A Büntető Törvénykönyv mint a jogrendszer egyik legjelentősebb és a társadalom által talán a leginkább figyelemmel kísért jogszabálya, a gyakori módosítások következtében elvesztheti egységes jellegét, megbomolhat belső egyensúlya és egyre nehezebben alkalmazhatóvá válhat, ami által egyre kevésbé tud megfelelni az aktuális társadalmi elvárásoknak és értékrendnek. Már a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) javaslatának indokolása is rámutatott arra, hogy egy új kódex megalkotása milyen befolyási erővel rendelkezhet, amikor azt írja: "Annak érdekében, hogy a bűnözés alakulásában jelentős fordulatot érjünk el, erőteljesen fokoznunk kell a bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyságát, a társadalom összefogását és tevékeny közreműködését a bűnözés elleni küzdelemben. Ennek egyik feltétele, hogy a büntető jogszabályok mindenkor megfeleljenek a társadalmi igényeknek, a bűnözés helyzetének és várható alakulásának. (...) Az új Büntető Törvénykönyv megalkotásának alapvető célja, hogy a jelenleginél nagyobb összhangot teremtsen a társadalmi-gazdasági viszonyok másfél évtized alatti fejlődése és azok büntetőjogi védelme között. Olyan korszerű törvénykönyvet kell létrehozni, amely megfelel társadalmunk jelenlegi fejlettségének és a következő évtizedekben várható fejlődésnek."
Általában elmondható, hogy a társadalom különösen két bűncselekményi csoportot tart kiemelkedően súlyosnak: az élet elleni szándékos támadásokat, valamint a nemi erkölcs elleni erőszakos cselekményeket[1]. A régi Btk. a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIV. fejezet II. címe alatt szabályozta. A régi Btk. hatályban léte alatt a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében a legjelentősebb változásokat az jelentette, amikor a jogszabálymódosítások eredményeként az erőszakos közösülést már nem csak nő ellen és nem csak házasságon kívül lehetett elkövetni, minősített eset lett a tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére történő elkövetés[2], valamint megszűnt a homoszexualitás nevesítése is mind az erőszakos, mind pedig a megrontásjellegű szexuális cselekményekre vonatkozóan[3]. A számos módosítás folytán a régi Btk. egységének elvesztéséből fakadó problémákat, és a hatálybalépése óta elfogadott nemzetközi és uniós egyezményekből és jogi aktusokból eredő jogalkotási és jogharmonizációs kötelezettségeket végső soron csak egy új kódex oldhatta meg.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) kodifikációjának ideje alatt is sor került még a régi Btk. módosítására, amivel kapcsolatban az egyik legjelentősebb körülménynek számított, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter a 2012-es évet a gyermekbarát igazságszolgáltatás évének nyilvánította. Ennek első lépéseként az igazságügyi és a belügyi tárca, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma felállította a Gyermekbarát Igazságszolgáltatásért Munkacsoportot (a továbbiakban: Munka-csoport)[4] annak érdekében, hogy az felülvizsgálja az egyes hatósági és bírósági eljárásokat, valamint a vonatkozó jogszabályokat a gyermekbarát igazságszolgáltatás szempontrendszere mentén. A Munkacsoport által feltárt problémák és hiányosságok alapján sor került a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi LXII. törvény) elfogadására, ami módosította a régi Btk.-t is. A módosítás eredményeként a kiskorúak védelme érdekében egyes nemi erkölcs elleni bűncselekmények, így az erőszakos közösülés, a megrontás, és a szemérem elleni
- 20/21 -
erőszak esetében minősített eset lett, ha az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el a bűncselekményt. Módosultak továbbá a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó elévülési szabályok is[5].
Az új Btk. nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni fejezete alá tartozó bűncselekmények tartalmi és szerkezeti megalkotását - a fenti módosítások mellett - mind nemzetközi jogi, mind pedig európai uniós kötelezettségek és elvárások is jelentősen indokolták. 2012-ben ezek a következők voltak[6]:
- az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: New York-i Egyezmény, kihirdette: 1955. évi 34. törvényerejű rendelet),
- a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. számú Egyezmény (a továbbiakban: 182. számú ILO Egyezmény, kihirdette: 2001. évi XXVII. törvény),
- a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv, kihirdette: 2009. évi CLXI. törvény),
- a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/93/EU irányelv), átültetési határidő: 2013. 12. 08.,
- az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, Strasbourgban, 2011. május 11-én kelt Egyezménye (más néven CAHVIO vagy Isztambuli Egyezmény, a továbbiakban: CAHVIO Egyezmény; Magyarország 2014. 03. 14-én, míg az Európai Unió 2017. 06. 13-án írta alá, Magyarországon még nem került kihirdetésre),
"E dokumentumok alapjaiban határozzák meg a tényállások szerkezetét és tartalmát, amelyekben emiatt jelentős változtatások szükségesek."[8]
A 2013. július 1-jén hatályba lépett új Btk. megtartotta a régi Btk. gyermekek fokozott védelme érdekében, a 2012. évi LXII. törvény által bevezetett módosításait, és ezen túlmenően teljesen átstrukturálta és alapjaiban megváltoztatta a régi Btk. megnevezése szerinti "nemi erkölcs elleni bűncselekmények" körét. Ez magában foglalja a korábbi tényállások összeolvasztása és új bűncselekmények megalkotása[9] által a bűncselekmények megnevezésének és az egyes tényállások tartalmi elemeinek változásait, beleértve a minősített eseteknek a szabályozását is[10], valamint további szigorításokat is bevezetett e bűncselekményekhez kapcsolódóan[11]. Az új Btk. által bevezetett változásokkal kapcsolatban a tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 19/2017. (VII. 18.) AB határozat (a továbbiakban: 19/2017. AB határozat) általánosságban megállapítja, hogy "a Btk. fenti szabályai a tizennyolcadik (meghatározott esetekben a tizenkettedik, illetve tizennegyedik) életévet be nem töltött passzív alanyok tekintetében - az elkövetői életkort is figyelembe véve - koherensen szabályozza és rendeli büntetni a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekményeket."
