A tanulmány egy családi vállalkozás örökösök általi megmentési kísérletének és részbeni kudarcának útját kíséri végig, rámutatva az üzleti élet kockázataira, és a családi vállalkozásokban rejlő emberi tényezők erőteljes alakító jellegére. Az egyik cél az volt, hogy ismertessük, milyen jogi fordulatok, komplex jogi megoldások, például társasági jogi, polgári jogi, csődjogi kellenek ahhoz, hogy legalább az egyik gazdasági társaság megmentésre kerüljön. Az esettanulmány megírásának másik célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a változó kamatozású hitelek, köztük a devizahitelek árnyoldalaira, amelyek a vállalkozásokat épp úgy érinti, mint a magánszemélyeket.
The study follows an attempt to save a family business and its partial failure, pointing out the risks and the powerful shaping nature of the human factors. One of the goals was to show what kind of developments and complex legal solutions (e.g. company law, civil law, and bankruptcy law) are needed in order to save at least one of the companies. Another purpose of writing this study was to draw attention to the downside of variable interest loans, including foreign currency loans which affects businesses as well as individuals.
A tanulmány - esettanulmány formájában - egy családi vállalkozás[1] történetét mutatja be a sikertől a bukásig, rámutatva az üzleti élet kockázataira, különösen a finanszírozási kockázatra, és a családi vállalkozásokban rejlő emberi tényezők erőteljes alakító jellegére[2]. Mindezek mellett, számos jogi fordulat, társasági jogi, polgári jogi, csődjogi megoldás kellett ahhoz, hogy a történet, ha nem is örömteli, de a család számára megnyugtató módon véget érhessen. A helyzet megértése, a célravezető eszközök megválasztása, a nem professzionális családtag vezető tisztségviselőktől és tagoktól fokozottabb odafigyelést, komoly utánajárást és elmélyült felkészültséget igényelt.
A devizahitelezés[3] lehetősége előtt az utat a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény nyitotta meg: "Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következményeként, a forint konvertibilitását teljessé téve, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés érdekében törvényt alkot a devizakorlátozások megszüntetéséről, a tőke szabad áramlásának elősegítéséről."[4]
A szabályozás célja vélhetően az európai uniós jogharmonizációnak történő megfelelés volt, önmagában, a lehetőség megteremtésével, nem is lett volna probléma.
A devizahitelelezés elterjedésének főbb okai az alábbiak voltak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány[5] szerint:
- a bankok túlzott versenye életre hívta a deviza alapú hitelezést,
- az aktuális kormányzat gazdaságpolitikai döntései elhibázottnak bizonyultak,
- a felügyeleti szerv hibája és közömbössége,
- a pénzügyi ismeretek és tájékozottság limitált volta.
Rendkívül kedvezőnek tűnő új hitelkonstrukció került a piacra, aminek a kockázatait nem említették, csak az előnyeit emelték ki. Ráadásul, az alacsonyabb kamat miatt az adósok egyre nagyobb összegű devizahiteleket vettek fel.[6] Magában hordozta továbbá a későbbi problémák alapját azt is, hogy azok is megfelelhettek a devizahitelezés feltételeinek, akik a magasabb kamatozású forinthitelek rostáján egyébként kiestek. Csizmadia és szerzőtársai így fogalmaznak: "..a 2000-es évek elején kezdődő hitelpiaci expanzióval, kamat és egyéb támogatásokkal indult. 2004 után leginkább az alacsony kamatozású, kockázatos, devizaalapú hiteltermékek ösztönözték a növekedést. A 2000-es évek elején meginduló trendek közepette ez reális stratégiának tűnt: az intézményi és a lakossági szereplők számára tarthatónak látszott a jelzáloghitelezésre épülő megoldás."[7]
A devizahitelezés elterjedésével kapcsolatban két kutató[8] megemlíti, hogy
- javulásnak indultak a háztartások, valamint a kis- és középvállalkozás hosszú távú jövedelmi kilátásai,
- a bankok a nagyvállalati piac telítődésével az elérhető jövedelmezőség csökkenésével a kockázatosabb, de várakozásaik szerint magasabb jövedelmezőséget biztosító hitelezések felé fordultak,
- 45/46 -
- a bankok a verseny erősödése miatt a hitelezési standardokat és feltételeket enyhítették,
- megjelentek a szabad felhasználású, devizaalapú jelzáloghitelek.
Adott volt minden jogi és gazdasági körülmény ahhoz, hogy a devizahitelek nagy népszerűségnek örvendjenek, hiszen a magas kamatszínvonalú forint hitelek biztonsága nem látszott csábítónak az alacsony kamatszínvonalú, és nem túl kockázatosnak tartott deviza hitelfeltételekhez képest. Valójában a külföldi pénznemben történő eladósodás nem tűnt rizikósnak, hiszen a devizaárfolyamok változásai 2008-ig nem voltak jelentősek, szinte csak idényjelleggel voltak kilengések például nyaralás előtt felment a devizák árfolyama, majd a holt idényben visszaállt a korábbi árfolyamszintre. A korábbi gazdasági válságok és például a pengő 1946-os elértéktelenedése tankönyvi történetnek tűnt, így senki fejében nem fordult meg az, hogy nemcsak a kamat, hanem az infláció miatt a tőke is drasztikusan meg tud emelkedni. A 2008-ban kezdődő pénzügyi válság azonban mindent megváltoztatott.
A devizahitelezés Magyarországon a 2000-es évek közepén terjedt el és érte el csúcspontját, akkor, amikor az Amerikai Egyesült Államokban összeomlott a gazdaság és a pénzpiac, így a külföldi devizában eladósodott vállalkozások és magyar lakosság helyzetét az árfolyamgyengülés drasztikusan elnehezítette. A szakirodalom, a Magyar Nemzeti Bank szakértői[9] és a Kúria[10] főleg a bedőlt lakossági devizahitelek ügyével foglalkozott, a vállalkozási devizahitelek áldozatai nem kerültek ennyire reflektorfénybe annak ellenére, hogy ezek problémái ott is tömegeket érintettek.[11] A devizahitel-válság legnagyobb kárvallottjai az adósi oldalon a lakosság, valamint a kis- és középvállalkozások voltak. Az állam paternalista szemlélete alapján kizárólag a lakossági devizahitelek szegmensében tett hatékony lépéseket a devizaválság hatásainak a csökkentésére.
K. J. és felesége K.-né dr. H. S. 51% - 49%-os részesedési arányban alapította 1991. február 19-én az FK Kft.-t t...-i székhellyel, az ügyvezetői teendőket K. J. látta el, a főtevékenység iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem volt. A Kft. törzstőkéje egymillió forint volt, mely ötszázezer forint pénzbeli hozzájárulásból és ötszázezer forint nem pénzbeli hozzájárulásból állt. A tagok 1998. január 20-án törzstőkeemelést határoztak el a társaság feltőkésítése érdekében, mely során a jegyzett tőke ötmillió forintra nőtt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
