A 2011-ben alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem és annak Államtudományi és Közigazgatási Kara meghirdette a Lőrincz Lajos emlékév programsorozatát, melynek során a neves, nemzetközileg ismert és elismert iskolateremtő professzor, az MTA 1945-öt követő félszázados történetének egyetlen közigazgatással, közigazgatási joggal foglalkozó tagja,[1] a jogelőd intézmény, valamint az MTA és annak Jogtudományi Intézete, és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi tanára, kutatóprofesszora emlékét örökítette meg, tekintettel halála nemrég eltelt félévtizedes fordulónapjára is.
Lőrincz Lajos 1935. augusztus 25-én született Debrecenben, és 2010. december 26-án, Budapesten hunyt el. 1959-ben a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett állam- és jogtudományi doktori oklevelet, Kovács István későbbi államjogász akadémikushoz írt összehasonlító irányultságú helyi önkormányzati témájú szakdolgozattal.[2] 1959-ben Kovács István, az MTA Jogtudományi Intézetébe hívta tudományos segédmunkatársnak. (Már 1957-ben is részt vett az MTA-hoz kötődő kutatásokban professzora révén). 1963-ban a Közös Piac által alapított torinói École Universitaire des Études Européennes-en folytat posztgraduális tanulmányokat, ahol meglévő angol, francia, és orosz nyelvtudás mellé olaszul is megtanult. 1971-ben ENSZ Ösztöndíjjal négy hónapot az USA legkiválóbb egyetemein tölt (Harvard University, Stanford University), valamint egy hónap időtartamban az Egyesült Királyság (Oxford University, Cambridge University) fontos felsőoktatási intézményeit is felkeresi. Később több francia, belga, német, valamint szovjetunióbeli kutatóutat is tett. A hetvenes évektől a francia CNRS Összehasonlító Jogi Intézetében is visszatérően kutat, az intézet igazgatótanácsi tagságát is elnyeri.
1968-ban szerzett kandidátusi (CSc) fokozatot tudományigazgatási témájú értekezéssel.[3] 1979-ben védte meg a tudományok doktora (DSc) cím elnyerését eredményező értekezését A közigazgatás határai munkacímmel, mely a közigazgatás és a gazdaság kapcsolatát vizsgálta.[4] 1990-ben az MTA levelező, majd 1998-ban rendes tagjai sorába emelte.[5] 1961 és 2010 között másfélszáz monográfiát, tankönyvet, és tudományos publikációt tett közzé, számosat angol, francia, olasz, orosz, valamint finn nyelven is.
1978-ban kezdte meg oktatási tevékenységét az Államigazgatási Főiskolán. Itt az Államigazgatási Tanszék Tanszékvezetője (1978-2000), az intézmény főigazgató-helyettese (1978-1989), majd főigazgatója (1989-1990). 1992-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén egyetemi tanár. Eközben az MTA Jogtudományi Intézete Közigazgatási Osztályának vezetője, majd kutatóprofesszor haláláig. Tagja az MTA Felügyelő Bizottságának. 1989 és 1995 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának titkára. 1996-tól a jogutód szerv, az MTA Doktori Tanács társelnöke, 2000 és 2004 között egyszemélyi elnöke. Az MTA IX. (Gazdaság- és Jogtudományok) Osztálya osztályelnök-helyettese 1999 és 2002 között. A brüsszeli Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet, a közigazgatás-tudomány egyetlen világszervezetének elnökhelyettese (1986-1992).[6] Volt a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgatója (1997-1998), továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja (2000-2004). 2005-től az Államigazgatási Főiskola jogutódaként működő Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Kara adott számára professor emeritus címet. Elnyerte az Akadémiai díj I. fokozatát két alkalommal (1967, 1986); a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (1995); a Magyary Zoltán díjat (2000); a Szent-Györgyi Albert díjat (2000); a Deák Ferenc díjat (2002). Az Aix-Marseille Egyetem díszdoktora volt (1995).