Mindazonáltal, az új Btk. elfogadása és hatálybalépése között is sor került további, a gyermekekkel kapcsolatos szexuális bűncselekmények vonatkozásában érvényesülő szigorításokra is annak érdekében, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás gyakorlata beépüljön a magyar és az európai jogrendbe. Így került elfogadásra az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CCXLV. törvény). Az új Btk. nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni fejezete alá tartozó bűncselekmények vonatkozásában e törvény különös jelentőséggel bír, hiszen az új Btk. alapján eltilthatók lettek a gyermekek sérelmére súlyos bűn-
- 21/22 -
cselekményeket elkövetők olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végeznék. Ennek a rendelkezésnek a teljes körű érvényesüléséhez azonban több kapcsolódó jogszabály módosítására is szükség volt, így különösen a munka törvénykönyvére, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényre és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényre[12], amit a 2013. évi CCXLV. törvény végzett el. A módosításoknak köszönhetően a meghatározott bűncselekmények elkövetésekor - beleértve az új Btk. nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni fejezete alá tartozó bűncselekmények többségét - a büntetőjogi felelősség jogerős ítéletben történt megállapítása esetén - a kiszabott büntetések alapján differenciáltan - meghatározott ideig még a már büntetlen előéletűnek minősülő személyek sem foglalkoztathatók tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatónál, és ez az átfogó szabályozásból adódóan abban az esetben is igaz, ha esetleg nem tiltották el az elkövetőt a foglalkozás gyakorlásától.
A 2013. évi CCXLV. törvény további jelentősebb módosítása volt a szintén a gyermekek sérelmére elkövetett bizonyos bűncselekmények (pl. a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények is) elévülési idejére vonatkozó szabályozás 2014. július 1-i hatálybalépéssel történő módosítása.[13] A fenti szabályt 2014-ben tovább szigorította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló 2014. évi LXV. törvény, ami 2014. december 21-i hatálybalépéssel el nem évülő bűncselekménnyé minősítette az új Btk. nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetében meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeket, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. [új Btk. 26. § (3) bek. c) pont].[14]
A 2013. évi CCXLV. törvény által, az új Btk. szerinti foglalkozástól eltiltáshoz kapcsolódóan bevezetett szigorítások folytatásaként 2017-ben is sor került egy jelentősebb módosításra a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában, mégpedig a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvény által, ami 2018. január 1-jétől kötelezővé teszi a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjének meghatározott foglalkozásoktól történő eltiltását, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el.[15]
Az új Btk. a régi Btk.-tól eltérően külön fejezetekben szabályozza a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, valamint a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekményeket. Az új Btk. XIX. fejezete címében is kifejezi, hogy az e fejezet alá tartozó bűncselekmények védett jogi tárgya egyrészt a nemi élet szabadsága ("nemi integritás, nemi önrendelkezés"[16]), másrészt pedig a nemi erkölcs, vagyis "a társadalomnak a nemi vágyak keletkezéséről és kielégítéséről vallott felfogása"[17].
Az új Btk. sokkal differenciáltabban határozza meg a szexuális bűncselekmények sértetti körét, ami az egyes tényállásoknál egyben minősített esetként történő szabályozást is jelent (vagyis a nemzetközi elvárásokkal összhangban súlyo-
- 22/23 -
sabb a bűncselekmény, ha tizennyolcadik életévet be nem töltött személy sérelmére követik el, de még súlyosabb, ha tizennegyedik és még annál is súlyosabb, ha 12 életévet be nem töltött személy sérelmére történik az elkövetés). Emellett az új Btk. értelmében megszűnik a tizenkettedik életévét be nem töltött személyekre vonatkozó, régi Btk. szerinti azon vélelem, hogy őket védekezésre képtelennek kell tekinteni, mert a törvény explicit módon utal a sértett életkorára, és úgy kapcsol a bűncselekményhez magasabb büntetési tételt. Erre tekintettel az életkor szerinti megkülönböztetés tovább osztható aszerint, hogy az adott életkor szerinti gyermek védekezésre vagy akaratnyilvánításra képes-e.[18]
A szexuális bűncselekmények elkövetési magatartásai változóak, de a legfontosabb közös elem a szexuális cselekmény végzése, ami az új Btk. értelmező rendelkezése szerint nem más, mint a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul (új Btk. 459. § (1) bekezdés 27. pont). Az új Btk. összevonja a régi Btk. szerinti közösülés és fajtalanság fogalmait, hiszen ezek szerint a fajtalanság a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál [régi Btk. 210/A. § (2) bek], míg a közösülés a bírói gyakorlat szerint a férfi és a nő nemi szervének közösülési szándékkal történő összeérintése, ami szintén a nemi vágy kielégítésére irányuló, súlyosan szeméremsértő cselekmény, így az új Btk. általi összefoglaló elnevezés pontosabb és átfogóbb fogalomhasználatot biztosít.[19]
Az új Btk. szabályozása értelmében a szexuális cselekménnyel kapcsolatos beleegyezési korhatár is módosult, vagyis amennyiben az egyik fél betöltötte a tizennyolcadik életévét, akkor a másik féltől megkövetelt beleegyezési korhatár fő szabály szerint 14 év, azonban, amennyiben az elkövető 14-18 év közötti, akkor a másik féltől megkövetelt beleegyezési korhatár 12 év. A második eset az új Btk. tükrében dekriminalizálást jelent, hiszen a beleegyezéssel történt közösülés a régi Btk. szerint a megrontás keretében büntethető volt[20].
