1. Az egyes nevesített szerződések tipizálása - a szerződéstípusok kialakítása alapvetően a szerződés közvetlen tárgya, a vállalt vagyoni értékű szolgáltatás természetén, sajátosságain alapul. Rokon vonásokat mutatnak azok a szerződések, amelyek a más részére tevékenység kifejtésére irányulnak, ezek azonban maguk sem egységesek. A kötelezett a tevékenység kifejtésén túl felvállalhatja az eredmény elérésének a kockázatát (eredménykötelmek), mint ahogy lehetséges az is, hogy a szolgáltatás kizárólag a tevékenység kifejtésében áll (ügyviteli vagy gondossági kötelmek). Az eredménykötelem alaptípusa a vállalkozási szerződés, az ügyviteli jellegű szolgáltatás alaptípusa a megbízási szerződés.
A joggyakorlatban viszonylag nagyobb számban megjelentek a megbízási és a vállalkozási szerződés határmezsgyéjén olyan egyedi szerződések, amelyekben a felek meghatározzák, hogy a megbízott tevékenysége valamilyen - a megbízó számára hasznos, fontos - eredmény elérésére irányul. Hagyományosan a megbízottat megillető díjat az egyedi szerződésben akként határozzák meg, hogy az a megbízottat akkor is megilleti, ha az eredmény nem következik be (feltéve, hogy a megbízott kellő gondossággal járt el). Az ilyen egyedi szerződés, amely eredményt ugyan tartalmaz, azonban a megbízottat a díj a felek rendelkezése folytán a gondos tevékenységért illeti meg, kétség kívül megbízás.
Az üzleti-gazdasági életben, így különösen a követelésérvényesítésre, behajtásra, a közvetítésre irányuló szerződésekben azonban a felek egyre inkább olyan kifejezett rendelkezést is tettek, amely szerint a megbízott a gondos tevékenységért járó, meghatározott díjon felül további díjra ("sikerdíjra") is jogosult, de csak akkor, ha a szerződésben körülírt eredmény ténylegesen bekövetkezik. Viszonylag kisebb számban, de előfordul olyan szerződés is, amelyben a felek kifejezetten úgy rendelkeznek, a "megbízottnak" kizárólag akkor jár az ellenérték - a sikerdíj -, ha a szerződésben körülírt eredmény ténylegesen elő-állt. Nyilvánvaló, hogy a felek ez utóbbi esetben is visszterhes szerződést kívánnak kötni; fel sem merül, hogy "a megbízott" szívességből, ingyenesen járna el, az ellenszolgáltatás fizetését azonban a szerződésben írt eredményhez kötik.
Az üzleti életben elterjedt, eredmény-orientált szerződések minősítése a joggyakorlatban számos problémát vetett fel. Kérdésessé vált, hogy az ilyen megállapodásokra a megbízási szerződés, mint a jelleg szerint legközelebb álló szerződéstípus szabályait kell alkalmazni, vagy pedig olyan vegyes szerződésekről van szó, amelyekre - az eredménykötelmi vonás miatt - a vállalkozási szerződések szabályait is alkalmazni kell.
2. A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi eseti döntésében kifejtette, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződés - a felek eltérő rendelkezésének hiányában - megbízási szerződésnek minősül, és így nem eredménykötelem. Mégis az ilyen szerződéseknek a megbízási szerződés főszabályával szemben az a specifikuma, hogy az ingatlanközvetítést vállaló a díjra akkor tarthat igényt, ha a közvetítői tevékenysége folytán szerződéskötésre sor kerül. A közvetítői tevékenység alapján történt szerződés megkötése a megbízási szerződés teljesítését jelenti, ezen túlmenő további eredménykötelezettség a közvetítőt nem terheli. A közvetítő nem felelős - erre vonatkozó külön kötelezettségvállalás hiányában - a szerződéskötést követően bekövetkező változásokért, a feleknek a szerződés megkötését követő magatartásáért (például nem teljesítéséért, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradásáért). A megbízó ezen a címen a díjat csak akkor csökkentheti, ha az eredmény részben vagy egészben olyan okból marad el, amelyért a megbízott felelős (BH 1997/6/302. számú jogeset).