Lőrincz Lajos professzor munkássága révén a Magyary-iskola egyik legfontosabb vonulatát, a komplex igazgatás-tudományi megközelítését élesztette újra és vitte tovább, hangsúlyozva a politikatudomány, a szociológia, a szervezés- és vezetéstudomány közigazgatásra vonatkozó nézeteit. Ezenkívül erőteljesen foglalkozott a közigazgatás alapintézményeivel,[7] és ezen belül hangsúlyozottan a közigazgatás személyi állományával. Nagyon jelentősek voltak a külföldi közigazgatás-tudomány bemutatására,[8] és a külhoni, valamint a magyar
- 29/30 -
közigazgatás-tudósok munkásságának feltárására[9] tett erőfeszítései. Részben ezen alapokon alakult ki - már a tanítványok által - a Közigazgatás-elmélet, valamint a Hazai és nemzetközi közigazgatás-tudomány története MA kötelező tantárgyak szemlélete és mai oktatása. (Utóbbi stúdium már az NKE keretei között született meg). A rendszerváltás küszöbén mesteri látleletét adta a hazai közigazgatás problémáinak.[10] Már csak halála után valósult meg a 27 EU tagállam közigazgatását azonos szempontok alapján elemző, komoly előzménnyel rendelkező[11] nagymonográfia,[12] amely a hazai összehasonlító közigazgatás- és összehasonlító közigazgatási jogtudomány (és a Lőrincz Lajos által létrehozott azonos nevű MA kötelező tantárgy) fundamentuma.[13]
2016. február 17-én került sor az emléktábla-avatásra és teremkeresztelőre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület 234. termében, mely immár a Lőrincz Lajos Előadóterem elnevezést viseli. Prof. Dr. habil. Patyi András PhD egyetemi tanár, az NKE rektora köszöntőjében utalt arra a központi helyre, melyet Lőrincz Lajos munkássága, az általa művelt közigazgatási és közjogtudományok az NKE történetében központi szerepet foglalnak el. Az emléktábla-avatás és a teremelnevezés egyben az e két tudomány iránti megbecsülést is kifejezi egyetemünkön - mutatott rá a rektor. A másik köszöntő beszédet Prof. em. Dr. Máthé Gábor CSc., nyugalmazott egyetemi tanár tartotta, aki néhai kollégáját és barátját az alábbi szavakkal méltatta: "Ha végignézünk a jelenlegi alkotmányjogi, közjogi kutatások világában, alig találunk olyan elismert szakembert, aki ne lett volna tanítványa, vagy tanítványának tanítványa. Igazi iskolateremtő tudós volt, s ha valami a tudományos közreműködésén kívül megőrzi hírnevét, az bizonyosan tanítványainak hálás emlékezete."
Ezt követően az emléktáblát Patyi András rektor úr és Lőrincz Lajos özvegye, Anna asszony együttesen leplezték le.[14]
A Lőrincz Lajos Tudományos Emlékkonferencia megrendezésére 2016. február 18-án került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán. A tanácskozás egyben a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvény[15] hatálybalépésének közelgő 70. évfordulója előtti tisztelgés is volt. A konferencia levezető elnöke Dr. György István főiskolai docens (NKE ÁKK Emberi Erőforrás Intézet) volt.
Prof. Dr. habil. Patyi András PhD egyetemi tanár, az NKE rektora üdvözlő beszédében rámutatott, hogy Lőrincz Lajos vonatkozásában egy kivételes személyiségre, iskolateremtő tudósra emlékezünk ma, és egyben a mai közigazgatás-tudománynak is látleletét adja a tanácskozás. Kiemelte a közigazgatás szerteágazó szegmensei vizsgálatának szükségességét, különös tekintettel a tudományos kutatások kiemelkedő szerepére. Utalt arra, hogy 2017-ben lesz az Államigazgatási Főiskola alapításának 40 éves jubileuma, és ezen "elegendő idő" tükrében mód nyílik azon hagyományteremtő cölöpök leverésére, melyek még szilárdabban tartják majd az építményt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