Az egyes bűncselekményekkel kapcsolatban az alábbi változásokat lehet kiemelni:
2.1. Az új Btk. a régi Btk.-val ellentétben önálló tényállásban rendeli bünteti a szexuális kényszerítést (196. §)[21]. A korábbi joggyakorlat a sértett nem önkéntes beleegyezésével, de mégsem az élet vagy testi épség elleni fenyegetés (a továbbiakban: "kvalifikált" fenyegetés) hatására megvalósított szexuális aktust kényszerítésnek (régi Btk. 174. §) minősítette. Az új Btk. azonban szexuális kényszerítésként súlyosabb büntetéssel rendeli büntetni a kényszerítésnek ezt a speciális esetét, ezzel elmozdítva a szabályozást a hazai és külföldi női jogvédő szervezetek, testületek (pl. a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésével foglalkozó CEDAW Bizottság ajánlása) által is kívánt irányba[22].
Az új Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pontja értelmében fenyegetés - eltérő rendelkezés hiányában - súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetésnek a sértett szemszögéből kell alkalmasnak lennie komoly félelem keltésére, ez érvényes arra az esetre is, amikor a kilátásba helyezett hátrány nem a sértettet, hanem más személyt fenyeget. Ez a fenyegetés nem az élet vagy a testi épség ellen irányul (pl. munkahely elvesztése, vagyoni károsodás)[23], vagy ezek ellen irányul, de közvetett, ezért a továbbiakban "egyszerű" fenyegetésnek nevezzük. A szexuális kényszerítés tényállása a szexuális erőszakhoz képest előrehozott büntetőjogi védelmet biztosít, viszont a kényszerítés (új Btk. 195. §) tényálláshoz képest speciálisnak minősül, mivel nem a szexuális erőszak tényállásban meghatározott erőszakkal, illetve kvalifikált fenyegetéssel, hanem erőszak nélkül és "egyszerű" fenyegetéssel megvalósuló szexuális cselekményt kívánja büntetni. Ez esetben a fenyegetés (pszichikai kényszerítés) nem közvetlenül az élet vagy a testi épség ellen irányul, csak akaratot hajlító (pl. ilyen lehet akár az is, ha a relatív korkülönbséget kihasználva követi el az elkövető), a kényszer nem minősül erőszaknak, és/vagy nem olyan sértett ellen irányul, aki teljesen védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen, így a tényállás lényegében a sértett hozzájárulása hiányában a legcsekélyebb kényszerítő magatartással megvalósított szexuális aktus végzésének büntethetővé tételét vonja maga után.
A régi Btk.-hoz képest újdonság a hozzátartozó nevesítése a minősített esetek tekintetében, ami az új Btk. 459. § tizennegyedik pontjában található értelmező rendelkezés szerint az egyenes ágbeli rokont és ennek házastársát vagy élettársát; az örökbefogadót és a nevelőszülőt (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is); a testvért és a testvér házastársát vagy élettársát; a házastársat, az élettársat; a házastárs vagy az élettárs egyenes ágbeli rokonát és testvérét foglalja magában. Meg kell említeni azért azt, hogy mivel a régi Btk. a hozzátartozót nem nevesítette a minősített esetek körében, így ez a kapcsolat a nevelő/felügyelő/gondozó viszony keretében volt értékelhető.
