Tisztelt olvasónk! Folyóiratunk tizenegyedik számát tartja kezében, amelyben a korábbi "füzetekhez" képest több írást közölhetünk. A debreceni jogi kar népes szerzői közössége által összeállított annotációkat leszámítva tizenhat írásról van szó, amelyek közül hatot soroltunk a jog- és államtudományokkal foglalkozó tanulmányok közé, négy a jogpolitika cím alá, míg három-három a joggyakorlatot bemutató, valamint a legújabb könyveket szemléző cikkek rovatába került. Ezek a legkülönfélébb szakjogi területeket érintik az alapjogok értelmezésétől jó pár anyagi és eljárásjogi jogintézmény elméletén, illetve gyakorlatán át, egészen az iszlám vallás és jog hazai helyzetéig. Folyóiratunk "pro futuro" küldetését több környezetvédelmi vonatkozású szöveg kifejezetten is jelzi, de a többi, köztük jogtörténeti írásunk sem marad adós az aktuális, jövőbe mutató következtetésekkel.
Hamza Gábor a muszlimok magyarországi helyzetéről ad jogtörténeti áttekintést, az első világháború végéig. A középkori pénzügyigazgatás, a hódoltsági területek igazságszolgáltatása, Bosznia-Hercegovina sajátos státusza egyaránt szerephez jut a bemutatásban. Mint a szerző rámutat, az iszlám vallás a korszak végén elismerést nyert, a muszlim közösség saját joga pedig soha nem konfrontálódott Magyarország jogrendjével.
Hermann Veronika az egészséges környezethez való jog emberi jogi természetével foglalkozik, a hazai szakirodalomban újszerű, morális megközelítéssel. Az emberi méltóságot kiindulópontul választva ütközteti az emberközpontú és a természetközpontú megközelítést, s szofisztikált ábrákon szemlélteti pl. a méltóság, az emberi jogok, az egyenlőség s a szükségletek viszonyát.
Fazekas Ágota a gyermeki jogok (mint a meghallgatáshoz való jog, a véleménynyilvánításhoz, a vérségi származás megismeréséhez való jog) garanciáit vizsgálja az új Ptk. Családjogi Könyvében. A hatályos normákat a nemzetközi elvárásokkal és a korábbi megoldásokkal is ütköztető, a gyermekeknek védendő érdekeit számba vevő elemzés végkövetkeztetése szerint a gyermeki jogok megfelelően érvényesülnek.
Pusztahelyi Réka az új Ptk.-ban a kontraktuális és deliktuális felelősség különválasztása nyomán bevezetett, s az előbbinek prioritást biztosító ún. non-cumul szabály jogpolitikai hátterét, valamint a gyakorlati alkalmazás problémáit tárja fel. A tanulmány szerint több érv szólt a párhuzamos igényérvényesítés eltörlése, mint fenntartása mellett, ugyanakkor a pusztán kontraktuális alapú felelősségnek (részben eljárásjogi) korlátai is vannak.
- 7/8 -
Udvarhelyi Bence az uniós jog nemzeti büntetőjogra gyakorolt hatásait tekinti át a rendszerezés szándékával. A különféle (pozitív és negatív, asszimilációs, dekriminalizációs és más) hatások tipizálása során figyelembe veszi az uniós jog sajátosságait és fejleményeit a kezdetektől (jogharmonizáció, szupranacionális jogalkotás, kerettényállások stb.) az utóbbi évekig (Lisszaboni Szerződés).
Molnár Judit a nemperes eljárások szubszidiárius joganyagaként, közelebbről a fizetési meghagyásos eljárás nézőpontjából elemzi az új (jövőbeli) polgári perrendtartás szabályait. A 2016 őszén hozzáférhető szövegváltozatokon nyugvó munka, miközben sorra veszi és értékeli a változásokat, a nemperes eljárások jövőbeni kodifikációja és a joggyakorlat számára is releváns kérdésköröket tárgyal.
Udvary Sándor szintén a jövő polgári perrendtartásával foglalkozik, de némileg átfogóbb megközelítésben. A Pp. tervezetének miniszteri közzétételét követően a koncepcionális kérdések már várhatóan nem változnak, de az egyes rendelkezéseket illető, jobbító szándékú javaslatoknak még helye van. A szerző e körben többek közt a perköltség viselésére, az órákban megadott határidőkre és a fokozódó írásbeliségre tér ki.