A Csongrád Megyei Bíróság Gf.40.240/2002. számú döntése szerint: "Az ügynöki szerződések az ún. képviseleti megbízások, azon belül pedig az ún. kereskedelmi (piaci) megbízások közé tartoznak; a megbízott díja kiköthető a gondos tevékenység ellenértékeként és jutalék formájában is. Jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített ügylet értéke szerint, annak százalékában változik. Amennyiben a felek nem átalánydíjas formában kötnek megbízási szerződést, hanem jutalékot kötnek ki, akkor az ügyletet eredménykötelem jellegűvé teszik: a megbízott ingatlanközvetítői jutalékra csak akkor jogosult, ha az ingatlanra vonatkozó szerződést a tevékenysége eredményeként kötik meg (Bírósági Döntések Tára 2003/6/85. számú jogeset)".
A Legfelsőbb Bíróság a BH 2005/6/217. szám alatt közzétett jogesetben differenciál a díj meghatározásának módja között: "Az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződés tartalmát (gondos eljárás illetőleg a szolgáltatással elért eredmény) és a szolgáltatások ellenértékét (gondos eljárásért fix összegben vagy átalányban, illetőleg eredményhez kötött jutalék formájában megállapított díjazás) a felek szabadon határozhatják meg".
A szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonya, az ebből eredő elhatárolási kérdések a követelésbehajtási, a képviseleti tevékenységgel összefüggésben is felmerültek. A Csongrád Megyei Bíróság Gf.40.091/2001. számú határozatában az adósság behajtására irányuló sikerdíjas megbízási szerződés körében differenciált aszerint, hogy a felperes egy meghatározott cél - az alperes követeléseinek kiegyenlítése, a kintlévőségek megtérülése - érdekében való tevékenységre vállalt kötelezettséget, szolgáltatása e tevékenység kifejtése volt, és ezért - ha az eredmény elérése érdekében gondosan járt el - megbízási díj akkor is megillette, ha az eredmény mégsem következik be. A felek szerződésének vállalkozási eleme azonban a sikerdíj kikötése, ami azt jelenti, hogyha a megbízott eljárásával okozati összefüggésben az eredmény is bekövetkezik, akkor - a megbízási díjon felül - a felperes "sikerdíjra" (vállalkozói díjra) is jogosulttá válik. A felek szerződését ezért olyan megbízási szerződésnek minősítette, amely vállalkozási elemet is tartalmaz (BDT 2002/12/191. számú jogeset). A Szegedi ítélőtábla pedig a Gf.30.066/2004. számú, a BH 2005/1/28. szám alatt közzétett eseti döntésében fejtette ki: "Nincs akadálya annak, hogy a felek ún. jutalékos, sikerdíjas megbízás keretében a megbízott sikeres tevékenységétől tegyék függővé a díjfizetést. A díj meghatározásának módja a szerződést eredménykötelmi jellegűvé teszi. Az eredménykötelmi jelleg nem jelent egyúttal eredményfelelősséget: ha az eljárás nem vezet eredményre, de ez a megbízottnak nem felróható, az eredmény elmaradása miatt felelősség nem terheli, hanem annak csak a díj iránti igényjogosultsága van kihatása".
3. A vállalkozási, illetve a megbízási szerződés minősítése, elhatárolása szempontjából a tevékenység jellege, folyamatos vagy egyszeri kifejtése, illetve a fölvállalt eredmény természete (dologban megtestesül vagy sem) kellően nem igazít el, nem meghatározó ismérvek. A vállalkozás és a megbízás is tevékenységi kötelmek, mindkét szerződéstípusnak azonos tevékenység közvetlen tárgya lehet, és mindkét szerződéstípus eredmény elérésére irányulhat.
A szerződéstípusok között a döntő elhatároló ismérv nem a tevékenység természete, hanem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonya. Az nevezetesen, hogy a díj milyen feltételek szerint jár: ha a díjfizetési kötelezettség az eredményhez kötött, akkor vállalkozási szerződésről, ha pedig nem, akkor megbízási szerződésről van szó.
A vállalkozói díj akkor és csak akkor jár, ha a vállalkozó a szerződésben vállalt eredményt ténylegesen teljesíti; a vállalkozói díj szempontjából a különböző kimentési körülményeknek nincs relevanciájuk. Az eredmény felvállalásának kockázata nélkül kifejtett tevékenység akkor sem esik a vállalkozási szerződés szabályai alá, ha rendszerint az adott tevékenységet vállalkozás kereteiben szokták kifejteni. Másfelől a jogi helyzet megfordítva is igaz: ha meghatározott tevékenység kifejtéséhez a kötelezett az eredmény tényleges bekövetkeztének kockázatát vállalja hozzá, a szerződés akkor is vállalkozási természetűvé válik, ha egyébként a tevékenységet rendszerint nem vállalkozásként, hanem megbízás keretében szokták kifejteni. A tevékenységi szerződéstípusok között a meghatározó különbség a gyökerét tekintve nem a tevékenységi formák különbözőségében, hanem az ellenérték - a díj - eltérő feltételeiben rejlik. Ugyanaz a tevékenység kifejthető a felek megállapodásától függően a vállalkozási, vagy a megbízási szerződés szolgáltatásaként. A magatartás szerződéstípusba sorolását nem a tevékenység természete, hanem az dönti el, hogy a felek a díjat milyen szolgáltatásra tekintettel határozták meg.