Bár az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés nem teljesen az új Btk. által bevezetett tényállási elem, hiszen a régi Btk.-ba az új Btk. hatálybalépését nagyjából egy évvel megelőzően már bekerült, azonban
- 23/24 -
ez a joggyakorlat szempontjából az új Btk. hatálybalépésekor is újdonságnak számított. E minősített eseti kategóriát kimerítően felsorolni nem lehet, de ide tartozik munkajogi viszony keretében a főnök-beosztott viszony; fegyveres testületeknél az elöljáró és alárendelt közötti viszony; oktatási intézményben a tanár és a diák közötti viszony; sportegyesületekben az edző és a tanuló közötti viszony; eltartotti viszony.[24] Ez a viszony továbbá olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely kívül esik a hozzátartozói, nevelési, felügyeleti, gondozási, gyógykezelési viszonyon, azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl. unokatestvér, család barátja, szomszéd stb.)[25]
2.2. Az új Btk. a szexuális erőszak (197. §) elnevezésű tényállásban összevonja az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak régi Btk. szerinti tényállását.[26]
Sem a régi, sem pedig az új Btk. nem határozta meg az erőszak fogalmát, annak mértékét, ellentétben a fenyegetés fogalmával. "Az erőszak - értelemszerűen - fizikai erő kifejtésével történő ráhatást, támadást jelent."[27], ami "legtöbbször együtt jár a sértettnek könnyű testi sértés okozásával"[28]. A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében az erőszaknak a sértett komoly ellenállásának leküzdésére kell alkalmasnak lennie, vagyis ez esetben az erőszak megállapításának csak a sértett komolyabb ellenállásának esetén - figyelembe véve a sértett és az elkövető életkorát és személyi tulajdonságait is - lehet helye. Mindazonáltal nem elvárt a végsőkig való védekezés, illetve akkor is megállapítható a szexuális erőszak, ha a sértett helyzetét reménytelennek látva felhagy a védekezéssel.[29]
A régi Btk. alapján a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelen személynek kellett minősíteni, az erőszakos közösülés (és szemérem elleni erőszak) alapesete valósult meg, ha az elkövető tizenkettedik életévet be nem töltött személlyel beleegyezéssel vagy erőszak, ill. kvalifikált fenyegetés nélkül közösült (vagy fajtalankodott), ami kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető. Az új Btk. megszűnteti a tizenkettedik életévét be nem töltött személyekre vonatkozó fenti vélelmet, így az új Btk. 197. § (1) és (2) bekezdésének megfogalmazása alapján ("Szexuális erőszakot követ el," és "Szexuális erőszakot követ el az is,") két alapesetről beszélhetünk a két bekezdés tekintetében, annak ellenére, hogy a (2) bekezdés súlyosabb szankciót (5-10 év) határoz meg az (1) bekezdéshez képest (2-8 év). Az elkövetési magatartás pontos minősítése érdekében ki kell emelni a 19/2017. AB határozatban foglaltakat, miszerint "a tizenkettedik életévüket be nem töltött passzív alanyok sérelmére elkövetett cselekmény esetén a Btk. kizárja mind a 196. § szerinti szexuális kényszerítés, mind a 198. §-ban szabályozott szexuális visszaélés bűncselekményének megállapíthatóságát". Ennek megfelelően megállapítható, hogy a 197. § (2) bekezdése a tizenkettedik életévet be nem töltött személlyel beleegyezéssel vagy "egyszerű" fenyegetéssel történő szexuális cselekmény végzését rendeli büntetni, ami a régi Btk.-ban meghatározott szankcióhoz képest súlyosabban büntethető.
A minősített esetek meghatározására összetetten került sor, de hasonlóan a szexuális kényszerítéshez, súlyosabban büntethető az elkövető, ha a szexuális erőszakot a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére követi el (5-10 év), valamint akkor is, ha a 12 éven aluli sértett sérelmére erőszakkal vagy kvalifikált fenyegetéssel követi el ezt a bűncselekményt (5-15 év). Mindkét esetkör a régi Btk.-hoz képest magasabb büntetési tételt határoz meg. Továbbá minősített esetnek számít, ha a bűncselekményt az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a közte és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el a bűncselekményt, illetve, ha többen, azonos alkalommal követik el.
Ezen túlmenően az új Btk. a régi Btk.-hoz hasonlóan lehetővé teszi a minősített esetek kumulációját is, amivel kapcsolatban az alaptörvény-ellenesnek minősített 2/2016. Büntető jogegységi határozat igyekezett iránymutatással szolgálni, amikor kimondta, hogy 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az az elkövető is, aki(k) a szexuális cselekményt
- erőszak, illetve kvalifikált fenyegetés nélkül, tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére,
a) aki egyben vagy a hozzátartozója, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy,
b) vagy akivel szemben azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen
követi(k) el.
Ezek a többszörösen minősülő esetek a régi Btk. alapján 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel voltak büntethetőek. Az új Btk. a korábban már említett 197. § (2) bekezdésének a beiktatásával a tizenkettedik életévet be nem töltött személlyel beleegyezéssel vagy "egyszerű" fenyegetéssel történő szexuális cselekmény végzését rendeli a régi Btk-hoz képest egy fokozattal súlyosabban (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel) büntetni, amihez azonban a jogalkotó tudatosan nem kapcsolta a fenti, a régi Btk. szerint szintén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett minősített eseteket, mivel az új, az alapesetben is megemelt büntetési tételkeret között értékelhetőnek tartotta
- 24/25 -
az elkövető és a sértett közötti viszonyt, valamint a többes elkövetést.[30] Az új Btk. ezzel egy időben azonban súlyosítást is bevezetett, amikor az eset összes körülményeit vizsgálva a bíróság által védekezésre és akaratnyilvánításra képtelennek tartott, a tizenkettedik életévet be nem töltött sértett esetében, az új Btk. 197. § (4) bek. a) pontja alapján öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel teszi büntethetővé a szexuális erőszak ilyen módon történő elkövetését.
2.3. Az új Btk. a szexuális visszaélés (198. §) bűncselekményével elnevezésében, tartalmában és szerkezetében is átalakítja a régi Btk. szerinti, beleegyezésen alapuló szexuális cselekményt szabályozó megrontás tényállását. A bűncselekmény megjelölése régi Btk. szerinti elnevezéshez képest "jobban kifejezi az elkövetési magatartást, illetve jobban megfelel a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak is"[31].
