerződésből eredő jogvita elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A hasznosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben pedig a Ptk. rendelkezései az irányadók. A szolgálati találmányoknál a szabadalmas (munkáltató) a feltalálóval találmányi díjszerződést köt a találmány hasznosítására, és a munkáltató jogosult a találmány hasznosítására, vagy a hasznosítás engedélyezésére, szabadalmi licencia szerződés megkötésére.
- A használati mintára, valamint a formatervezési mintára vonatkozó licencia szerződés rendelkezéseit külön nem tárgyalom, tekintettel arra, hogy főbb sajátosságai megegyeznek a szabadalmi licencia szerződés rendelkezéseivel.
Védjegy licencia szerződés
A védjegy licencia szerződés alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban az a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezné16.
- A szabadalmi licencia szerződéshez hasonlóan a védjegyoltalom jogosultja jogszavatossággal tartozik a hasznosító felé. Ugyancsak hasonlóan a szabadalmi törvény szabályozásához a licencia adó tájékoztatási kötelezettsége nem terjed ki a védjegyhez kapcsolódó know-how átadására.
- A gyakorlatban a kizárólagos védjegy licenciának két fajtája létezik, az egyik esetben a védjegyjogosult csak arra vállal kötelezettséget, hogy a licencia vevőn kívül másnak nem ad használati engedélyt, viszont fenntartja a maga számára a védjegyhasználat jogát (egyedüli licencia). A másik esetben a védjegyjogosult arra is kötelezettséget vállal, hogy a védjegyet saját maga sem használja.
- Ha a licencia vevő a védjegy használatát nem kezdi meg, úgy a kizárólagos licencia esetén a védjegy jogosult a védjegy kizárólagosságát felmondhatja.
- További fontos garanciális szabály, hogy a licencia szerződésben a védjeggyel forgalmazott áru minőségének ellenőrzésére vonatkozó jogát a védjegy jogosult kikötheti.
- A licencia szerződés alapján a használó díjat köteles fizetni, azonban ennek mértékét a felek szabadon állapítják meg. Lehetőség van arra, hogy a felek a díjat a védjegyhasználattal elért gazdasági előny valamilyen mértékében határozzák meg, de lehetőség van egyszeri díj fizetésére is.
Know-how licencia szerződés
Know-how licencia szerződéseknek két fajtája létezik. Az egyik esetben olyan találmány hasznosításáról van szó, amelyik nem kapott szabadalmi oltalmat, míg a másik esetben a Ptk. szerinti know-how fogalmáról van szó, vagyis a vagyoni értékű műszaki ismeretek hasznosításáról17.
- A know-how licencia szerződéseknek tételes jogi szabályozása a magyar jogban nincs. Ilyen szerződések kötésénél a felek teljes szerződéses szabadsága érvényesül. Know-how szerződések esetén a licenciaadó kötelezettsége a licencia nyújtása, míg a licencia vevő kötelezettsége a hasznosítás és a díj fizetése.
- Rendszerint a felek a szerződésben titoktartási kötelezettséget is kikötnek, ami egyrészt kiterjed arra, hogy illetéktelenek az átadott ismeretek dokumentációjába ne tekinthessenek be, illetőleg másrészt arra, hogy a betekintést nyert munkatársak munkajogilag titoktartásra legyenek kötelezettek, még a munkaviszonyuk megszűnése esetén is. Annak érdekében, hogy a licencia vevő kipróbálhassa a licencia terméket és annak felhasználási lehetőségeit, a végleges licencia szerződés megkötése előtt a felek opciós szerződésben is megállapodhatnak. Az opciós szerződésben ugyancsak szabályozni kell a felek alapvető jogait, így a titoktartási kötelezettséget, azonban rögzíteni kell azt is, hogy az opciós vevő nem jogosult a szerződésből eredő jogait harmadik személyekre átruházni. Az opciós díj meghatározása egy összegben történik, azonban lehetőség van arra is, hogy az elért forgalom alapján a vevő a licenciaadó részére további díjfizetést teljesítsen.
A Ptk. 252. §-a szerint zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog, vagy követelés. Az iparjogvédelem területén az egyes iparjogvédelmi kategóriákat szabályozó jogszabályok adják meg a felhatalmazást a jelzálogjog alapítására. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok megterhelhetők. A szabadalmi törvény 25. § (2) bekezdése szerint a jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. Az iparjogvédelem területén kötött jelzálog szerződések esetén a jogszabályok csupán a zálogszerződés írásba foglalását követelik meg és nem teszik érvényességi feltétellé a szerződés közokiratba foglalását. A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzés is elmarad, érvényességi feltétel a különböző iparjogvédelmi lajstromokba történő bejegyzés.