Kecskés András hiánypótló és minden bizonnyal szakmai vitát generáló tanulmánya az ún. szuverén alapok megítélésével foglalkozik, kétsíkú (jogi és nem jogi) megközelítésben. A jegybank által működtetett befektetési alapokat nemzetközi példák alapján proponáló tanulmány (konkrét szabályozás hiányában) bemutatja a hazai jogrend lehetséges kapcsolódási pontjait, az esetleges bevezetés előnyeit.
Pfeffer Zsolt az adóztatás egyes jogpolitikai megfontolásait áttekintő tanulmányában az adólikviditás fogalmát veszi alapul. A jogtörténeti, illetve pénzügytani és közgazdaságtani vonatkozásokat egyaránt felvillantó írás az adólikviditás megteremtésének a jogi eszközeire (halasztás, mentesítés, szociális körülmények figyelembevétele stb.) koncentrál, a vagyoni típusú adók körében érintve a helyi adók rendszerét is.
Rónay Zoltán a felsőoktatási autonómia időszerű kérdéseit tárgyalja. Közvetett kiindulópontja Kocsis Miklós 2011-ben megjelent monográfiája, amelynek autonómiaértelmezését további "vitapartnerek" bevonásával, a javarészt előre látott, időközben bekövetkezett autonómiazsugorító intézkedések tükrében fejleszti tovább, tekintettel a felsőoktatás válságának sokszínű okaira és a társadalmi elvárásokra is.
Bányai Orsolya a hágai Nemzetközi Bíróság egyik újabb, környezetvédelmi vonatkozású ítéletét elemzi. Nicaragua és Costa Rica jogvitájának az eldöntését komoly szakirodalmi várakozások előzték meg, amelyek szerint a bíróság számára kiváló alkalom nyílt a nemzetközi szokásjognak, illetve a Ramsari Egyezmény értelmezésének a továbbfejlesztésére. A szerző következtetése szerint azonban ez a lehetőség kihasználatlanul maradt.
Mészáros Gábor a kivételes állapoti jogkorlátozás és a bírói alapjogi mérlegelés egyik fontos értelmezési tartományaként az Emberi Jogok Európai Bíróságának a vonatkozó gyakorlatát tekinti át. A különleges helyzet fennállását, az intézkedések arányosságát egyaránt vizsgáló testület a totalitárius rendszerek visszatérésének egyik hatékony akadályozója, ugyanakkor ellenőrzési rendszeréről már nem ilyen egyértelmű az állásfoglalás.
- 8/9 -
Monori Zsuzsanna Éva a veszélyes fenyegetéssel elkövetett zaklatásról ír, az általa feltárt joggyakorlat tükrében. A téma időszerűsége egyaránt következik az előfordulás gyakoriságából és a jogalkalmazási problémákból, amelyek közül a szerző a halmazati és elhatárolási kérdéseket emeli ki. Értékelése szerint a gyakorlatban sem a konszumpció, sem a kétszeres értékelés tilalma nem érvényesül maradéktalanul, ezért indokolt a Btk. módosítása.
Szemle rovatunkban ezúttal három angol nyelvű szakkönyv ismertetését olvashatjuk. Czina Veronika Bándi Gyulának, Szabó Marcelnek és Szalai Ákosnak a fenntarthatóság témakörével foglalkozó, 2014-ben megjelent kötetét elemzi. Pongó Tamás egy a cybermegfélemlítést középpontba állító, amerikai büntetőjogász szerzők tollából született kézikönyvet szemléz, míg Szalma József egy hazai kiadású, s a magyar (vállalkozói) jogról szóló tanulmánykötetről írt recenziót.
A borítón szereplő latin mondatra és a fotóra is érdemes még röviden kitérni. Nemo iudex in propria causa - jogászi körökben közismert szentencia, szűken vett jelentése szerint senki sem lehet saját ügyének bírája. A képen pedig alapítónknak, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékáni jelvénye látható. Mindkettővel számunkra evidens értékekre kívánjuk felhívni a figyelmet: a bírói függetlenségre és a felsőoktatási autonómiára.
Folyóiratunk olvasásához hasznos időtöltést kívánok!
Debrecen, 2016 őszén ■
Visszaugrás