Tartalmában a tényállás a régi Btk.-val ellentétben nem a sértett kora szerint, hanem az elkövető oldaláról differenciál. A régi Btk. alapján fajtalankodás esetén csak tizennyolcadik életévet betöltött, míg közösülés esetén a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy is büntethető volt.[32] Az új Btk. az elkövetés alanyaként kizárólag tizennyolcadik életévét betöltött személy büntetőjogi felelőssége megállapíthatóságát teszi lehetővé. Így abban az esetben, ha szexuális cselekményre egy 14-18 év közötti és 12-14 év közötti személy között kerül sor, a 14-18 év közötti személy büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg. Ha azonban a tizennegyedik életévet be nem töltött személyt egy 18. életévét betöltött személy bírja rá ugyanerre a cselekményre, az erre való rábírást a régi Btk.-hoz hasonlóan továbbra is szankcionálni rendeli a jogalkotó.[33], [34]
A fentiek mellett változást jelent az is, hogy megszűnt a bűncselekmény magánindítványhoz kötöttsége is.
2.4. Az új Btk. a vérrokonságban lévők közötti szexuális cselekmény végzését a régi Btk.-val szinte teljesen azonosan rendeli büntetni a vérfertőzés tényállásában (199. §). Az új Btk. annyiban módosítja e bűncselekmény törvényi szabályozását, hogy a büntetési tételt egytől öt évig terjedő szabadságvesztés helyett három évig terjedő szabadságvesztésben határozza meg, tekintettel arra, hogy a régi Btk. szerinti büntetési tétel "a többi bűncselekményhez és a külföldi szabályozásokhoz képest is eltúlzottnak tűnik, így a törvény büntetési tételként ebben az esetben a három évig terjedő szabadságvesztést határozza meg."[35]
2.5. A nemzetközi és uniós szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében az új Btk. a kerítés (200. §) régi Btk. szerinti elkövetési magatartását (megszerez) egy új magatartással egészíti ki, vagyis büntethetővé vált, ha valaki tizennyolcadik életévet be nem töltött személyt prostitúcióra felajánlja vagy felhívja. Az új Btk. kibővíti a minősített esetek körét az elkövető és a sértett között fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetéssel, valamint a kvalifikált fenyegetéssel történő elkövetés helyett már elegendő az egyszerű fenyegetéssel való elkövetés a minősített eset megállapításához.
2.6. Az üzletszerű kéjelgés archaikus megfogalmazását a prostitúció váltja fel az új Btk.-ban, így az ahhoz nyújtott segítség prostitúció elősegítésének minősül (201. §).
A prostitúció elősegítése tekintetében az elkövetési magatartások bővülnek, így büntethetővé vált a tizennyolcadik élet-
- 25/26 -
évet be nem töltött személy prostitúcióra rábírása (1-5 év) és az ilyen személy prostitúciójához segítség nyújtása (3 év).
2.7. A kitartottságot az új Btk. - a fogalmi módosításoktól eltekintve - a régi Btk.-val megegyezően szabályozza (202. §).
2.8. Új büntetőjogi tényállás a gyermekprostitúció kihasználása (203. §). E bűncselekmény alá vonható magatartások a régi Btk. alapján részben a megrontás keretében, részben pedig az üzletszerű kéjelgés elősegítése és a kerítés bűncselekményén belül voltak szankcionálhatók. Figyelembe véve azonban, hogy egyrészt a nemzetközi dokumentumok is önállóan kezelik a gyermekek szexuális kizsákmányolásának a haszonszerzési jellegű cselekményeit, másrészt az ilyen magatartások a régi Btk. prostitúcióval összefüggő tényállásaiba (prostitúció elősegítése, kitartottság, kerítés) nehezen lettek volna beilleszthetők[36], szükségesnek mutatkozott egy új tényállás megalkotása.
Az új tényállás keretén belül az új Btk. újdonságként bevezeti és egyben súlyosabb büntetési tétellel fenyegeti (1-5 év) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kitartatást, mint a tizennyolcadik életévét betöltött személyek vonatkozásában történő elkövetést (3 év). Ugyanez a változás látható az olyan bordélyház üzemeltetésével is kapcsolatban, amelyben tizennyolcadik életévet be nem töltött személy is folytat prostitúciót.[37]
Új elkövetési magatartás továbbá a tizennyolcadik életévet be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekvés (3 év).
2.9. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállásának címe ugyan kifejezte a tényállás tartalmát, azonban nem tükrözte a tényállás által ténylegesen védeni kívánt jogi tárgyat. Emellett a releváns nemzetközi és uniós dokumentumok is az új Btk. által bevezetett gyermekpornográfia (204. §) elnevezést használják.
A Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv, a 2011/93/EU irányelv, valamint a Lanzarote Egyezmény által a gyermekpornográfiával kapcsolatban meghatározott elkövetési magatartásokat az új Btk. a régi Btk. vonatkozó tényállása által már alkalmazott büntetőjogi fogalmaknak megfelelően határozta meg, továbbá új elkövetési magatartások is büntethetővé váltak. Így az új Btk. büntetni rendeli a gyermekpornográfia bizonyos fordulataihoz szükséges vagy azokat könnyítő feltételek biztosítását[38], és a pornográf műsorban való szereplést, amennyiben azon tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek is szerepelnek.
