A polgári eljárásjog a perbeli jogutódlást a felek személyében bekövetkezett változás egyik esetének fogja fel. A Pp. 61. §-ának (1) bekezdéséből világosan következik, hogy a perbeli jogutódlás a per alapjául szolgáló - az anyagi jog szabályai alá eső - jogviszonyban bekövetkezett jogutódlás függvénye.
Az anyagi jogszabályokon alapuló jogutódlás leggyakrabban a polgári jogi jogviszonyokban következik be, de bekövetkezhet munkajogi, társadalombiztosítási jogviszonyokban is. Ezekben az esetekben a per alapjául szolgáló anyagi jogi jogviszonyok különbözősége perjogi szempontból nem okoz problémát. Más a helyzet a közigazgatási perekkel, hiszen ezek alapjául közigazgatási jogviszony szolgál, a bírósági eljárás közvetlenül nem a közigazgatási jogviszonyból eredő jogok vagy kötelezettségek felől való döntésre irányul, hanem jogorvoslat a közigazgatási hatóság jogerős határozatával szemben. A Pp.-nek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai a perbeli jogutódlás kérdésében mégsem adnak speciális szabályozást.
A polgári jogi jogutódlás akként következik be, hogy a jogok és kötelezettségek eredeti alanya helyébe - valamilyen jogi tény folytán - más személy lép. Ennek kétféle esetét kell megkülönböztetni: az univerza-lis (egyetemes) és a singularis (egyedi) jogutódlást.
Az egyetemes jogutódlás esetén egy adott természetes vagy jogi személy vagyona (minden joga és kötelezettsége) együttesen száll át egy másik személyre.
Hatályos jogunk természetes személy vagyonára vonatkozó egyetemes jogutódlásnak egyetlen esetét ismeri: az öröklést. Az örökhagyó halála olyan jogi tény, amelynek bekövetkeztével az örökhagyó hagyatéka a maga egészében átszáll az örökösre, illetve az örökösökre. A hagyaték gazdátlanul nem maradhat, végső esetben az állam lesz a kényszerörökös. A jogutódlás tehát mindenképpen bekövetkezik.
A jogi személy megszűnése (megszüntetése) viszont egyaránt történhet jogutódlással vagy jogutódlás nélkül. A jogi személyeknek két nagy csoportját különböztetjük meg: a magánjogi és a közjogi jogi személyeket (ez utóbbiak tárgyunk szempontjából csak annyiban érdekesek, amennyiben polgári jogi jogviszony alanyai lehetnek).
Mind a közjogi, mind a magánjogi jogi személyek megszűnése jellemzően csak átalakítás-átalakulás esetén jár jogutódlással. Az átalakítás (átalakulás) módjai:
- egyesítés (egyesülés), ami lehet összeolvadás vagy beolvadás,
- szétválasztás (szétválás), ami lehet különválás vagy kiválás, továbbá
- a magánjogi jogi személyek átalakulásának módjai kiegészülnek a társasági forma megváltoztatásával. A jogi személyek jogutód nélküli megszűnésének módja és időpontja - fajtájuk szerint - többféle lehet. Az ide vonatkozó legfontosabb szabályok a következők:
- a költségvetési szerv megszüntetése az Áht. 88- 91. §-a szerint az alapító határozatával történik, a megszűnés időpontja a költségvetési szervek nyilvántartásából való törléssel azonos,
- a gazdasági társaságok és szövetkezetek megszűnéséről a gazdasági társaság "legfőbb szerve", illetve a szövetkezet közgyűlése, megszüntetéséről pedig a bíróság határoz; a megszűnés a cégjegyzékből való törléssel következik be (Gt. 65. §, Sztv. 91. §),
- a társadalmi szervezet megszűnéséről ennek "legfőbb szerve", megszüntetéséről a bíróság határoz, a megszűnés azonban mind a két esetben a megyei (fővárosi) bíróság által vezetett nyilvántartásból [Etv. 4. § (1) bek.] való törléssel következik be (Legfelsőbb Bíróság 2/2008. KPJE jogegységi határozatának I. pontja).
A jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén fennmaradhatnak bizonyos kötelezettségek. Ilyen például a gazdasági társaság tagjainak a Gt. 68. §-ának (1)-(3) bekezdésén alapuló felelőssége; a költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén pedig a KSzt. 13. §-ának (2) bekezdése kötelezi az alapítót, hogy rendelkezzék annak jogai és kötelezettségei felől. A jogszabálynak ezek a rendelkezései azonban nem keletkeztetnek jogutódlást, hanem sui generis kötelezettséget.
Az egyedi jogutódlás a természetes vagy jogi személy egy-egy meghatározott jogának vagy kötelezettségének másra való átszállását jelenti. Néhány jellemző (a gyakorlatban sokszor előforduló) példa:
- a dologi jog körében: valamely dolog tulajdonjogának átruházása, vagy a tulajdonjog más módon (elbirtoklással, ráépítéssel stb.) való megszerzése,
- a kötelmi jog körében: a követelés átruházása engedményezési szerződéssel, a tartozás átvállalása, de átszállhat más személyre a követelés a jogszabály rendelkezése alapján is. A Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése szerint a kezesre száll át az általa kiegyenlített követelés, ugyanígy a Ptk. 289. §-ának (1) bekezdése értelmében a dologi kötelezettre száll át a személyes kötelezettel szemben fennálló követelés, ha annak kiegyenlítése a zálogtárgyból történt.
A polgári eljárásjogban a perbeli jogutódlást két rendelkezés szabályozza: a Pp. 61. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a Pp. 111. §-ának (1) és (7) bekezdése. Ezeknek az eljárásjogi szabályoknak a polgári jog anyagi szabályaival egybevetve a perbeli jogutódlásnak két esetét különböztethetjük meg:
2.1. Egyetemes jogutódlás esetén (vagyis akkor, ha a természetes személy meghal vagy a jogi személy megszűnik), a Pp. 111. §-ának 2006. január 1-jei hatállyal módosított (1) bekezdése szerint az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig félbeszakad, kivéve, ha a jogutódlás a jogviszony természete miatt kizárt.
A Pp. 61. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint a félbeszakadt perbe a jogutód félként önként beléphet, illetve a jogutódot az ellenfél is perbevonhatja. Ha ennek következtében a jogutód elfoglalja elődje perbeli pozícióját, a per eljárásjogi szempontból változatlanul folyik tovább, az alany változásnak legfeljebb anyagi jogi kihatásai lehetnek (például az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyaték tárgyaival vagy azok értékének erejéig felel).
Abban az esetben, ha sem perbe lépésre, sem a perbe vonásra nem kerül sor, az eljárás félbeszakadása akár örök ideig tarthat és a per voltaképpen befejezetlen marad. (Ügyviteli szempontból a per befejeződik, de eljárásjogi szempontból nem. Ehhez képest fennmarad például a perfüggőség. Más kérdés, hogy az idő múlásának milyen kihatása van a perben érvényesített követelésre.)
A természetes személy halála esetén az egyetemleges jogutódlás mindig bekövetkezik és ez rendszerint magával hozza az eljárás félbeszakadását is. Ez alól egy kivétel van: nem lehet az eljárás félbeszakadását megállapítani, ha a per tárgyát képező jog vagy kötelezettség jogutódra való átszállását a jogviszony természete kizárja. Ilyenek például:
a) Személyhez fűződő jogok érvényesítése, kivéve a jogosult által érvényesített nem vagyoni kártérítést, a jogelőd által keresettel érvényesített követelés átszállhat a jogutódra (BH 1999. 363. sz.).
A Legfelsőbb Bíróság a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perben is elfogadta a jogutód perbelépését arra hivatkozva, hogy a Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése alapján a hozzátartozók és az örökösök a meghalt személy emlékének megsértése miatt a bírósághoz fordulhatnak. (BH 2005. 247.) Ez a megoldás praktikusnak elfogadható, jogdogmatikai szempontból azonban vitatható, hiszen ezzel az igényükkel a hozzátartozók saját jogukon léphetnek fel, nem pedig jogutódlás alapján. Hasonló a helyzet a szerző személyéhez fűződő jogokkal [Szjt. 9. § (2) bekezdése és 14. §-ának (1) bekezdése], valamint az iparjogvédelem alá eső művek megalkotóinak személyiségi jogaival is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
