A cégbíróság által elrendelt megszüntetési - korábban hivatalból történő törlési - eljárás lefolytatását, illetve a cég törlését követően fennáll annak a lehetősége, hogy a cég tulajdonában álló vagyontárgy maradt, amelynek sorsát jogszabály nem rendezi. Az 1997-es Ctv.-t. módosító 2003. évi XLIX. törvény 30. §-a iktatta be a vagyonrendezési eljárás szabályait a cégtörvénybe, amely a már nem létező, hivatalból törölt cégeknek a megszűnést követően előkerült vagyontárgyai tulajdoni helyzetét, illetve ezzel összefüggésben a kielégítetlenül maradt hitelezői igényeket is volt hivatott rendezni. Az eljárás a hivatalból törölt és bizonyos eltéréssel a végelszámolás vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően megszűnt cégek cégjegyzékből törlését követően fellelt vagyonára vonatkozott. A vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályokat a korábbi szabályozáshoz hasonlóan tartalmazza a Ctv., megerősítve, hogy az eljárás önálló nemperes eljárás (Complex CD-jogtár. A 2006. évi V. törvény nagykommentárja. A 119. §-hoz fűzött kommentár).
A Ctv. IX. Fejezetében szereplő és jelen tanulmány tárgyát képező vagyonrendezési eljárás tehát 2004. ja-
- 14/15 -
nuár 1. napjától él jogunkban. Bár a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a törvény nem utalja a cégbíróság hatáskörébe, hanem a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék illetékességét (és egyben hatáskörét) állapítja meg, az eljárás természetének a céggel való szoros összefüggése mégis indokolttá teszi, hogy ez a nemperes eljárás ne a fizetésképtelenségi, hanem a cégeljárási jogszabályok keretei között nyerjen elhelyezést. Ugyancsak nem lett volna célszerű a rendelkezéseket az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogi rendelkezések között ismételve elhelyezni.
Ugyan a megszüntetési eljárás során már általában fény derül a cég esetleges vagyonára is, teljesen kizárni azonban nem lehet, hogy a törölt cég vonatkozásában vagyonrendezési eljárás lefolytatására kerüljön sor. Bár valóban elenyésző számban indulnak ilyen eljárások, a gyakorlat azonban egyértelműen igazolta a jogintézmény létjogosultságát.
A Ctv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. A 124. § kimondja, hogy a 120-123. §-ban foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a cég törlésére végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása után került sor, de a cég törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, és arról a végelszámolási, illetve a felszámolási eljárásban rendelkezés nem történt. A 119. § (1a) bekezdése értelmében vagyonrendezési eljárásnak van helye abban az esetben is, ha a korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek.
A Ctv. 124/A. §-ának (1) bekezdése azonban azt is rögzíti, hogy ha a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezte, amelynek székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor. Utóbbi szabály összhangban van a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 89. § e) pontjával, melynek értelmében magyar bíróság joghatósága kizárt külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany megszűnésével kapcsolatos eljárásban. A vagyonrendezési eljárás pedig összefügg a külföldi bíróság által lefolytatott végelszámolással, felszámolással vagy egyéb megszüntetési eljárásokkal. A (2) bekezdés szerint az érintett korlátolt felelősségű társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt köteles közzétenni azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül.
A Cstv. 58. §-ának (5) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha a függő követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem, vagy csak részben válik esedékessé, az elkülönített összeget, illetve annak fel nem használt - a függő követelés jogosultját a 49/D. § és 57. § szerint megillető - részét bírósági letétbe kell helyezni, a letét felhasználására pedig ugyancsak a vagyonrendezési eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával kerül sor oly módon, hogy az eljárást legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 3. év utolsó napjáig kezdeményezheti a függő követelés jogosultja, ezt követően pedig bármelyik hitelező, akinek a követelése a felszámolási eljárásban, a 33/A. § és a 63. § szerinti eljárásokban nem került kielégítésre.
A Ctv. 119. §-ának (2) bekezdés szerint a vagyonrendezési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kell alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.142/2007/5. számú határozatában kimondta, hogy analógia útján a Cstv. szabályai a vagyonrendezési eljárásban mögöttesen sem alkalmazhatók.
A (3) bekezdés értelmében a vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytatja le. Általában a felszámolási eljárás lefolytatásával megbízott egyes törvényszéki részlegek járnak el a vagyonrendezési eljárásban (Complex CD-jogtár. A 2006. évi V. törvény nagykommentárja. A 119. §-hoz fűzött kommentár.). A vagyonrendezési eljárás alatt a cég nevét nem kell az eljárásra utaló toldattal használni, ilyen kötelezettséget a Ctv. 5. §-a nem ír elő.
Vagyonrendezési eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. A Ctv. 119. §-ának (5) bekezdése szerint hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel. Ilyen nyilvántartás pl. a cégnyilvántartás, vagy az ingatlan-nyilvántartás. Jelen tanulmány szerzője több vagyonrendezési eljárásban is részt vett, melynek a tárgya a törölt cég tulajdonában álló ingatlan volt. Ilyen esetben a földhivatal hivatalból keresi meg az illetékes törvényszéket az eljárás lefolytatása érdekében. Az Inytv. 87. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az állapítható meg, hogy valamely, ingatlannal kapcsolatos határozat meghozatala elmaradt és a határozat meghozatala nem az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik, kezdeményezni kell az illetékes hatóság eljárását. Ilyen esetekben nem kell közzétételi költségtérítést fizetni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