Az új Btk. a pornográf felvétel és műsor fogalmait kisebb mértékben módosítja, ami inkább pontosításnak, illetve egyszerűsítésnek tekinthető, jobban megkülönböztetve a felvétel rögzített, míg a műsor élő jellegét. Animációs filmek, képregények, élethűen ábrázolt számítógépes rajzok és felvételek nem tartoznak a fenti meghatározásokba, mivel az új Btk. a valódi élő személyek védelmét célozza.
Az új Btk. büntetni rendel olyan magatartásokat, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesznek gyermekekkel kapcsolatos pornográf anyagokat, azonban expressis verbis nem rendeli büntetni az ilyen anyagok reklámozását. Ugyanakkor elmondható, hogy a hozzáférhetővé tétel magába foglalja ezt a cselekményt is.[39]
2.10. A szeméremsértés tényállásának (205. §) keretében új momentumként egyrészt büntethető lesz a tizennyolcadik életévet be nem töltött személyek előtt szeméremsértő magatartás tanúsítása (például szexuális cselekmény vagy akár erőszak megnézetése a gyermekkel), másrészt büntethetőek lesznek a szexuális jellegű, az emberi méltóságot sértő magatartások (például a sértett testének, vagy testrészének megfogása, illetve a sértett megcsókolása) is. A régi Btk. alapján ezek a cselekmények becsületsértésnek minősülnek. Ezzel feleltethető meg az új Btk., a 2011/93/EU irányelv, illetve a Lanzarote Egyezmény azon rendelkezéseinek, miszerint büntetendővé kell nyilvánítani azt, ha valaki a beleegyezési életkort be nem töltött gyermekkel szándékos módon, kifejezetten szexuális célból szexuális bántalmazást vagy szexuális cselekményeket nézet végig akkor is, ha abban a gyermek nem vesz részt.
2.11. A régi Btk. szerint csak kitartottság esetén lehetett kiszabni kitiltást, azonban az új Btk. ezt kiegészíti a gyermekprostitúció kihasználása, a prostitúció elősegítése és a szeméremsértés bűncselekményével is. (206. §)
- 26/27 -
Az új Btk. által bevezetett szerkezeti, fogalmi és tartalmi módosításokról meggyőződéssel állítható, hogy számos, a régi Btk. szabályozásából fakadó, és a nemzetközi, illetve uniós előírásokkal össze nem egyeztethető anyagi jogi problémára egy átfogó és kellően átlátható új szabályozás alakított ki.
Az új Btk. négy éve van hatályban, az azóta eltelt idő alatt megállapítható, hogy leginkább az egyes tényállások szerkezetét átalakító változtatásai, a 12 év alatti sértettekre vonatkozó törvényi vélelem megszűnése okozhatott a gyakorlatban értelmezési problémákat. Erre utalnak a közelmúlt egységes jogalkalmazást célzó fejleményei is, nevezetesen a 2/2016. Büntető jogegységi határozat, valamint az azt megsemmisítő 19/2017. AB határozat is, ami a fentebb ismertetett eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően alakíthatja a jogalkalmazást. Az nem vitatható, hogy bár "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Btk. 197. §-ának szövegezése a normavilágosság kérdését nem veti fel, mert a norma tartalma megállapítható"[40] a szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, és szexuális visszaélés új Btk-beli tényállása igen komplex és bonyolult. Ugyanakkor a friss alkotmánybírósági határozatra tekintettel érdemes megvárni a hatályos szabályozás esetleges felülvizsgálatát, időt adva a megfelelően egységes joggyakorlat kialakulásának, valamint az esetleges további jogértelmezési kérdések felszínre kerülésének. Ugyanakkor azt ismételten hangsúlyozni szükséges, hogy a Magyarország által vállalt nemzetközi, elsősorban uniós kötelezettségeinkre tekintettel ezen a területen csak a régi Btk.-nál bonyolultabb, azt a szabályozási rezsimet alapvető kérdésekben meghaladó szabályozás képzelhető el.
A bűncselekmények hatékony visszaszorítása és a már elkövetett bűncselekmények eredményes felderítése érdekében a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények anyagi jogi újradefiniálása mellett azonban a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és szervek hatékonyabb együttműködése, az eljáró személyek érzékenyítése, a társadalom informálása is elengedhetetlenül szükséges. ■
JEGYZETEK
[1] Merényi Kálmán: A szexuális erőszak, Bp., Közgazdasági és Jogi K., 1987. 21. p.
[2] Megállapította: 1997. évi LXXIII. törvény 22. §. Hatályos: 1997. IX. 15-től.
[3] Megsemmisítette: 37/2002. (IX. 4.) AB határozat. Hatálytalan: 2002. IX. 4-től.
[4] A Munkacsoportba a kormányzati szereplők mellett meghívást kaptak a bíróság, az ügyészség, az alapvető jogok biztosának, az UNICEF magyar bizottságának képviselői, valamint a civilszféra szereplői.