- Így kialakult az a rendszer, hogy az iparjogvédelmi jogok, mint a jelzálogjogok sajátos tárgyai külön nyilvántartási rendszerbe tartoznak.
- További problémát jelent a jelzálog szerződéseknél, hogy nem határozható meg adekvát módon az elzálogosított jog értéke. Ha hasznosítás történik és a licenciaadó számviteli nyilvántartásaiból megállapítható a hasznosításból elért gazdasági előny (díj) mértéke, úgy az elzálogosított jog értéke rögzíthető. Ha nincs hasznosítás, úgy könyvvizsgáló tud értékelést adni az elzálogosított jog esetleges értékéről. Ennek köszönhető, hogy viszonylag ritkán kerül alkalmazásra ez a jogintézmény, mivel a különböző pénzintézetek nem szívesen fogadják el biztosítékként az iparjogvédelmi jogok elzálogosítását.
A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság részére készített tanulmányok alapvetően jónak tartják a Ptk. jelenlegi szabályozását a szellemi alkotások területén. Ugyanakkor egyes szerzők szerint a polgári jog kodifikációja során fenn kell tartani az iparjogvédelem és a szerzői jog elkülönült szabályozását. Felülvizsgálatra szorul a know-how szabályozása, tekintettel arra, hogy az Európai Unió irányelve a know-how fogalmával kapcsolatosan olyan műszaki ismeretek összességét definiálja know-how-ként, amelyek titkosak, lényegesek és alkalmas formában azonosítottak.
- A cikk bevezető részében ismertetett magyar know-how fogalom ezen ismérveket csak részben tartalmazza. Megfontolandó továbbá, az iparjogvédelmi licencia szerződés önálló szerződésként való alkalmazása is. Az e területen végbemenő jogfejlődés elvezethet odáig is, hogy az iparjogvédelem szabályait egy egységes kódexben rögzítse a jogalkotó18.
- A Polgári Törvénykönyv koncepciója úgy fogalmaz, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezéseket a személyek című könyvbe kell felvenni annak ellenére, hogy az érintett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak. A jelenleg hatályos szabályozás ezért lényegi módosítást nem igényel. A szellemi alkotásokra vonatkozó külön törvények megtartják a Ptk.-hoz való kapcsolódásukat19.
- Ugyanakkor egyes szerzők, régebben Szladits Károly, a jelenlegi jogirodalomban pedig Ficsor Mihály Zoltán hangsúlyozza, hogy az iparjogvédelmi alkotásokra a szellemi tulajdon fogalmát lenne célszerű használni, amivel jobban kifejeződne vagyoni jellegük, illetve a tulajdonjoghoz való kapcsolódásuk.
- Végezetül megállapítható, hogy az iparjogvédelem területe jelenleg is magas színvonalú jogszabályok által szabályozott, és a cikkben nem érintett nemzetközi együttműködések, valamint az Európai Unió jogához történő jogharmonizáció alapján a további fejlődése biztosított. Az iparjogvédelmi jogszabályok felülvizsgálata a közeljövőben nem várható, a jogalkotási programban a szabadalmi törvény módosítása van előirányozva ez év végéig, ami lehetővé teszi az uniós joghoz való tökéletes igazodást. ■
JEGYZETEK
1 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról 1. §.
4 1995. évi XXXIII. tv. 9-12. §.
5 1995. évi XXXIII. tv. 54. §.
6 1991. évi XXXVIII. tv. a használati minták oltalmáról 1. §.
7 1991. évi XXXIX. tv. a mikroelektronikai termékek topográfiájának oltalmáról 1. §.
8 1997. évi XI. tv. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1. §.
10 2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták oltalmáról 1. §.
11 63/1998. (III. 31.) Korm. rend. az újításokról 1. §.
12 Az MSZH Jogi Osztályának vezetőjével, dr. Csíki Péterrel történt konzultáció alapján.
13 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései, KJK 2002. 70-71. old. Pallósi-Petrik-Sőth-Szolcsánszky: Öröklési jog, KJK 1991. 26-228. old.
14 1995. évi XXXIII. tv. 27-30. §§.
15 Wellmann György: Aktuális szerződésminták minden üzleti esetre, II. kötet 14. rész, Verlag Dashöfer év nélkül.
16 1997. évi XI. tv. 23-26. §§.
17 dr. Vígh József Ferenc: A know-how licencia szerződés előkészítésére irányuló szerződések, Külgazdaság 1995/1. Jogi melléklet.
18 Ficsór Mihály Zoltán: A szellemi tulajdon és a Ptk., Polgári Jogi Kodifikáció 2001. III. évfolyam 22. szám 27-28. old.
19 A Polgári Törvénykönyv koncepciója, Magyar Közlöny 2002./15/II. szám 32. és köv. old.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Rokolya Gábor közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