Ha a felek a díjat a tevékenység kifejtéséért, annak mennyisége, minősége szerint határozzák meg eredmény kockázata nélkül, megállapodásuk megbízási szerződés. A megbízott azt vállalja, hogy az eredmény érdekében gondosan eljár, nem vállalja azonban az eredmény kockázatát, ezért díj akkor is jár, ha az eredmény nem áll be, és csak akkor nem jár díj, ha az eredmény azért marad el, mert a megbízott nem járt el a kellő gondossággal (ún. díjérdekeltség).
Ha viszont a felek a díjat az eredmény bekövetkeztétől függően, az eredményre, mint szolgáltatásra tekintettel határozták meg, akkor a szerződésük vállalkozási típusú. A szerződés teljesítéséhez a tevékenység kifejtése ilyenkor is hozzátartozik, de a díj csak az eredmény teljesülése esetén jár (eredményérdekeltség).
Az eredménykötelmi vonás a vállalkozási szerződés sajátja: ha a szerződésben a díjfizetés feltételéül eredményt kötnek ki, ez a vállalkozási szerződés lényegi, fogalmi eleme. Ha díj kizárólag akkor és azért jár, mert a kifejtett tevékenység a szerződésben rögzített eredményre vezet, a szerződés etekintetben nem megbízás. Az ingatlanközvetítő, ügynöki, őrző-védő, vagy akár képviseleti tevékenység kifejtése is vállalkozásnak minősülhet, ha a díj kizárólag a szerződésben meghatározott eredmény bekövetkezte esetén, attól függően jár. Más kérdés, hogy a gyakorlatban a felek a díjat vegyesen határozzák meg, azt egyfelől a kifejtett tevékenység miatt, arra tekintettel kell fizetni, másfelől az eredmény beállta esetére külön díjazásban is megállapodnak.
Szükséges hangsúlyozni, hogy az eredménykötelmi vonás nem jelent egyúttal "eredményfelelősséget". A vállalkozási szerződés objektív meghiúsulása - az eredmény nem áll be - a vállalkozói díj iránti igényt érinti, vagyis az eredmény felvállalásának kockázata csak azzal jár, hogy eredmény hiányában díj nem követelhető. Egyebekben azonban, ha a vállalkozó a meghiúsulás alól magát kimenti, a szerződésszegés egyéb, kártérítési jogkövetkezményeiért nem köteles helytállni, és az érdekkörén kívüli okból elpusztult munkaeredmény újbóli előállítására, a szerződés teljesítésére sem kötelezhető. A vállalkozó díjkövetelése szempontjából azonban az eredmény elmaradása objektív tény, amely független a vállalkozó kimentésétől (a kockázat méltányosabb elosztása miatt rendezi a Ptk. a vállalkozás külön szabályai között az objektív lehetetlenülés és a vállalkozói díj viszonyát).
Az eredmény elérésének hiánya - mint láthattuk -nem felelősségi kérdésként jelentkezik, hanem kockázati kérdésként: az eredmény elmaradásának kockázatát a vállalkozásnál a vállalkozó viseli, a megbízásnál a megbízó.
Az eredmény-orientált ingatlanközvetítési szerződések minősítését illetően a kifejtettek szerint foglalt állást a Szegedi Ítélőtábla ügyészi, közérdekű kereset tárgyában hozott Pf.20.188/2004/4. számú határozata (közzétéve: Ítélőtáblai Határozatok 2005/1/22. számú jogeset, BDT 2005/12/159. számú jogeset).
A Legfelsőbb Bíróság ugyanezen ügyben felülvizsgálati eljárásban hozott Gfv.30.220/2004. számú határozatában (közzétéve: BH 2006/1/19. szám, Legfelsőbb Bíróság EBH 2005/2/1333. szám) a díj meghatározásának módja, a szerződés minősítése kérdésében egyetértő álláspontot foglalt el. ■
Visszaugrás