[5] Régi Btk. 33. § (1a) bekezdés: "Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a személyi szabadság megsértése, az emberrablás, az emberkereskedelem, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, valamint a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett, az üzletszerű kéjelgést bordélyházban folytató személy vagy az üzletszerű kéjelgést folytató kitartó a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik a sértett, az üzletszerű kéjelgést bordélyházban folytató személy vagy az üzletszerű kéjelgést folytató kitartó huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna."
[6] A fenti dokumentumok mellett meg kell még említeni a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni Globális Szövetséget is (Global Alliance), aminek a 2012. december 5-én megtartott nyitókonferenciáján az Európai Unió 27 tagállama mellett 21 unión kívüli ország is részt vett és csatlakozott a Szövetséghez. A Globális Szövetség 2014-re már 53 országot egyesített e konkrét cél elérése érdekében, és két, a résztvevő államok elköteleződését tanúsító deklarációt fogadott el. http://www.weprotect.org/
[7] Bár az új Btk. megalkotásakor a Lanzarote Egyezmény még nem került kihirdetésre, a jogalkotó az egyezménynek való megfelelés és az új Btk. egészében érvényesülő fokozott gyermekvédelem tükrében előzetesen ennek megfelelően alakította ki a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.
[8] 2012. évi C. törvény javaslatához fűzött Indokolás.
[9] Új bűncselekmény például a gyermekmunka és a gyermekprostitúció kihasználása.
[10] Így például a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak és a szexuális visszaélés minősített esetei 18, 14, 12 évhez igazítottan strukturálódtak.
[11] Például, súlyosabban büntetendő az emberkereskedelem, ha gyermekprostitúció céljából követik el. Emellett a gyermekeket ábrázoló pornográf internetes tartalmak esetén már lehetőség nyílik az elektronikus adatok végleges hozzáférhetetlenné tételére is.
[12] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint az ezekkel a rendelkezésekkel való összhangot megteremtendő a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény.
[13] Nem az ötéves általános elévülési idő hosszabbodott meg egységesen valamennyi, az új Btk. 26. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény (pl. a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények) esetén a sértett 23 éves koráig, hanem az elévülési idő nyugvására kerül sor addig az időig, amíg a sértett a 23. életévét be nem tölti. Ezt követően kezdődik az elévülés, ami az elkövetett cselekmény büntetési tételéhez igazodik. E szabály a korábbinál is jobban meghosszabbította az elévülés idejét, ezáltal lehetőséget adott a sértettnek arra, hogy nagykorúságának betöltését követően akkor indítsa meg a büntetőeljárást, ha arra már felkészült.
[14] Ezt az új elévülési szabályt kiegészíti az új Btk. 28. § (1a) bekezdésében a 2014. évi LXV. törvény által újraszabályozott rendelkezés, miszerint a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - az el nem évülő bűncselekmények kivételével - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elévülése a sértett nagykorúvá válásáig nyugszik, és ezt követően kezdődik az elkövetett bűncselekmény büntetési tételéhez igazodó elévülési idő.
[15] Ki kell emelni, hogy a kötelező eltiltás időtartamát az eljáró bíróság határozhatja meg, így az lehet határozott idejű, illetve végleges is. Továbbá, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a 13/2002. (III. 20.) AB határozatban kifejezésre jutatta, hogy a büntetőjogi szankciórendszer alakításában, a büntetés mértékének megállapítása tekintetében a jogalkotó mérlegelési joga mellett a bírói mérlegelés lehetőségének alkotmányos értéket is hordozó és ezért védelmezendő szerepe van, a bírói mérlegelés lehetőségének fenntartása érdekében e főszabály alól különös méltánylást érdemlő esetben el is tekinthet a bíróság. Ezzel kapcsolatban azonban mindenképpen utalni kell a 2017. 06. 16-án Dr. Répássy Róbert, Németh Szilárd és Dr. Selmeczi Gabriella által benyújtott T/16168. törvényjavaslatra, ami a bírói mérlegelési jogkör ilyen szintű érvényesülését mind a foglalkozástól eltiltás időtartamát, mind pedig az elrendelési kötelezettséget tekintve csupán a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény esetében tenné lehetővé, míg a szexuális bűncselekmények esetében nem.
[17] Merényi Kálmán: A szexuális erőszak. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 26. p.
[18] Ennek megfelelően beszélhetünk tizenkettedik évet be nem töltött személy (védekezésére vagy akaratnyilvánításra képtelen, ill. képes), tizennegyedik életévet be nem töltött személy (12-14 éves), tizennyolcadik életévet be nem töltött személy (védekezésére vagy akaratnyilvánításra képtelen, ill. képes), továbbá tizennyolcadik életévet betöltött személy (védekezésére vagy akaratnyilvánításra képtelen, ill. képes).
[19] Hasonló megoldást találunk a német Büntető Törvénykönyvben is. In: Belovics Ervin - Gellér Balázs - Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján, HVG-ORAC, Bp., 2012. 176. p.
[20] Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a régi Btk. sem rendelte büntetni a 14-18 év alatti személy által 12-14 év közötti személlyel végzett "fajtalanságot", így a dekriminalizáció indoka az volt, hogy indokolatlan különbséget tenni a szexuális cselekmények különböző formái alapján.
[21] A prostitúcióra kényszerítés a szexuális kényszerítés tényállása által büntethető.
[22] 2012. évi C. törvény javaslatához fűzött Indokolás.
[23] Márki: i.m. 683. p.
[24] Gál István László: XIX. Fejezet. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, in: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár, 4. kötet, Különös Rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest, 2013. 13-14. p.
[25] Márki: i.m. 686. p.
[26] A két tényállás összevonása, és az új Btk. által alkalmazott elnevezés már a '90-es években az Igazságügyi Minisztérium keretében működő kodifikációs bizottságoknak a napirendjén is szerepelt. In: Tóth Áron László: A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények hatályos szabályozásával kapcsolatos néhány problémáról. Iustum Aequum Salutare. III. 2007/4. 236. p.
[27] Márki: i.m. 689. p.
[28] A garázdaság halmazati kérdéseiről szóló 34. BK vélemény III/1. pont
[29] Márki: i.m. 689. p.
[30] Erre már csak az ítélkezés során figyelembe vehető súlyosító és enyhítő körülményekről szóló 56. számú BK vélemény III. 2. pontja alapján is expressis verbis lehetősége van a bíróságnak, mivel ez kimondja, hogy "Az az elkövetési mód, amit a törvény az egyes bűncselekményeknél minősítő körülményként értékel, más bűncselekményeknél általában súlyosító körülmény".
[31] 2012. évi C. törvény javaslatához fűzött Indokolás
[32] Komp Bálint: Adalékok az egyes nemi erkölcs elleni bűncselekmények elméletéhez és bizonyításával kapcsolatos gyakorlati nehézségekhez. Diskurzus - A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Batthyány Lajos Szakkollégiumának Tudományos Folyóirata. 2014. 1. sz. 21. p.
[33] Szabó András: Megrontás, szexuális visszaélés - hogy is van ez? II. http://arsboni.hu/megrontas/ (2017. 08. 13.)
[34] A tényállások ilyen mértékű átalakítását és a minősített esetek komplex rendszerét elsősorban a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelvnek történő megfeleltetés indokolta, amelynek 3. cikke a következőket tartalmazza:
Szexuális bántalmazással kapcsolatos bűncselekmények
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a (2)-(6) bekezdésben említett szándékos magatartások büntetendők legyenek.
(2) A beleegyezési korhatárt el nem ért gyermek szexuális céllal történő késztetése arra, hogy szexuális tevékenység tanúja legyen - akkor is, ha abban a gyermek nem vesz részt -, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább egy év.
(3) A belegyezési korhatárt el nem ért gyermek szexuális céllal történő késztetése arra, hogy szexuális bántalmazás tanúja legyen - akkor is, ha abban a gyermek nem vesz részt -, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább két év.
(4) A beleegyezési korhatárt el nem ért gyermekkel folytatott szexuális tevékenység szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább öt év.
(5) A gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, amennyiben:
i. a gyermekkel kapcsolatban fennálló, elismert bizalmi vagy hatalmi helyzettel vagy befolyással élnek vissza, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább nyolc év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább három év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte; vagy
ii. a gyermek különösen kiszolgáltatott helyzetével, különösen szellemi vagy testi fogyatékosságával, vagy eltartotti helyzetével élnek vissza, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább nyolc év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább három év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte; vagy
iii. kényszert, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak, szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább tíz év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább öt év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte.
(6) A gyermeknek valamely harmadik féllel folytatott szexuális tevékenységre kényszer, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával történő késztetése szabadságvesztéssel büntetendő, melynek felső határa legalább tíz év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt nem érte el, és legalább öt év, ha a gyermek a beleegyezési korhatárt már betöltötte."
[35] 2012. évi C. törvény javaslatához fűzött Indokolás
[36] 2012. évi C. törvény javaslatához fűzött Indokolás.
[37] Vagyis, tizennyolcadik életévet be nem töltött személy prostitúcióját lehetővé tevő bordélyház üzemeltetése 2-8 évig terjedő, míg tizennyolcadik életévet betöltött személy prostitúcióját lehetővé tevő bordélyház üzemeltetése 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
[38] A 2011/93/EU irányelv és a Lanzarote Egyezmény Solicitation of children for sexual purposes címmel büntetni rendeli (a köznyelvben "grooming"), ha egy tizennyolc éven felüli személy tizennégy éven aluli személynek pornográf felvétel készítése céljából találkozást javasol információs és kommunikációs technológia útján, amennyiben az ajánlatot a találkozás létrejöttét eredményező tényleges cselekmény követi. E magatartás átültetése a magyar jogba szó szerint nem volt kivitelezhető, és mivel gyakorlatilag egy előkészületi cselekményről van szó. In: 2012. évi C. törvény javaslatához fűzött Indokolás
[39] Annak ellenére, hogy a reklámozás szabályai és etikai követelményei nem a büntetőjogi területre tartoznak, az új Btk. előkészületi cselekményként szabályozza az ilyen típusú cselekményeket. A pornográf felvétel hozzáférhetővé tétele bűncselekmény tipikus előkészületi cselekményei az új Btk. 204. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott cselekmények (anyagi eszközök, illetve szükséges vagy könnyítő feltételek biztosítása). A büntetőjogi szabályok mellett a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 9. § és 10. §-a is tartalmaz vonatkozó szabályokat.
[40] A tizenkettedik életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 19/2017. (VII. 18.) AB határozat IV/[31]. bekezdés
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Igazságügyi Minisztérium, jogi szakreferens.
Visszaugrás
